Tüntetések és káosz a román belpolitikában

2017.01.25. 10:08

A tavaly decemberi választások után sokan arra számítottak, hogy nyugodtabb időszak kezdődik a román belpolitikában, de ehelyett a kormány büntetőjogi tervezete miatt tízezrek vonultak az utcára, és több népszavazás is lehet a következő hónapokban. A háttérben a balliberális kormány és a jobboldali államfő, illetve a mögötte álló pártok konfliktusa áll.

A tavaly decemberi parlamenti választást követően a politikai elemzők többsége arra számított, hogy nyugodtabb belpolitikai időszak kezdődik Romániában. Keleti szomszédunkban a választást a Szociáldemokrata Párt (PSD) fölényesen megnyerte, és a liberálisokkal (ALDE) kötött koalíció révén stabil többsége lett a törvényhozásban. Azonban már a kormányalakítás sem ment egyszerűen.

Nem ment könnyen

Romániában az elnöknek vétójoga van a pártok által jelölt miniszterelnök-jelölttel szemben. A PSD a jelenlegi törvény alapján nem jelölhette Liviu Dragnea pártelnököt, mivel a politikust választási csalás miatt jogerősen elítélték. A szocdemek elsőként Sevil Shhaidehet jelölték, de Klaus Iohannis nemet mondott a muszlim politikusra. Később Sorin Grindeanu korábbi hírközlési minisztert jelölte a PSD, akit már elfogadott az államfő. 

Liviu Dragnea, a PSD elnöke nem lehetett miniszterelnök, mert jogerősen elítéltékForrás: AFP/Daniel Mihailescu

A Grindeanu-kabinet január 4-én kezdte meg a munkáját, és már rögtön óriási vihart kavart a tevékenysége. A bomba január 18-án robbant, amikor nyilvánosságra került az a tervezet, amely szerint közkegyelmet hirdetnének az öt évet meg nem haladó börtönnel sújtott elítéltek egy részének, hogy így enyhítsék a börtönök túlzsúfoltságát. Még ennél is nagyobb felháborodást okozott a büntető törvénykönyv tervezett módosítása. 

200 ezer lej alatt lehet lopni?

A tervezetből kiderült az is, hogy csak a 200 ezer lejnél (14 millió forint) nagyobb kárt okozó visszaélés minősülne bűncselekménynek, a kiszabható legnagyobb büntetést pedig az eddigi hétről három évre csökkentené. A tervezet egy másik rendelkezése a – gyanúsítottak és ügyészség közti – vádalkuk gyakorlatát korlátozná, mivel hatálybalépése esetén nem lehet majd olyan feljelentés alapján bűnvádi eljárást indítani, amely fél évnél régebbi bűncselekményekre vonatkozik. 

Liviu Dragnea és Sorin Grindeanu miniszterelnökForrás: AFP/Daniel Mihailescu

Klaus Iohannis pedig január 18-án váratlanul megjelent a bukaresti szociálliberális kormány ülésén, elmondása szerint azért, hogy a kabinet ne fogadja el társadalmi vita nélkül a közkegyelemről rendelkező és a büntető törvénykönyvet módosító sürgősségi rendeletet. A román jobboldal szerint a szociálliberális kormánytöbbség a büntetőjog módosításával készül mentőövet dobni korrupcióval gyanúsított, bűnvádi eljárás alatt lévő politikusainak. 

Tüntetések

A törvénytervezet nyilvánosságra kerülése után tüntetések kezdődtek Románia több városában. A tiltakozások múlt vasárnap értek a csúcspontjukra, amikor Iohannis is megjelent egy bukaresti gyűlésen. A hírtelevíziók beszámolói szerint Kolozsváron és Temesváron is több ezren vonultak utcára a fővárosban pedig – mire a menetoszlop a kormány elé ért – a legtöbb hírforrás szerint  a tüntetők száma meghaladta a 15 ezret. 

A belpolitikai válságot tovább fokozta, hogy Dragnea hétfőn arról beszélt, hogy a kormány elleni demonstrációkat az 1990-es, több halálos áldozatot követelő bányászjáráshoz hasonlította. A PSD elnöke puccsal vádolta meg az államfőt, és azt is sejtetni engedte, hogy a titkosszolgálatok aktív szerepet játszottak a tüntetések megszervezésében. A baloldali kormánytöbbség és a jobboldali államfő között tehát folytatódott a 2014 ősze óta zajló háború. 

A hideg idő ellenére rengetegen vonultak az utcára BukarestbenForrás: Anadolu Agency/2017 Anadolu Agency/Andrei Pungovschi

Népszavazások

Iohannis, látva a széles társadalmi felháborodást, kézbe vette a folyamatok irányítását, és népszavazást kezdeményezett a korrupcióellenes harc folytatásáról és a köztisztviselők feddhetetlenségi követelményéről. Az elnök akkor is kiírhat egy referendumot, ha azzal a parlament nem ért egyet, vagy nem véleményezi a megadott határidőn belül. Romániában a választói névjegyzékben szereplő polgárok 30 százalékának részvétele szükséges egy referendum érvényességéhez, de maga a népszavazás is konzultatív jellegű, eredményének figyelembevételétől a parlament eltekinthet. 

Az államfő bejelentését követően Dragnea is visszavágott, és arról beszélt, hogy pártja is népszavazást írhat ki tavasszal két kérdésben. Az egyik az egy férfiból és egy nőből alkotott család kérdése, a másik pedig a mentelmi jog eltörlése, beleértve az államfőét is. „A családról szóló referendum kiírását a választási kampányban vállaltuk. Hárommillió ember támogatja aláírásával ezt az ügyet. A másik (...) a mentelmi jogra vonatkozik: nem értek egyet sem a parlamenti mentelmi joggal, sem az elnök mentelmi jogával” – nyilatkozta a PSD elnöke. 

Klaus Iohannis is megjelent a demonstrálók közöttForrás: Anadolu Agency/2017 Anadolu Agency/Andrei Pungovschi

Lépni kellett

De mi is állhat a mostani folyamatok mögött? A romániai jobboldali erők, köztük az államfő megválasztását segítő Nemzeti Liberális Párt (PNL), súlyos vereséget szenvedtek a tavaly decemberi választásokon. Az érintett pártok teljes defenzívába szorultak, éppen emiatt kapóra jött nekik, hogy a balliberális kormány egy meglehetősen vitatott törvényt akar elfogadtatni. Érthető, hogy gyorsan léptek ezek az erők, bár azt tudják, hogy a parlamentben nincs esélyük megbuktatni a kormányt. 

Másrészt Romániában 2019-ben elnökválasztás lesz, Iohannisnak pedig az utóbbi időben jelentősen csökkent a népszerűsége. Emiatt olyan kezdeményezést kellett tennie, amivel erősítheti a pozícióját a kormányzó szociálliberálisokkal szemben. A tüntetésen való részvétel és a népszavazás kezdeményezése pedig azt közvetíti a közvélemény felé, hogy az elnök foglalkozik az embereket érdeklő ügyekkel, és a kormánnyal szemben ő képviseli a nép érdekeit.  

Sokaknak nem tetszik a kormány tervezete a büntetőjogi változásokrólForrás: Anadolu Agency/2017 Anadolu Agency/Andrei Pungovschi

Lesz-e felfüggesztés?

Az államfő aktivitása abból a szempontból is érthető, hogy elemzők szerint a PSD-ben többször felmerült, hogy a teljes hatalom megszerzése érdekében valamilyen módon elmozdítsák Iohannist a hivatalából. Bár Dragnea többször cáfolta, hogy erre készülne a PSD, de a múlt alapján nem lehet ezt kizárni. 2012-ben is megpróbálta a baloldal felfüggeszteni Traian Basescu elnököt, de nem sikerült érvényes népszavazást összehozniuk. A felfüggesztés mellett szól, hogy 2019 még nagyon messze van, és addig rengeteg borsot tudna a kormány orra alá törni Iohannis. 

Ha az államfő esetleges felfüggesztéséről szóló referendumot sikerülne összekötni a többi kérdésről szóló népszavazással, akkor elképzelhető, hogy sikerülne 50 százalék fölé vinni a részvételt, de erre nincsen garancia. Az államfő leváltásához nem 30, hanem 50 százaléknak kell megjelennie. A decemberi parlamenti választáson kevesebb mint 40 százalék szavazott, így kérdéses, hogy egy referendum alkalmával miért mennének el lényegesen többen szavazni.