Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A vasárnap népszavazáson leadott szavazatok 99 százalékos feldolgozottságánál úgy tűnik, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfőt Recep Tayyip Erdogan szuperelnök váltja Törökország élén. Az erről szóló alkotmánymódosítást ugyanis a mintegy 55 millió törökországi és másik 3 millió külföldön élő,
választásra jogosult török polgár 51,3 százaléka szavazta meg.
Vagyis ha a hiányzó egy százalékot teljes egészében be is húzza a "nem" tábor, akkor is még bő fél százalékos lemaradása lenne az "igen" oldalhoz képest. Akárhogy is, kijelenthető, hogy nagyon szűk, már-már szabad szemmel alig látható, de mégiscsak többségre tudott szert tenni az Erdogan-féle jogszabály, ami a jelenlegi parlamentáris rendszerből egy prezidenciális állami berendezkedést kreált. Az erre való felhatalmazás beágyazódottságát némiképp erősíti a brutális részvételi adat: a jelentések szerint
a török választási névjegyzékben szereplők közel 86 százaléka adta le a voksát.
Jellemző adat, hogy csak az első választók, tehát akik most szavaztak először életükben, 1,2 millióan voltak.
Erdogan még nem állt ki a nyilvánosság elé, a török állami hírügynökség, az Anadolu viszont arról tudósított, hogy telefonon gratulált Binali Yildirim kormányfőnek és más, az "igen" szavazatok mellett kampányoló szövetségesének. Az államfő szerint a török nép "történelmi döntést" hozott, és arra intett minden országot, hogy tartsa tiszteletben a török nemzet állásfoglalását. A miniszterelnök ezek után a kamerák kereszttüzében rögtön be is jelentette, hogy
az alkotmánymódosítást támogató igen szavazatok kerültek többségbe az elnöki rendszer bevezetéséről tartott népszavazáson.
Binali Yildirim török miniszterelnök pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ankarai székházának erkélyéről intézett beszédet a kint várakozó, többezres tömegnek. Abban az Ankarában, ahol egyébként, ha csak 0,1 százalékkal is, de a nemek győztek.
A kormányfő nyilván megérezve az ország megosztottságát kijelentette, hogy mindenki biztos lehet benne, hogy ezt az eredményt a török nép békéje céljából, a legjobb módon használják majd fel.
"Ennek a választásnak nincs vesztese, egész Törökország nyert vele. Büszkék vagyunk rá, hogy a nemzet egy nézetet vall velünk"
– tette hozzá.
Ezzel párhuzamosan az Erdogant támogató nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) elnöke, Devlet Bahceli is fontos sikernek nevezte a referendumot. Úgy értékelt, hogy a választók letették voksukat az elnöki rendszer bevezetése mellett, egyúttal ugyancsak felszólította a kritikusokat, hogy tartsák tiszteletben a népszavazás eredményét.
Merthogy kritikusokból aztán van bőven. Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) például percekkel korábban bejelentette, hogy az eredmény hivatalos kihirdetése után kérvényezni fogják a leadott szavazatok 60 százalékának újraszámlálását, mert "törvénytelenségeket" tapasztaltak a népszavazás során. Bülent Tezcan, a párt elnökhelyettese azt kifogásolta, hogy többen olyan szavazólapon voksoltak, amelyet korábban nem pecsételtek le a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) tisztségviselői.
A CHP több képviselője szerint az eredmény "még nem világos", és a nemek tábora "még megnyerheti" a népszavazást.
A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) – amely szintén a kezdetektől bírálta az elnöki rendszer ötletét – a Twitteren jelezte, hogy ugyancsak kifogást fog emelni.
A feltételezésük szerint a szavazatok 3-4 százaléka manipulált lehet.
A konkrét szavazási aktus úgy néz ki Törökországban, hogy a szavazólap két részre van osztva, egy fehérre és egy barnára. Előbbi az igent, utóbbi a nemet jelöli. A választott részt pecsételi le a választó. A felemlegetett és nem megerősített visszaélések éppen arról szólnak, hogy ezt a rendszert trükközték meg úgy, hogy voltak szavazóhelyek, ahol csak igennel lehetett voksolni. A hibák kapcsán a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) dönt majd.
A török választópolgárok 18 olyan alkotmánymódosításról döntöttek, amelyek értelmében nem a miniszterelnök, hanem a mindenkori államfő lenne a végrehajtó hatalom feje Törökországban, a kormányfői tisztség pedig meg is szűnne. Az alkotmánymódosítás gyakorlatilag arról szól, hogy az eddigi parlamentáris rendszert egy prezidenciális váltja fel Törökországban. Ezzel kvázi megszűnik a miniszterelnök és a kormány végrehajtói hatalma, a kormányrendeletekkel való kormányzás is a múlté.
Ehhez képest az elnöki rendszerben az elnök a feje az államnak és a végrehajtó hatalomnak is. Ez lenne Erdogan, akit csak a parlament kétharmados többségével lehet vizsgálat alá vonni. Két elnöki ciklusra választható meg, mind a kétszer 5-5 évre. Még néhány apróság: az elnöknek joga lesz a legfelsőbb bíróság 13 tagjából ötöt kinevezni, és elnöki rendeletekkel felülírhat jogszabályokat. De ő készítheti a költségvetést, nevezi ki a minisztereket, sőt, az elnök a parlamenti felhatalmazás nélkül, egyedül dönthet rendkívüli állapot bevezetéséről.
