Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ferenc pápa békét sürgetett a háború és terror dúlta földeken vasárnapi Urbi et Orbi, vagyis a Városnak és a Világnak szóló áldása során, amelyet a hagyományok szerint a római Szent Péter-bazilika központi lodzsáján mondott mintegy 40 ezer ember előtt.
A pápa elsősorban „a vértanúvá vált” Szíriát említette, és Aleppó lakosságának azonnali megsegítését szorgalmazta,
de megemlékezett a Szentföldről, Kelet-Ukrajnáról, Nigériáról, Kongóról, Dél-Szudánról, Mianmarról és a Koreai-félszigetről is. Hangsúlyozta, hogy azokra gondol elsősorban, akik terrortámadásokban elveszítették a családjukat.
Szenteste a vatikáni szentmisén Ferenc pápa úgy fogalmazott, hogy a jászolban született gyerek hangja hallattassa meg velünk azokét a mai gyerekekét is, akik nem bölcsőben, egy édesanya és egy édesapa szeretetében aludhatnak, hanem nyomorúságban, nélkülözésben, óvóhelyen, emberekkel telezsúfolt hajók mélyén vagy nagyvárosok utcáin kénytelenek álomra hajtani a fejűket.
„Hagyjuk magunkat megszólítani a gyerekektől, akiket nem engednek megszületni; akik sírnak, mert senki sem enyhíti éhségüket;
akik a kezükben nem játékot, hanem fegyvert fognak
– fogalmazott Ferenc pápa. Arról beszélt, hogy a gyerek Jézus sem hatalomban és pompában született, hanem egy periférián élő szegény családban, akiket sok helyen közönnyel és zárt ajtókkal fogadtak. Aki Jézussal akar találkozni, annak oda kell mennie, ahol ő van: le kell ereszkednie hozzá, kicsivé kell válnia – mondta a pápa.
A pápa szerint a karácsony világi pompája érzéketlenné tesz a kirekesztettek, a nélkülözők iránt. Minden keresztény hívőt arra szólított föl, hogy emlékezzenek meg a menekültekről, és mindazokról, akiket a „pénz bálványa” gazdasági bizonytalanságba taszított. Mint fogalmazott, sokak, különösen gyerekek szenvednek kevesek kapzsisága miatt.
„Amikor a Közel-Keleten nem tudnak elhallgatni a fegyverek, és amikor karácsonyra készülő ártatlan emberek sokaságát gyilkolják Európában is, a szívünkben kell megtalálni a békét karácsonykor. Ha merünk kedvesek lenni azokkal is, akik ezt talán meg sem érdemlik, meg is tudjuk őrizni ezt a békét” – mondta Erdő Péter Péter bíboros szenteste a budapesti Szent István-bazilikában. Az esztergom-budapesti érsek úgy fogalmazott: Jézus a közvetítő, ő teremt békét Isten és a tévútra sodródó emberiség között.
Isten bölcsessége Jézus keresztjének látszólagos ostobasága által győzött a világon,
és így nyitotta meg számunkra az utat az isteni élet gazdagsága felé.”
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke karácsonyi igehirdetésében arról beszélt Budapesten, hogy a „véres merényletekkel beárnyékolt múló esztendő” talán
legsürgetőbb kérdése Európában és világszerte a szabadság és a biztonság egymásnak feszülése,
hogy hol a határa az ember szabadságának.
„Meggyőződésem, hogy az igazi szabadság elválaszthatatlan a Betlehemben született szabadító személyétől, attól a Jézustól, aki szabadon vállalta értünk a halált” – fogalmazott. Szerinte nem ünneprontás karácsonykor szólni arról is, amiért a betlehemi gyerek a világra született, de nemcsak „a jászol mögött fölsejlő” keresztről kell beszélni, hanem a föltámadás dicsőségéről, a „föltámadott úr fényéről is”.
Itt élünk egy kontinensen, Európában, amelyik annyira akar segíteni, és naponként rá kell döbbenünk, hogy segítségre szorul
– mondta a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke karácsonyi igehirdetésében. Bogárdi Szabó István felidézte azt az első világháborús történetet, amikor a nyugati fronton, karácsony napján a katonák kimásztak a lövészárkokból, és barátkozni kezdtek az ellenséggel, megajándékozták egymást, együtt énekeltek. Szerinte ők voltak a modern kor pásztorai, mert kötelességszegést követtek el, akárcsak a pásztorok, amikor ott hagyták a nyájat, hogy Betlehembe menjenek köszönteni az Isten fiát, vagy akárcsak Isten maga, aki a „peremen élő", veszedelmes emberek hírében álló pásztorokra bízza születése hírét – mondta az egyházi vezető.
