Egyre erősebbek a radikálisok Németországban

2016.09.21. 13:33

Bár súlyos választási pofonokat kapott Angel Merkel az elmúlt hetekben, ami némi retorikai fordulatra is kényszerítette menekültügyben, de egyelőre úgy tűnik, hogy nincsen veszélyben a negyedik kancellári ciklusa. A bevándorlásellenes és a hagyományos konzervatív értékek mellett kiálló Alternatíva Németországnak párt folyamatosan erősödik, de mivel egyelőre senki sem akar velük koalíciót kötni, ezért meglehetősen távol vannak a hatalomtól. Ha a bevándorlók témája a következő hónapokban is napirenden marad, akkor Merkelnek meg kell azzal barátkoznia, hogy tőle jobbra is van politikai alternatíva.

A nagy történelmi pártok visszaesését, néhol pedig súlyos vereségét hozták az elmúlt hetek önkormányzati és tartományi választásai Németországban. Az igazi nyertes az euroszkeptikus és bevándorlásellenes, 2013-ban alapított Alternatíva Németországnak (AfD) és részben a Baloldali Párt (Die Linke) volt. Mindez azt mutatja, hogy a német szavazók a korábbi vezető középpártok helyett inkább a radikálisabb megoldásokat keresők felé tájékozódnak. 

Angela Merkel meglepődhetett az elmúlt hetek választási eredményeinForrás: AFP/Michael Kappeler

Áttörés

Az AfD az igazi áttörést Berlinben és Mecklenburg-Elő-Pomerániában érte el. A keletnémet tartományban nemcsak a 20 százalékot ugrották át, hanem az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Uniót (CDU) is megelőzték. A baloldali fellegvárnak számító fővárosban pedig az AfD több mint 14 százalékos eredménnyel a Zöldekkel, a Die Linkével és a CDU-val volt versenyben. A bevándorlásellenes párt egyébként az egykori Kelet-Berlin területén megelőzte a CDU-t és a Zöldeket is.

A németországi politikai térkép átrendeződését jól mutatja, hogy az utóbbi hetek felmérései szerint az AfD 13-15 százalékos eredménnyel biztosan bekerülne a parlamentbe. Mindezek ellenére egyelőre úgy tűnik, a CDU és a szociáldemokraták 2017 szeptembere után is folytathatják a nagykoalíciós kormányzást, bár kisebb parlamenti többséggel, mint napjainkban. De vajon mi állhat a lassú, de folyamatos változások mögött?

Frauke Petry, az AfD vezetője egyelőre örülhet a választási eredményeknekForrás: AFP/Tobias Schwarz

Bevándorlók

Az egyértelműnek tűnő válasz az európai menekültválság tavalyi eszkalálódása, aminek következtében több mint másfélmillió bevándorló érkezett Németországba. A kezdeti lelkesedést fokozatos csalódás váltotta föl, mivel a beérkező tömeg jelentős része annyira képzetlen volt, hogy értelemszerűen nem tudtak elhelyezkedni még az alacsony iskolázottságot igénylő munkakörökben sem. A legfrissebb adatok szerint a frankfurti tőzsdén jegyzett német vállalatoknál mindössze 64 ember talált magának új állást.

Az integráció vontatottsága mellett tovább borzolták a kedélyeket a migránsok által elkövetett támadások, például a kölni szexuális támadások szilveszter éjszaka, de a nyári würzburgi és ansbachi merénylet is tovább rombolta a Merkel által vitt irányzatot. A kancellár számára a végső lökést a változtatásra az utóbbi hetek CDU szempontjából tragikus választási eredményei adták, de erről majd picit később.

A bevándorlók érkezése a német politikát sem hagyta idegenForrás: Anadolu Agency/2016 Anadolu Agency/Roberastorgano

Megélénkült a közbeszéd

A csak hároméves párt ismét érdekessé tette a demokráciát és a választásokat, élénkítve a közbeszédet – egy évvel az országos választások előtt példa nélküli sikersorozatra tekinthet vissza – erről már Dieter Stein, a Junge Freiheit című újság főszerkesztője beszélt. Ha az AfD tartja a reálpolitikai józanság irányát, jövőre először Észak-Rajna-Vesztfáliában, majd szövetségi szinten is korrigálhatja a német pártrendszer tájképét. Mindez történelmi jelentőségű lenne – mondta az újságíró.

Az AfD 2013-ban jött létre, és az akkori parlamenti választáson azzal kampányolt, hogy az országnak be kellene fejeznie a mediterrán országoknak jutatott mentőcsomagok finanszírozását. Emellett a párt svájci mintára Németországban is erősítette volna a direkt demokrácia intézményeit, és a középosztályt támogató liberális gazdaságpolitikát folytatott volna. Mindez a semmiből 4,7 százalékos eredményre volt elég, ami majdnem parlamenti bejutást jelentett nekik.

Az AfD a kelet-berlini lakótelepeken szerepelt a legjobbanForrás: AFP/Jorg Carstensen

2021-ben kerülnének hatalomra

A párt a viszonylagos kudarc ellenére nem vesztett lendületet, mivel a 2014. május 25-i európai parlamenti választáson 7,1 százalékos eredménnyel bejutott a testületbe. Az AfD-ben az irányváltást 2015 nyara hozta el, amikor a korábbi, inkább a gazdasági kérdésekre fókuszáló Bernd Lucke pártelnök veszített Frauke Petryvel szemben. Petry győzelme után többen távoztak a pártból, köztük a korábbi vezér is, ennek ellenére a sokkal erőteljesebb bevándorlásellenes szólamokkal sikerült stabilizálni az AfD támogatottságát.

Az áttörést 2016 hozta el, mivel tavasszal Baden-Württembergben, Szász-Anhaltban és Rajna-Pflazban sikerült a tartományi parlamentbe bejutni. Ez a sorozat pedig, mint már korábban említettük, szeptemberben is folytatódott. Az AfD a berlini választásokon elért sikerek után már a szövetségi parlamenti választásokra készül, középtávon pedig hatalomra akar kerülni – erről már Frauke Petry beszélt a héten. A pártelnök abban bízik, hogy jövőre 10 százalék körüli eredménnyel kerülnek majd be, és 2021-ben akár hatalomra is kerülhetnek.

Frauke Petry a kormányzásba is beleszólnaForrás: AFP/Tobias Schwarz

Fájhat Merkel feje

Az AfD a bevándorlás ellenzése mellett az utóbbi hónapokban egyértelműen kiállt a hagyományos családmodell propagálása mellett. Éppen emiatt élesen ellenzik a melegek házasodását is. A párt élesen bírálta a német energiapolitikai fordulatot is, ami az atomerőművek kivezetése mellett csak a megújuló energiákra hagyatkozna. Megállítaná a szélerőművek „kontroll nélküli építését” is.

Persze nagy kérdés, hogy a jelenleg csak a bevándorlásra fókuszáló AfD témája jövőre is napirenden lesz-e Németországban. Ha ezen a területen nem lesz változás, akkor az AfD joggal bízhat abban, hogy 10 százalék fölötti eredménnyel kerül a parlamentbe. Mindez azt jelentené, hogy megdőlne a német politika azon 1945 óta meglévő alaptétele, hogy a CDU/CSU-tól jobbra nincsen valós politikai erő. Az AfD lehetőségeit nagyban behatárolja, hogy egyelőre teljesen koalícióképtelenek a többi párt szemében.

Merkel egyre jobban aggódhat az AfD erősödése miattForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Michael Kappeler

Jöhetnek a muszlimok

Merkel látva a CDU térvesztését a hét elején fordulatot hajtott végre eddigi politikájában. Legszívesebben „visszaforgatná az idő kerekét”, mert Németországot felkészületlenül érte a menekültválság – mondta a kancellár. Kiemelte: nem szívesen ismétli meg többé, hogy „sikerülni fog, megoldjuk” (wir schaffen das) – vagyis Németország megbirkózik a menekültválsággal –, mert ez a kijelentés tartalom nélküli, „üres szólammá” vált, és „sokakat provokál”.

Azonban arról is beszélt, hogy ha az emberek azt akarják, hogy Németország ne fogadjon be „egyetlen idegent sem”, és különösen a muszlimok előtt zárkózzon be, akkor szó sem lehet irányváltásról, mert ez a követelés ellentétes az alaptörvénnyel, Németország nemzetközi jogi kötelezettségeivel és mindenekelőtt a CDU politikájának „erkölcsi alapjával” és saját, személyes meggyőződésével – mondta a pártelnök-kancellár.

"Ebben az esetben szó sem lehet irányváltásról"Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Michael Kappeler

Düh

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárja szerint a kancellár „önkritikát gyakorol, de ragaszkodik meggyőződéséhez a menekültpolitikában”. Csupán jobban el akarja magyarázni politikáját, ami „más következményekhez vezethet, mint amit kíván”. Minél közelebb van a 2017-es parlamenti választás, minél inkább megveti a lábát a jobboldal új szereplője, az AfD, annál nagyobb a nyugtalanság a CDU-ban.

A liberális Süddeutsche Zeitung kommentárja szerint Merkel „megnyitotta az utat a CDU-ban a béketeremtés és a CSU-val a megegyezés felé”. Bírálóinak nemcsak azzal tett eleget, hogy üres szólamnak minősítette a wir schaffen das-t, hanem azt is beismerte, hogy az állam tavaly ősszel elveszítette az irányítást a folyamatok felett, aminek soha többé nem szabad bekövetkeznie. „Éppen ez a kontrollvesztés dühítette fel CDU-szavazók tömegeit, köztük sok olyan embert, akiknek elvileg nincs bajuk a menekültek befogadásával.”

Kérdés, mennyire hisznek a választók tömegei Merkel retorikai fordulatánakForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Michael Kappeler

Negyedik ciklus

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a német közvélemény hogyan reagál majd Merkel fordulatára. Azt szinte biztosra lehet venni, hogy a CDU idei év végi kongresszusán ismét elnökké választják, így jövőre ő lesz a kereszténydemokraták kancellárjelöltje. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK