Lehetetlen megjósolni, hogy kit választanak meg a képviselők az Európai Parlament elnökének. Kedden hét jelölt közül választhatnak majd, de végül vélhetően csak Antonio Tajani, az Európai Néppárt és Gianni Pittella, a szocialisták és demokraták képviselőcsoportjának jelöltje között dől el a poszt. Korábban a nagy pártok megállapodtak egymással a fontosabb posztokról, míg ez most elmaradt, ami a bizonytalanságot növelheti.

Hét jelölt közül választja meg új elnökét kedden az Európai Parlament. Az elmúlt évtizedekben ez az eljárás gyakorlatilag formalitásnak számított, mivel a legnagyobb frakcióval rendelkező pártcsoportosulások előre megegyeztek egymással, így a voksolások nem sok izgalommal jártak. Most azonban egyelőre úgy tűnik, a szociáldemokrata Martin Schulz mandátumának lejárta után a pártok sutba dobták az alkukat, így minden idők egyik legizgalmasabb elnökválasztása jön. 

Martin Schulz mandátumának lejárta miatt kell új EP-elnököt választaniForrás: SOOC/Alexandros Michailidis / SOOC/Alexandros Michailidis

Több kör lehet

Ugyan egy korábbi, a legnagyobb frakciók közötti megállapodás alapján Schulz mandátumának lejártával a néppártot illetné az EP elnöki tisztsége, összesen nyolc jelöltet állítottak a frakciók. Így akár négyfordulós is lehet a keddi elnökválasztás, mert az EP házszabálya három kört is biztosít a jelölteknek az abszolút többség megszerzéséhez a titkos szavazáson. Törő Csaba, a Károli Gáspár Református Egyetem docense szerint valószínűleg egy végső, kétfős megmérettetésre szorítkozó negyedik fordulóra lesz szükség, és az ott többségi szavazatot szerzett jelölt lesz majd a parlament következő elnöke.

Néppárti-liberális-szövetség
Szövetségre lépett az Európai Parlament (EP) néppárti (EPP) és liberális (ALDE) frakciója, amelyek képviselői egyaránt az EPP jelöltjét, Antonio Tajanit fogják támogatni az uniós képviselő-testület elnökválasztásán. A Politico brüsszeli hírportál elemzése szerint ezzel a szövetséggel biztosított Antonio Tajani győzelme az elnökválasztáson.

A VoteWatch Tajanira fogadott

A VoteWatchEurope oldal a választás előtt készített egy szimulációt a várható kimenetelt illetően. Az oldal azt vette figyelembe az elemzés során, hogy a képviselők hogyan szavaztak az elmúlt években, ami alapján próbálták megtippelni, hogy melyik elnökjelöltre voksolnak most. Az első fordulóban várhatóan Antoni Tajani, az Európai Néppárt (EPP) jelöltje fog diadalmaskodni.

A rengeteg bizonytalan szavazat miatt azonban a tippelés innentől kedve roppant bonyolult, mivel a szavazás során olyan alkuk születhetnek, amik a nagyközönség számára csak később lesznek világosak. A VoteWatch ennek ellenére azt tippelte, hogy a 749 EP-képviselő szavazatából végül 380-at szerez majd Tajani, míg 369-t Gianni Pittella, a szocialisták (S&D) jelöltje. Fontos megjegyezni, hogy ez nem kérdőíves felmérés eredménye, hanem csak korábbi szavazási eredmények összegzése.

Gianni Pittella, Guy Verhofstad és Antonio Tajani egy vitaműsorbanForrás: AFP/Emmanuel Dunand

Egy általunk megkérdezett magyar EP-képviselő már sokkal óvatosabb volt a várható eredményt illetően. Szerinte legalább 10-15 százaléknyi olyan képviselő van, akiről lehetetlen megmondani, hogy a kétszereplős verseny esetén kire fogja majd adni a voksát. Mivel az EP történetében az utóbbi években nem volt példa ilyen versenyre, ezért a szereplők magatartását is nehéz megjósolni. Nagyon izgalmas szavazás lesz, és semmilyen meglepetést nem lehet kizárni – tette hozzá.

Nyilvánosságra hozatal

Jól látszik, hogy a küzdelem meglehetősen szoros, gyakorlatilag lehetetlen megtippelni, hogy végül melyik blokk örülhet majd. Éppen emiatt az elmúlt hetek kampánya meglehetősen felfokozott volt. A múlt héten nyilvánosságra hozta az EPP a szociáldemokrata és liberális (ALDE) frakciójával kötött 2014-es megállapodást, amelynek értelmében a konzervatív erőket összefogó EPP-nek „járna” a parlamenti elnökség a következő periódusban.

Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője szerint a korábbi megállapodás egyik fő célja a radikális erők elszigetelése volt. „Világosan kell látni, hogy teljes mértékben az egyezmény megszegői lesznek felelősek azért, ha az Európa-ellenesek megerősödnek – mondta. – Szeretnénk ezt megakadályozni” – tette hozzá. Ezzel szemben Udo Bullman német szocdem képviselő szerint Tajani pont annak a neoliberális, megszorításpárti politikának a képviselője, amely miatt a szélsőségesek megerősödtek. Ők azt szeretnék, ha egy új növekedési paktum révén erősödne Európa, aminek az alapja az igazságos adózás és az aktív beruházási politika.

Eleonora Forenza, Jean Lambert, Guy Verhofstadt, Gianni Pittella, Antonio Tajani, Helga Stevens és Laurentiu Rebega a múlt heti vitaműsorbanForrás: AFP/Emmanuel Dunand

Az utóbbi hetek éles szóváltásai kapcsán több EP-képviselő arról beszélt, hogy a két nagy frakció valamifajta összhangja nélkül az EP működésképtelen lesz, ami szintén az euroszkeptikusok malmára hajthatja a vizet. Sylvie Goulard, a liberálisok egyik francia képviselője szerint, amíg nem látszik valamilyen megállapodás az elnök személyéről, addig el kellene halasztani a szavazást. Úgy látja, nagy probléma lehet a jövőben, hogy a szélsőséges képviselők szavazatára is szüksége lesz a leendő elnöknek – írta a Politico.

Nem kér az angolból a radikális jelölt

Az elnökjelöltek az eddigiektől eltérő módon nyilvános vitát is tartottak. A Politico által szervezett eseményen a nyolcból hét aspiráns meg is jelent. Az Európai Parlament változásra szorul – jelentette ki Antonio Tajani, aki szerint nem erős elnökre, hanem erős parlamentre van szükség. Gianni Pittella szerint véget ért az EP néppárti, szociáldemokrata és liberális frakciója közötti „nagykoalíció” időszaka. Hasonló véleményének adott hangot a liberálisok jelöltje, Guy Verhofstadt is, aki szerint véget kell vetni a klasszikus hatalommegosztásnak.

Guy Verhofstadt véget vetne a korábbi hatalommegosztásnakForrás: AFP/Emmanuel Dunand

Helga Stevens, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció elnökjelöltje szerint új parlamentre, friss ötletekre van szükség, szakítani kell az öregfiúk hálózatával. Jean Lambert zöldpárti jelölt kijelentette: bizonytalan politikai környezettel nézünk szembe, ezért rendet kell tartanunk a saját házunk táján is, növelni kell az átláthatóságot. Bár a jelöltek rengeteg kérdésben nem értenek egyet, de a vitán az kiderült, hogy mindegyikük szerint felülvizsgálatra szorul az EU alapszerződése.

Vélhetően hamar ki fog szállni a versengésből Eleonora Forenza, az Egyesült Baloldal–Északi Zöld Baloldal jelöltje, Piernicola Pedicini, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport, valamint Laurentiu Rebega, a Nemzetek és Szabadság képviselőcsoportjának a jelöltje is. Rebega a vitán egyébként azzal lógott ki a sorból, hogy szerinte az angolt mint fő munkanyelvet a brexit lezárulása után meg kellene szüntetni az unióban.