Német hírszerzés: Nincs bizonyíték a közéleti viták orosz befolyásolására

2017.02.07. 23:23

A német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) és a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) nem talált egyértelmű bizonyítékot arra, hogy Oroszország célzott dezinformációs kampányokkal próbálná befolyásolni a német közéletet - jelentette kedden a Süddeutsche Zeitung (SZ) című lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportja.

Értesülésük szerint a kancellári hivatal utasítására csaknem egy évig végzett elemzés arra a megállapításra jutott, hogy nincs egyértelmű bizonyíték a politikai viszonyok befolyásolására, de azt a feltevést sem lehet cáfolni minden kétséget kizáróan, hogy a Kremlnek vannak ilyen szándékai.

Folytatják a vizsgálatot

A BND és a BfV szerint Oroszország 2014 óta "konfrontatív irányvonalat" követ a Németországgal folytatott kapcsolatokban. Az orosz média, illetve a német nyelvű tartalmat szolgáltató orosz szerkesztőségek - köztük az RT Deutsch és a Sputnik News - viszonyulása pedig kimondottan "ellenséges", ami közvetlenül az orosz elnöki adminisztráció iránymutatásának tulajdonítható.

Nehéz meghúzni azonban a határt a túlzásokat és alaptalan állításokat tartalmazó tudósítások és a szándékos félrevezetés, dezinformáció között - hívták fel a figyelmet a német nemzetbiztonsági szervek elemzői az SZ, az NDR és a WDR munkacsoportjának beszámolója szerint.

A berlini kancellári hivatalban korábban azt tervezték, hogy a jelentést vagy egyes részeit nyilvánosságra hozzák. Erről időközben letettek, és az ügy vizsgálatának folytatására utasították a külföldi hírszerzést végző BND-t és a belső elhárításért felelős BfV-t.

Törekednek-e a közvélemény befolyásolására?

A nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő kancellári hivatal egy sor élesen bíráló hangvételű orosz sajtótudósítás és kibertámadás után, 2016 elején bízta meg a BND-t és a BfV-t annak kiderítésével, hogy az orosz szolgálatok indítottak-e német vonatkozású, az egykori szovjet titkosszolgálat, a KGB gyakorlatát idéző úgynevezett aktív intézkedésekből álló programot, magyarul

törekednek-e a német politikai viták és a közvélemény befolyásolására.Az SZ, az NDR és a WDR közös tényfeltáró munkacsoportjának egy tavaly februári beszámolója szerint a berlini vezetés érdeklődött egyebek mellett az iránt, hogy miért fordulnak elő "groteszk túlzások" az orosz állami médiumokban, például az, hogy az 1938. november 9-én kezdődött zsidóellenes náci pogromokhoz, a kristályéjszakához hasonlítják a 2015 szilveszterének éjjelén történt szexuális zaklatásokat és rablásokat.

Tudni akarjuk, hogy van-e itt valami koncepció - mondta egy név nélkül nyilatkozó forrás.

A müncheni lap és az NDR, illetve a WDR oknyomozó csoportja szerint a kancellári hivatalt akkor már hónapok óta foglalkoztatta az a kérdés, hogy Moszkva támogat-e Németországban szélsőséges csoportosulásokat. A kancellárián úgy vélik, Moszkva aligha hagyja ki Németországot ilyen irányú tevékenységéből - írták.