Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nem lesz külön, a brexit utáni helyzetet kezelő kétoldalú megállapodás Nagy-Britannia és Magyarország között, csak egy, az EU-val kötendő - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Londonból az Origónak, miután találkozott Philip Hammond brit pénzügyminiszterrel, Boris Johnson külügyminiszterrel és David Davisszel, a brexitért felelős minisztérium vezetőjével.
Azt szeretnénk, ha az EU és Nagy-Britannia közötti gazdasági, befektetési és kereskedelmi együttműködés továbbra is akadálymentes lenne, és természetesen szeretnénk megvédeni az itt dolgozó magyarok érdekeit"
- mondta Szijjártó, aki szerint mindhárom miniszter pozitívan nyilatkozott a szigetországban dolgozó magyarokról.
"Boris barátom a leglelkesebb, hiszen ő annak a Londonnak volt a polgármestere, ahol százezer magyar él, akik értékes tagjai a társadalomnak" - mondta a miniszter, aki arra a kérdésre, hogy az ő érdekükben milyen lépéseket tud tenni a magyar kormány, azt mondta: amikor a Nagy-Britannia és EU közötti megállapodáshoz az Európai Tanács összeállítja a mandátumot az Európai Bizottság számára, akkor
csak olyan stratégiához járulunk hozzá, ami tartalmazza a szabad és akadálymentes gazdasági, befektetési együttműködést, illetőleg biztosítja az itt dolgozó magyarok jogait".
Hozzátette: ez nehéz lesz, de mivel van egy nyitottság London részéről, nem látja az ügyet reménytelennek.
A befektetői környezetet illetően Szijjártó Péter kitért arra: 49 ezer magyar munkavállalót alkalmaz a Magyarországon működő 771 brit vállalat
- közülük tízzel Magyarország létrehozza a Brit-Magyar Üzleti Tanácsot, alapítói között olyan nagy cégekkel, mint a Tesco, a British Telecom, a BP, a GlaxoSmithKline vagy a Provident.
"Abban kell együttműködnünk, hogy az ipari forradalomnál is jelentősebb, digitális gazdaságra és kereskedelemre való átállásra időben tudjunk lépni - mondta a miniszter, aki szerint ezek a cégek most vannak ennek az átállásnak a folyamatában, és Magyarországnak is át kell tudni állítani a gazdaságát erre az új dimenzióra.
A Made in Hungary-ből el kell mozdulnunk az Invented in Hungary-be"
- fogalmazta meg az átállás lényegét Szijjártó Péter.
A miniszter arról is beszélt, hogy a jelenlegi befektetési környezettel és az adórendszerben január elsejétől várható változásokkal - a kutatás-fejlesztési források leírhatóságával például - nagyon elégedettek voltak a tárgyalópartnerei, hiszen
ezek bizonyítják, hogy a kormány még versenyképesebbé kívánja tenni a magyar befektetési környezetet.
Arra a kérdésre, hogy tárgyalópartnereitől kapott-e olyan kritikát, mint amilyet a CNBC amerikai csatorna vetett fel, miszerint Budapest protekcionista gazdaságpolitikát folytat, Szijjártó Péter azt válaszolta, hogy nem. "Már csak azért sem, mert
nem protekcionista, hanem patrióta gazdaságpolitikát folytat Magyarország"
- mondta, hozzátéve: ez pedig sikeres, mert külpolitikai eszköztárral is alá van támasztva.
Végül azzal kapcsolatban, hogy a Jobbik azt a feltételt támasztotta az alaptörvény-módosítás támogatásához, hogy a kormány szüntesse meg a letelepedési kötvények rendszerét, a miniszter csak annyit mondott: erről most hallott először.
