Meghalt Fidel Castro

2016.11.26. 06:30

A kubai televízió jelentése szerint 90 éves korában meghalt Fidel Castro, aki 1959 és 2006 között vezette az országot.

A BBC gyorshíre szerint a kubai televízió nem közölte Castro halálának okát, de az 1959-es forradalom vezetője régóta betegeskedett, egészségi állapota miatt adta át a hatalmat 2008-ban az öccsének, Raúlnak.

Fidel Castro volt kubai elnök tavaly februárban a felesége, Dalia Soto del Valle társaságában - Képre kattintva galéria nyílik!Forrás: MTI/EPA/Cubadebate/

Azóta egyre kevesebbet szerepelt a nyilvánosság előtt, de nagy ritkán kommentálta a kubai eseményeket, írt a párt lapjába, a Granmába, és külföldi vezetőkkel is találkozott.

Castrónak többféle betegsége is volt, a CIA például 2005 novemberében a tévéfelvételek és saját orvosainak a véleménye alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kubai vezetőnek Parkinson-kórja van – emlékeztetett a CBS News.

Fidel Castro Kadhafival és Daniel Ortegával 1986-banForrás: AFP

Castro helyi idő szerint pénteken éjszaka halt meg, és szombaton reggel elhamvasztják - jelentette be a fivére a televízióban. Az AFP jelentése szerint december 4-én lesz a temetés.

Bár a halálhíre az egészségi állapota miatt nem volt váratlan, mégis sokként érte a kubaiakat, hogy a commandante nincs többé - írta megemlékezésében a brit Guardian.

„Kevés olyan ember volt a 20. században, aki mélyebb hatást gyakorolt volna egy országra, mint Fidel Castro Kubára. A saját képére formálta Kubát, jó és rossz értelemben is” – mondta róla Robert Pastor, Jimmy Carter egykori nemzetbiztonsági tanácsadója.

A Reuters úgy véli, hogy a halála aligha okoz válságot Kubában, mert Raúl hatalma megkérdőjelezhetetlenné vált.

A 20. század meghatározó alakja volt

Fidel Castro 1926. augusztus 13-án született, a BBC portréja szerint egy spanyol emigráns és kubai nő házasságon kívüli fiaként. Szülei később összeházasodtak. Katolikus iskolába járt, de nem annyira a tanulás, inkább a sport érdekelte. A Havannai Egyetemen aztán jogot tanult, itt már kitűnt aktív politikai szerepvállalásával.

Marxista nézeteket vallott. Szerepe volt a szélsőjobboldali dominikai diktátor, Rafael Trujillo megdöntésére irányuló puccsban, amelyet az amerikai beavatkozás akadályozott meg.

Forrás: AFP/Tommy Weber

1948-ban feleségül vette egy gazdag kubai politikus lányát. Négy évvel később Kubában Fulgencio Batista vette át a hatalmat egy katonai puccs után. Az országban egyre jobban terjedt a bűnözés, a prostitúció és a szerencsejáték.

Castro ezután egyre aktívabb szerepet vállalt az ellenállásban. 1953 júniusában támadást terveztek a Moncada erőd ellen, hogy fegyvereket szerezzenek, de nem jártak sikerrel. Castrót is elfogták és bíróság elé állították. 15 évet kapott, de másfél évvel később amnesztiával kiengedték.

Fidel Castro és Che GuevaraForrás: AFP/Str

Miután kiszabadult, Mexikóba menekült (közben elvált a feleségétől). Itt találkozott Che Guevarával. 

1956 novemberében 81 fegyveressel visszatért Kubába, egy olyan csónakban, amelybe elvileg csak 12-en fértek be. A Sierra Maestra hegységben rejtőztek el, innen indítottak gerillaháborút a kormány ellen. 1959. január 2-án győztek: bevonultak Havannába, Batista elmenekült.

A hatalomátvétel után Batista több száz hívét végezték ki. Hamarosan bevezették az egypártrendszert, Kuba kommunista diktatúrává alakult. Politikai okokból emberek százait küldték börtönbe vagy munkatáborba. Az országból egyre többen menekültek el.

1960-ban Castro államosított minden, amerikai tulajdonban lévő céget Kubában. Válaszult az USA kereskedelmi embargót vezetett be az ország ellen. Kuba egyre inkább a hidegháború egyik legfontosabb helyszíne lett.

1961 áprilisában amerikai támogatással kubai emigránsok szálltak partra a Disznó-öbölben. Az akció csúfos kudarccal zárult. Egy évvel később az amerikaiak felfedeztek egy Kubába tartó szovjet rakétaszállítmányt. Talán soha nem volt a világ annyira közel az atomháborúhoz, mint ekkor. Végül Hruscsov engedett, és visszafordította a hajókat, cserébe viszont az amerikaiaknak is ki kellett vonniuk hasonló fegyvereiket Törökországból.

Castro és HruscsovForrás: AFP/-

Fidel Castro azonban innentől az USA első számú közellenségévé vált - a világ más részein pedig kommunizmus ikonjává. Legendássá váltak hosszú, több órán át tartó beszédei. 

A CIA többször is megpróbálta megölni, például szivarokba rejtett robbanóanyaggal, de nem jártak sikerrel. A Guardian szerint összesen 638 alkalommal próbálták megölni. A Szovjetunió viszont rengeteg pénzzel támogatta Kubát. Castro pedig a világ különböző marxista mozgalmait segítette, főleg Afrikában, Angolába és Mozambikba még katonákat is küldött. Aktív tagja volt az el nem kötelezett államok mozgalmának is.

Castro egy cukornád-ültetvényenForrás: AFP/-

A szovjet változások a nyolcvanas évek második felében válságot hoztak Kubába. Korábban például az ország szinte teljes cukortermését felvásárolták, Gorbacsov ezt megszüntette. Egyre nagyobb lett a hiány, már az élelmiszerért is hatalmas sorok álltak. Ennek ellenére, az egészségügyi ellátás és oktatás továbbra is ingyenes volt.

Fidel és Raúl CastroForrás: AFP/Adalberto Roque

Egyre többen menekültek el az országból, sokan csónakokkal próbáltak Floridába jutni, de nagyon sokan megfulladtak útközben.

Castro közben létrehozta a saját, "karibi kommunista" modelljét. Lassan elkezdtek szabadpiaci reformokat bevezetni. Kuba támasza pedig egyre inkább a Castrót tanítómesterének tartó Hugo Chávez Venezuelája lett.

Hugo Chávez Castro betegágyánálForrás: AFP/Str

Fidel Castro egészségi állapota egyre romlott, ezért 2006. július 31-én ideiglenesen átadta a hatalmat öccsének, Raúlnak. 2008 elején derült ki, hogy az ideiglenes hatalomátadás végleges maradt. Ezután már egyre kevesebbszer jelent meg a nyilvánosság előtt. Azt viszont még megélte, hogy 2014 decemberében Barack Obama bejelentette, hogy normalizálják az amerikai-kubai kapcsolatokat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK