Magyarországnak erre nagyon oda kell figyelnie

2017.01.16. 15:52

A német, a francia és a holland parlamenti választást övezi a legnagyobb nemzetközi figyelem 2017-ben, de Magyarországnak érdemes lesz odafigyelnie a szerb elnökválasztásra és a cseh parlamenti választásra is.

Százmilliók életét változtatták meg a 2016-ban tartott parlamenti és elnökválasztások, és hasonló izgalmakra számíthatunk 2017-ben is. Bár a brexithez és az amerikai elnökválasztáshoz hasonló megmérettetések nem lesznek a mostani évben, így is akadnak olyanok, amelyeknek komoly nemzetközi hatásaik lehetnek. 

Wilders nyerhet, de nem kerül kormányra

Márciusi nemzeti ünnepünkön választanak új parlamentet maguknak a hollandok. A legfrissebb felmérések szerint a bevándorlás- és EU-ellenes Szabadságpárt a mostani állás szerint 35 mandátumra számíthat a 150 fős törvényhozásban. A Geert Wilders vezette alakulat a „Tegyük Hollandiát ismét naggyá” szlogennel kampányol, ami nagyban emlékeztet Trump hívószavára. A radikálisok kormányra kerülése ellen szól, hogy a holland pártok közül senki sem akar koalíciót kötni velük, így Wilders minden bizonnyal március után is ellenzékben marad. 

Geert Wilders pártja lehet a legerősebb Hollandiában, de nem valószínű, hogy kormányra kerülForrás: AFP/2016 Getty Images/Chip Somodevilla

Biztosnak tűnik a francia jobboldal győzelme

Az év egyik legfontosabb szavazása lesz a francia elnökválasztás, ahol a mostani felmérések alapján François Fillon, Nicolas Sarkozy egykori miniszterelnöke lehet a befutó. Az első fordulót április 23-án tartják, de egyelőre a szocialista párton belüli előválasztásra figyel a közvélemény. A szocialista François Hollande még tavaly jelentette be, hogy nem indul, mivel a népszerűsége történelmi mélypontra, négy százalékra esett, és úgy ítélte meg, hogy már semmi esélye sincsen arra, hogy nyerjen. 1958, vagyis az V. Köztársaság kikiáltása óta ő a legnépszerűtlenebb francia elnök. 

A baloldali előválasztás végső kimenetele egyelőre nagyon bizonytalannak tűnik, de gyakorlatilag lehetetlen, hogy a majdani szocialista jelölt az első forduló első két helyén végezzen, és bejusson a döntő, második fordulóba. Erre egyébként valamennyi esélye a volt szocialista Emmanuel Macronnak van, aki Előre! nevű új mozgalmával egyre népszerűbb. De ő nem a szocialisták jelöltjeként indul.

A közvélemény-kutatók szerint a jobbközép François Fillon és a szélsőjobb Marine Le Pen jut a második fordulóba, ahol biztosan nyer Fillon. De egyáltalán nem lehet kizárni Marine Le Pen győzelmét. Több okból sem. 

Egyrészt a francia közvélemény-kutatók a novemberi, jobboldali előválasztás előtt teljesen félremérték az esélyeket. Alain Juppét gondolták biztos győztesnek, Fillont pedig kiesőnek. Aztán nem így lett. Nem lehet pontosan tudni Fillon tényleges népszerűségét sem. Ugyanis Nicolas Sarkozy a jobboldal legnépszerűbb politikusa volt, viszont az előválasztáson bárki szavazhatott, nem csak a jobboldali párttagok. Emiatt több százezer baloldali szavazó a választást arra használta, hogy kifejezze a legerősebb jobboldali politikusnak tartott Sarkozyvel kapcsolatos ellenszenvét. Vagyis, ha csak a jobboldali szavazók választhattak volna a jobboldali előválasztáson, szinte biztos, hogy Sarkozy nyer. 

Így még kiismerhetetlenebb a tavaszi választás. Nem lehet tudni, hogy Sarkozy hívei tényleg szavaznak-e Fillonra. Nem lehet tudni, hogy a radikális baloldali szavazók kit fognak választani. Azaz, Marine Le Pen sikere is elképzelhető. Bár a mostani felmérések szerint Fillon az esélyes. 

François Fillon egyelőre toronymagas esélyesnek tűnikForrás: AFP/Christophe Archambault

Roháni maradhat

Májusban Iránban tartanak elnökválasztást, és az 1979-es forradalom óta még egyszer sem volt példa arra, hogy egy ciklus után egy elnök megbukjon. Hasszán Roháninak sikerült megkötnie a nyugati hatalmakkal az atomalkut, de az ország gazdasága a szankciók feloldása ellenére nem teljesít túlságosan jól. Egy ideig úgy tűnt, hogy Roháni ellenfele a keményvonalas korábbi elnök, Mahmúd Ahmadinezsád lesz, de az ő indulását az országot gyakorlatilag irányító vallási testület, az Őrök Tanácsa nem engedélyezte. Így Roháni győzelme még biztosabbnak tűnik. 

Harmadik lehet az AfD

Szeptemberben vagy októberben tartják majd a német parlamenti választást. Minden elemző egyértelmű favoritnak tartja Angela Merkelt, aki várhatóan a negyedik kancellári ciklusát kezdheti meg. A felmérések is azt mutatják, hogy egyetlen pártnak sincsen egyelőre esélye arra, hogy akár csak megszorongassa a CDU-t. A szociáldemokraták várhatóan a nem túl népszerű Sigmar Gabriel kancellárjelöltségével sem fognak áttörni. Harmadik helyen végezhet a bevándorlás- és iszlámellenes Alternatíva Németországnak. A párt már a tavalyi tartományi választásokon is a várakozásokhoz képest is jobban szerepelt.

Angela Merkel és pártja szinte biztosan az első helyen végez NémetországbanForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Michael Kappeler

Voksolnak a csehek

A közép-európai térségben is lesz néhány érdekes választás, bár a főbb politikai folyamatokat ezek nem valószínű, hogy befolyásolni fogják. Áprilisban elnökválasztás lesz Szerbiában. Várhatóan Tomislav Nikolic eddigi államfő marad majd a helyén, mivel eddig nem bukkant föl olyan ellenzéki jelölt, aki képes lenne legyőzni.

Októberben választanak új parlamentet a csehek. A mostani állás szerint a milliárdos Andrej Babis által vezetett ANO szerezheti meg a legtöbb szavazatot. A párt most a kormányzó szociáldemokratáknak a kisebbik koalíciós társa, de könnyen lehet, hogy idén felcserélődnek a szerepek. Azt sem lehet kizárni, hogy az ANO inkább más erőkkel köt majd koalíciót, de ehhez pontosan kell majd látnia, hogy milyen súllyal kerülnek a parlamentbe a különféle erők.

Andrej Babis, az ANO mozgalom elnöke miniszterelnök lehet 2017 végéreForrás: AFP/Michal Cizek

Több helyen lehet előrehozott

Persze nem lehet kizárni, hogy 2017-ben is lesznek előrehozott választások. Elemzők a legnagyobb esélyt erre Olaszországban látják, bár nem tűnik valószínűnek, hogy egy évvel a rendes választás előtt a szocialisták belemenjenek egy új megmérettetésbe, miután még nem heverték ki a decemberi népszavazás sokkját. Spanyolországban sincsen többsége a néppárti kormánynak, és Nagy-Britanniában a brexit miatti bonyodalmak miatt sem lehet kizárni, hogy a Theresa May vezette kabinet inkább egy előrehozott választásba menekül.