A migránspolitikáról is döntenek az osztrák választók

HOFER, Norbert; VAN DER BELLEN, Alexander
Bécs, 2016. december 1. Alexander Van der Bellen, az osztrák Zöldek pártjának (b) és Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje egy bécsi stúdióban 2016. december 1-jén, mielőtt megkezdődik televíziós vitájuk. Az osztrák elnökválasztás elhalasztott második fordulóját december 4-én tartják, miután a májusi második forduló eredményét az alkotmánybíróság megsemmisítette. (MTI/AP/Ronald Zak)
Vágólapra másolva!
Délután öt órára minden szavazóhely bezárt Ausztriában az államfőválasztás második, megismételt fordulójában. Az első eredményeket este fél nyolc után közlik. A levélszavazatokat hétfőn reggel kezdik el számolni, ezért a hivatalos végeredményt hétfőn este közlik.
Vágólapra másolva!

Mindenképpen történelmi eredmény születik, hiszen 1945 óta először nem a két hagyományos nagy párt, a szociáldemokraták (SPÖ) vagy a néppárt (ÖVP) adja majd az elnököt. Ha azonban a fiatal Norbert Hofer legyőzi az idős liberális Alexander Van der Bellent, először lesz radikális jobboldali államelnöke egy EU-s országnak.

Az elnökválasztás május végén megtartott második fordulóját ismétlik meg vasárnap Ausztriában, mert az osztrák alkotmánybíróság a Szabadságpárt beadványára úgy döntött, hogy a szavazatszámlálás szabálytalanságai befolyásolhatták az eredményt. Akkor ugyanis alig 31 ezer szavazattal legyőzte a Zöldek által támogatott, független Alexander Van der Bellen a szabadságpárti Norbert Hofert, ráadásul úgy, hogy csak a közel 700 ezer levélszavazat megszámlálása után fordított 144 ezer szavazatos hátrányból.

A közvélemény-kutatásokból úgy tűnik, a két jelölt támogatottsága közötti különbség azóta is minimális, és eldönthetetlen, ki az esélyesebb. Két dolog lehet döntő. Egyrészt májusban elég sokan mentek el szavazni, a választásra jogosultak 72 százaléka, és

valószínű, hogy most alacsonyabb lesz a részvétel.

A kampány ugyanis nagyon hosszúra nyúlt, közel egyévesre. Nemcsak hogy meg kell ismételni a második fordulót, de az eredetileg október 2-ára kitűzött időpontot a belügyminisztérium mostanra halasztotta, mert sok technikai hiba volt a levélszavazatokhoz kiküldött borítékok leragaszthatóságával. Kérdéses tehát, melyik elnökjelölt szavazói veszítenek többet az érdeklődésükből. Másrészt viszont

sok a bizonytalan szavazó,

és amelyik jelölt belőlük többet tud megnyerni, az lehet a befutó. A felmérések szerint a 6,4 millió szavazópolgár 15 százaléka bizonytalan.

A Néppárt megosztott

Az osztrák kormánykoalíción belül a kisebb pártot, az ÖVP-t is megosztotta a két jelölt. Az alkancellár, Reinhold Mitterlehner Alexander Van der Bellent támogatja, ahogy Heinz Fischer korábbi államfő, Erhard Busek korábbi néppárti alkancellár, Maria Rauch-Kallat korábbi néppárti környezetvédelmi miniszter és Irmgard Griss, az államfőválasztás függetlenként induló jelöltje is, aki az első fordulóban harmadik lett. Az ÖVP frakcióvezetője, Reinhold Lopatka viszont Hofert nevezte a jobbik jelöltnek, bár ezzel utalva rá, hogy egyik jelöltet sem tartaná igazán jó államfőnek.
Forrás: AFP/Herbert Pfarrhofer

Norbert Hofer

  • Életkor: 45
  • Polgári foglalkozás: repülőmérnök
  • Párt: Szabadság Párt
  • Az elnökválasztás első fordulójában elért eredmény: 35,05%
  • A második forduló eredménye: 49,73%
  • A német bevándorláspolitikáról: „Szerintem ezt nem tudtuk kezelni. Ez a hiba nagyon sokba került az unió és Ausztria adófizetőinek.”
  • Donald Trumpról: „Nem vagyok az új amerikai elnök rajongója, de nagyon remélem, hogy javítja a viszonyt Oroszországgal.”

Mennyire szélsőséges Hofer?

Középosztálybeli burgenlandi család sarja Norbert Hofer, aki 1994-ben kezdett politizálni a Szabadság Pártban, amely igazán a szélsőséges Jörg Haider személyéről emlékezetes az európaiaknak.

A nemzetiszocialista családból származó és már a 90-es években bevándorlás-ellenes Haider vezetésével az FPÖ 2000-ben az osztrák kormánykoalíció tagjává vált, ami miatt az unió szankciókkal is fenyegette Ausztria kormányát.

Haider 2005-ös tragikus halála után került tanácsadóként a pártvezetésbe Hofer. Az elnökválasztási kampányban kevésbé radikális euroszkeptikus arcot mutatott, de például tagja egy nacionalista pángermán szervezetnek, a Marko-Germaniának, ahogy az FPÖ vezetése, Hofer közeli munkatársai is szélsőséges háttérrel rendelkeznek, és ilyen szimbólumokat is használnak – írja róla a BBC.

Forrás: AFP/Roland Schlager

Alexander Van der Bellen

  • Életkor: 72
  • Polgári foglalkozás: közgazdász professzor
  • Párt: független, de korábban a Zöld párt vezetője volt
  • Az elnökválasztás első fordulójában elért eredmény: 21,34%
  • A második forduló eredménye: 50,27%
  • A német bevándorláspolitikáról: „Egy liberális, kozmopolita Ausztriát akarok, amelyik ellenzi a régi határok visszaállítását.”
  • Donald Trumpról: „Ami a politikai tartalmat illeti, aggodalomra ad okot – de adjunk neki néhány hónapot.”

Egy migráns politikus

Az orosz és észt szülők gyermeke, Alexander Van der Bellen többszörösen menekült családból származik. Ősei először Hollandiából vándoroltak Oroszországba, majd onnan Észtországba, és a szovjet megszállás után tovább Németországba, és végül Tirolban telepedtek le.

„Íme, mi válhat egy menekültből” – ezekkel a szavakkal konferálta fel egy minapi kampányrendezvényen a tiroli kisváros, Kaunertal polgármestere Van der Bellent, aki ott nőtt fel.

Az elnökjelölt az 1970-es évektől 1994-ig szociáldemokrataként politizált, amikor átült a Zöldek parlamenti frakciójába. 2014-ben még úgy volt, hogy a Zöldek jelöltjeként is indul az elnökválasztáson, de végül független jelölt lett, ám kampányát a Zöldek támogatták anyagilag.

A két jelöltben tulajdonképpen a jelenlegi Európai Uniót feszítő legmarkánsabb ellentét testesül meg:

az európai integrációban hívők és az ezzel szemben szkeptikusak tábora, illetve akik a bevándorlás kezelésében liberális vagy radikális álláspontot képviselnek.

Előzetes eredmények estére lesznek

Vasárnap reggel 7 órakor nyíltak meg az első szavazóhelyiségek, mintegy 6,4 millió választópolgár dönthet arról, hogy a következő hat évben ki legyen Ausztria szövetségi elnöke. Az egyes tartományokban különböző időpontokban nyitnak és zárnak a szavazóhelyek, a kisebb településeken csak néhány órán át adhatók le a szavazatok.
Előzetes eredmények estére lesznek. A levélszavazatokat hétfőn reggel kilenc órától számolják össze, így a végeredményt hétfő késő estig közlik.

Az osztrák elnökválasztás – a szintén vasárnapi olasz népszavazással együtt – újabb elágazás azon az úton, amelyen talán Angela Merkel német kancellár „meghívó” bevándorláspolitikájával indult el két éve az unió, és amelyben váratlan lépést jelentett nemrég a brexit, Nagy-Britannia népszavazása az EU-ból való kilépésről. És bizonyos értelemben felvezetése a most vasárnap a tavaszi franciaországi országgyűlési választásoknak is, amelyen az egyik esélyes jelölt a szintén nacionalista és EU-ellenes Front Nationalt vezető Marine Le Pen, kihívója pedig a nemrég a republikánus előválasztást megnyerő, és gazdasági szempontból inkább liberális Francois Fillon. Sokak szerint Angela Merkel döntésében, hogy negyedszer is újraindul 2017 őszén a kancellári címért, szerepet játszott az egyre éleződő európai ellentét is a migránsválságban.