Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Százmilliók életét változtatták meg a 2016-ban tartott parlamenti és elnökválasztások, és hasonló izgalmakra számíthatunk 2017-ben is. Bár a brexithez és az amerikai elnökválasztáshoz hasonló megmérettetések nem lesznek a mostani évben, így is akadnak olyanok, amelyeknek komoly nemzetközi hatásaik lehetnek.
Márciusi nemzeti ünnepünkön választanak új parlamentet maguknak a hollandok. A legfrissebb felmérések szerint a bevándorlás- és EU-ellenes Szabadságpárt a mostani állás szerint 35 mandátumra számíthat a 150 fős törvényhozásban. A Geert Wilders vezette alakulat a
„Tegyük Hollandiát ismét naggyá”
szlogennel kampányol, ami nagyban emlékeztet Trump hívószavára. A radikálisok kormányra kerülése ellen szól, hogy a holland pártok közül senki sem akar koalíciót kötni velük, így Wilders minden bizonnyal március után is ellenzékben marad.
Az év egyik legfontosabb szavazása lesz a francia elnökválasztás, ahol a mostani felmérések alapján François Fillon, Nicolas Sarkozy egykori miniszterelnöke lehet a befutó. Az első fordulót április 23-án tartják, de egyelőre a szocialista párton belüli előválasztásra figyel a közvélemény. A szocialista François Hollande még tavaly jelentette be, hogy nem indul, mivel a népszerűsége történelmi mélypontra, négy százalékra esett, és úgy ítélte meg, hogy már semmi esélye sincsen arra, hogy nyerjen. 1958, vagyis az V. Köztársaság kikiáltása óta ő a legnépszerűtlenebb francia elnök.
A baloldali előválasztás végső kimenetele egyelőre nagyon bizonytalannak tűnik, de gyakorlatilag lehetetlen, hogy a majdani szocialista jelölt az első forduló első két helyén végezzen, és bejusson a döntő, második fordulóba. Erre egyébként valamennyi esélye a volt szocialista Emmanuel Macronnak van, aki Előre! nevű új mozgalmával egyre népszerűbb. De ő nem a szocialisták jelöltjeként indul.
A közvélemény-kutatók szerint a jobbközép François Fillon és a szélsőjobb Marine Le Pen jut a második fordulóba, ahol biztosan nyer Fillon. De egyáltalán nem lehet kizárni Marine Le Pen győzelmét. Több okból sem.
Egyrészt a francia közvélemény-kutatók a novemberi, jobboldali előválasztás előtt teljesen félremérték az esélyeket. Alain Juppét gondolták biztos győztesnek, Fillont pedig kiesőnek. Aztán nem így lett. Nem lehet pontosan tudni Fillon tényleges népszerűségét sem. Ugyanis Nicolas Sarkozy a jobboldal legnépszerűbb politikusa volt, viszont az előválasztáson bárki szavazhatott, nem csak a jobboldali párttagok. Emiatt több százezer baloldali szavazó a választást arra használta, hogy kifejezze a legerősebb jobboldali politikusnak tartott Sarkozyvel kapcsolatos ellenszenvét. Vagyis, ha csak a jobboldali szavazók választhattak volna a jobboldali előválasztáson, szinte biztos, hogy Sarkozy nyer.
Így még kiismerhetetlenebb a tavaszi választás. Nem lehet tudni, hogy Sarkozy hívei tényleg szavaznak-e Fillonra. Nem lehet tudni, hogy a radikális baloldali szavazók kit fognak választani. Azaz, Marine Le Pen sikere is elképzelhető. Bár a mostani felmérések szerint Fillon az esélyes.
Májusban Iránban tartanak elnökválasztást, és az 1979-es forradalom óta még egyszer sem volt példa arra, hogy egy ciklus után egy elnök megbukjon. Hasszán Roháninak sikerült megkötnie a nyugati hatalmakkal az atomalkut, de az ország gazdasága a szankciók feloldása ellenére nem teljesít túlságosan jól. Egy ideig úgy tűnt, hogy Roháni ellenfele a keményvonalas korábbi elnök, Mahmúd Ahmadinezsád lesz, de az ő indulását az országot gyakorlatilag irányító vallási testület, az Őrök Tanácsa nem engedélyezte. Így Roháni győzelme még biztosabbnak tűnik.
Szeptemberben vagy októberben tartják majd a német parlamenti választást. Minden elemző egyértelmű favoritnak tartja Angela Merkelt, aki várhatóan a negyedik kancellári ciklusát kezdheti meg. A felmérések is azt mutatják, hogy
egyetlen pártnak sincsen egyelőre esélye arra, hogy akár csak megszorongassa a CDU-t.
A szociáldemokraták várhatóan a nem túl népszerű Sigmar Gabriel kancellárjelöltségével sem fognak áttörni. Harmadik helyen végezhet a bevándorlás- és iszlámellenes Alternatíva Németországnak. A párt már a tavalyi tartományi választásokon is a várakozásokhoz képest is jobban szerepelt.
A közép-európai térségben is lesz néhány érdekes választás, bár a főbb politikai folyamatokat ezek nem valószínű, hogy befolyásolni fogják. Áprilisban elnökválasztás lesz Szerbiában. Várhatóan Tomislav Nikolic eddigi államfő marad majd a helyén, mivel eddig nem bukkant föl olyan ellenzéki jelölt, aki képes lenne legyőzni.
Októberben választanak új parlamentet a csehek. A mostani állás szerint a milliárdos Andrej Babis által vezetett ANO szerezheti meg a legtöbb szavazatot. A párt most a kormányzó szociáldemokratáknak a kisebbik koalíciós társa, de könnyen lehet, hogy idén felcserélődnek a szerepek. Azt sem lehet kizárni, hogy az ANO inkább más erőkkel köt majd koalíciót, de ehhez pontosan kell majd látnia, hogy milyen súllyal kerülnek a parlamentbe a különféle erők.
Persze nem lehet kizárni, hogy 2017-ben is lesznek előrehozott választások. Elemzők a legnagyobb esélyt erre Olaszországban látják, bár nem tűnik valószínűnek, hogy egy évvel a rendes választás előtt a szocialisták belemenjenek egy új megmérettetésbe, miután még nem heverték ki a decemberi népszavazás sokkját.
Spanyolországban sincsen többsége a néppárti kormánynak,
és Nagy-Britanniában a brexit miatti bonyodalmak miatt sem lehet kizárni, hogy a Theresa May vezette kabinet inkább egy előrehozott választásba menekül.
