Az unió kerítésépítésre nem ad pénzt a litvánoknak, csak határvédelemre

2017.01.17. 16:17

Litvánia nem építhet uniós forrásból kerítést Oroszországgal közös határán, de uniós támogatásból finanszírozhatja határvédelmének megerősítését - közölte Tove Ernst, az Európai Bizottság szóvivője brüsszeli sajtótájékoztató keretében újságírói kérdésre válaszolva kedden.

Ernst elmondta, az Európai Unió célja határvédelmének kézben tartása, s ez az unió külső, schengeni határának számító Kalinyingrád és Litvánia közötti határszakaszra is érvényes.

Az uniós bizottság nem finanszírozza kerítések vagy más fizikai akadályok építését külső határain - fogalmazott. Hozzátette ugyanakkor, hogy a határszakasz ellenőrzéséért Litvánia felelős, amihez az Európai Bizottság kérés esetén támogatás nyújthat. Vagyis adhat pénzt a határvédelem eszközeinek bővítésére, a biztonsági és felügyeleti rendszer kiépítésére, megerősítésére vagy korszerűsítésére.

130 kilométeres kerítést építenének uniós pénzből

Eimutis Misiunas litván belügyminiszter hétfőn jelentette be, hogy még idén tavasszal 130 kilométer hosszú kerítés építését kezdi meg az Oroszországhoz tartozó Kalinyingráddal közös határszakaszán.
Vilnius azzal indokolta az intézkedést, hogy a csempészek elleni küzdelem és az Európai Unió külső határának megerősítése érdekében van szükség a fizikai akadályokkal is megerősített határvédelemre.

Misiunas hozzátette, hogy a határkerítés építési költségeinek nagy részét uniós forrásokból fedezik, Brüsszel ehhez 25 millió eurót (7,75 milliárd forint), míg a litván állam 3,6 millió euró (1,1 milliárd forint) biztosít.

A miniszter szerint a kerítés "nem állít majd meg páncélosokat", de "úgy építik meg, hogy azon nehéz legyen átmászni". A kerítés segíthet elejét venni a "provokációknak" - tette hozzá.

A Kalinyingrádi területet északról és keletről Litvánia, délről pedig Lengyelország határolja. Oroszországnak nincs közvetlen szárazföldi összeköttetése az exklávéval, amelynek területén haditengerészeti kikötőt tart fenn.

A Krím félsziget orosz elcsatolása és a 2014-ben kitört kelet-ukrajnai konfliktus nyomán felerősödtek a balti államok és Lengyelország aggályai Oroszország növekvő katonai hatalmával szemben.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK