Kormányválság borzolta a kedélyeket Ausztriában, de a nagykoalíciós erőknek sikerült megegyezniük egymással. Az érintett pártok mindenképpen el akarták kerülni az előrehozott választást, mivel szinte biztosan nem szereznének többséget a parlamentben. Vasárnap Grazban választanak új önkormányzatot, ahol várhatóan soha nem látott jó eredményt érhetnek el a radikálisok, ha így alakul, akkor még kisebb esélye lesz a kormány bukásának.

Egyelőre úgy tűnik, nyugvópontra jutott az osztrák kormányválság, mivel az érintett pártoknak sikerült megállapodniuk a következő bő másfél év teendőiről. Ausztriában 2007 eleje óta nagykoalíciós kormányzás van, amiből a választóknak mostanra meglehetősen elegük lett. Ennek legnyilvánvalóbb jele a tavalyi elnökválasztás volt, ahol az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a Zöldek jelöltje versengett az elnöki székért, míg a szocdemek (SPÖ) és a néppárt (ÖVP) labdába sem rúgtak. 

Christian Kern, osztrák kancellár (baloldalt) és Reinhold Mitterlehner alkancellár között koránt sincs ilyen jó összhangForrás: AFP/Hans Klaus Techt

Ultimátum

A válság azt követően robbant ki, hogy Christian Kern kancellár ultimátumot adott az ÖVP-nek, hogy támogassák az általa január 11-én bejelentett programot. Az A tervnek nevezett csomagot egyébként a néppárt nem akarta elfogadni. Bár a kívülállóknak úgy tűnt, hogy nyugati szomszédunknál hamarosan új választás lesz, de ezt a nagykoalíciós vezetők határozottan tagadták. Az előrehozott választástól való félelmük teljes mértékben indokolható, mivel jelenleg az SPÖ és az ÖVP nem tudna abszolút többséget szerezni.

Amint azt várható is volt, az érintett pártok rövidebb huzavona után megállapodtak egymással. A hétfőn kötött megállapodás szerint növelni akarják a határellenőrzést, az ellenőrzött határszakaszokat kamerával figyelnék meg, a katonákat határvédelemre is bevethetik, elsősorban a zöld határ ellenőrzése és az elutasított beutazók regisztrálása céljából. A fenyegetést jelentőket lábbilinccsel figyelnék meg, lehetővé tennék a járművek lehallgatását, regisztrálnák a telefonkártyákat, és nagyobb büntetést szabnának ki csoportosan elkövetett szexuális erőszakért.

Alexander Van der Bellen osztrák elnök sem akar új választástForrás: Anadolu Agency/2017 Anadolu Agency/Askin Kiyagan

Kötelező németül tanulni

A menedékkérőknek az integráció miatt egy évig kötelezően kell német nyelvi és úgynevezett értékkurzusokra járniuk, valamint közmunkát végezniük. Betiltanák továbbá a köztereken az egész arcot eltakaró burka viselését. A koalíciós pártok által elfogadott szöveg szerint csökkenteni kell az Ausztriába érkező menekültek és a jogszerűtlenül az országban tartózkodók számát, azonban a kormány által korábban megállapított éves kvóta megfelezéséről nincs szó.

A programban szerepel az is, hogy a gazdasági növekedés érdekében támogatni akarják az osztrák kis- és középvállalkozásokat, és hozzávetőlegesen  70 ezer munkahelyet szeretnének teremteni.  A foglalkoztatás növelése érdekében a munkahelyteremtő cégek támogatásáról állapodtak meg, valamint segítenék az ötven év feletti munkanélküliek elhelyezkedését, továbbá azokat, akik lakóhelyüktől távolabb kapnak munkát.

Túlélési garancia?

Az FPÖ vezetője, Heinz-Christian Strache "áporodott kompromisszumnak" nevezte a megállapodást, és előrehozott választást akar. A szintén ellenzéki Zöldek pártjának vezetője, Eva Glawischnig szerint igen rosszak a koalíció "újrakezdésének" esélyei. A Neos párt vezetője, Matthias Strolz reményei szerint megérik majd a felismerés, hogy a kormányt már semmi nem tartja össze.

Az OGM közvélemény-kutatási intézet vezetője, Wolfgang Bachmayer úgy véli, hogy az elfogadott kormányprogram csupán késlelteti az előrehozott választást, amelyet szerinte 2017 második félévében meg fognak tartani. Meglátása alapján hamarosan nézetkülönbségek várhatók a kormányban, és néhány hónap múlva ugyanott fognak tartani, ahol most. Peter Filzmaier politológus szerint a program a kormány számára nyárig jelent "túlélési garanciát", azonban a parlamenti munkában bármikor folytatódhat a vita.

Egyelőre biztosan nem fogja feloszlatni magát az osztrák parlamentForrás: AFP/Robert Jager

Baloldali pofonok

A koalíció fennmaradásnak a jövője nagyban múlik majd a vasárnapi grazi önkormányzati választástól. Ausztria második legnépesebb településén a legutolsó felmérések szerint az ÖVP lehet a befutó, míg a második helyen az FPÖ végezhet. A radikálisok a felmérések szerint közel 30 százalékot szerezhetnek, amire korábban még sohasem volt példa. Öt évvel ezelőtt még a kommunista párt volt a második, míg a harmadik helyen az SPÖ végzett. Idén könnyen lehet, hogy a városban csupán a negyedik helyet szerzi meg az SPÖ, ami szintén arra sarkallhatja a pártvezetést, hogy ne vállalják az előrehozott választás kockázatát.

A grazi választás eredményének biztosan hatása lesz az osztrák belpolitikáraForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Matthias Röder

Az új választás ellen szól az is, hogy január 29-én az alsó-ausztriai Waidhofen an der Ybbs tartományi városban rendezett önkormányzati választáson jelentősen visszaesett az SPÖ. A szocdemek négy mandátumot vesztettek, miközben az ÖVP nagyon simán abszolút többséget szerzett. Ami igazán figyelmeztető volt a hagyományos pártok számára, hogy az FPÖ megduplázta a képviselői számát. Volt olyan szavazókör, ahol a radikálisok meghatszorozták a támogatottságukat.

Így nézne ki a parlament

Ausztriában a következő választást elvben 2018 őszén tartják. A legfrissebb felmérések szerint továbbra is az FPÖ a legnépszerűbb párt 34 százalékos támogatottsággal.  A kormánykoalíció nagyobbik pártjára, az SPÖ-re a megkérdezettek 28 százaléka voksolna, a kisebbik koalíciós partnerre, a néppártra 19. A 183 fős parlamentben a radikálisok 60-64, az SPÖ 51-54, az ÖVP 35-37, a Zöldek 20-22, míg a NEOS 11 mandátumot szerezne. Jól látszik, hogy egy FPÖ nélküli kormány csak három párt összefogásával jöhetne létre. Ez pedig szintén a kormányon belüli, elhúzódó viták folytatását jelentené.