Kelemen: Kizárt, hogy Tőkés Lászlót indítsa az RMDSZ

Kelemen Hunor RMDSZ elnöke RMDSZ ügyvezető elnöke költő politikus romániai magyar író újságíró
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke
Vágólapra másolva!
„Nekem sem szimpatikusak a szociáldemokraták, de ők nyerték meg a választást, így velük kell tárgyalni, én is jobban örültem volna egy olyan helyzetnek, hogy az RMDSZ lett volna a mérleg nyelve” – mondta Kelemen Hunor az Origónak adott interjújában. Az RMDSZ elnöke szerint építkezni kell mindennap, mivel az egyik napról a másikra nem lesz autonómia.
Vágólapra másolva!
  • Kelemen Hunor szerint több fontos dologról terelte el a figyelmet az utóbbi napok romániai belpolitikai válsága
  • Az RMDSZ elnöke úgy látja, nem szabad megengedni, hogy nagykövetek mondják meg, mit lehet tenni egy államnak
  • Észszerű döntéseket kell hoznia az RMDSZ-nek, így a parlamenti többséggel kötött megállapodást is először ki kell próbálni
  • Kelemen nem bízik abban, hogy a közeljövőben a románok nagy számban voksolnak a pártjára
  • Évtizedek is kellhetnek ahhoz, hogy az erdélyi autonómia politikai feltételei megteremtődjenek
  • Az RMDSZ elnöke szerint rövid távon javulni fognak a kormányszintű magyar–román kapcsolatok

Nem gondolja, hogy az RMDSZ ütemet tévesztett a mostani belpolitikai válságban, nem kellett volna a tüntetők mellé gyorsan felsorakozni?

Azonosulni tudunk azokkal, akik tisztességes kormányzást kérve vonultak utcára, megértjük a tüntetők dühét. Azt viszont nem tudjuk elfogadni, hogy olyanok is voltak a tüntetők között, akik legionárius költők verseit harsogták, és a nemzeti kisebbségek parlamenti jelenléte ellen skandáltak. Én magam, és a Szövetség sem értett egyet azzal a módszerrel és tartalommal, ahogyan a Grindeanu-kormány sürgősségi rendelettel módosította a büntető törvénykönyvet.

Az utóbbi években a parlament megkerülésével többször módosították a Btk.-t, majd az alkotmánybíróság ezeket a módosításokat több mint 40 pontban alkotmányellenesnek mondta. Jelenleg a törvénykönyvnek rengeteg olyan eleme van, ami nincsen hatályban, és nincs helyette semmi.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke: „Mi az első pillanattól bíráltuk a szociálliberális kormány tervezetét” Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Akkor hogy lehet így ítélkezni?

A törvénykönyvet tavaly úgy módosították, hogy a kívülálló számára úgy tűnhet, mintha az ügyészek utasításai szerint történt volna ez, így például az ügyész a bíró fölé került, ami teljesen példátlan dolog. Most többek között csökkentették a diszkriminációért járó büntetési tételeket, ezzel sem érthetünk egyet. Sem a korábbi, sem a mostani kabinet az alkotmánybírósági kifogásokat nem oldotta meg. A kormány ezzel a mostani akciójával mindent elrontott, amit lehetett, óriási hiba volt. Azonban ezzel a mostani lépéssel a kormány sikeresen elterelte a figyelmet arról, hogy pár napja elbocsátottak egy bírót, mert az igazságszolgáltatásban végzett munkája szorosan összefonódott a politikával, a titkosszolgálatok élén is cserére volt szükség. Parlamenti vita során kell rendezni a teljes büntető törvénykönyvet és perrendtartást.

De mi a helyzet a tüntetőkkel?

Azzal nem tudok egyetérteni, hogy a román média olyan demonstrálókat szólaltat meg, akik azt hangoztatják, hogy

Ez persze egy irányított üzenet volt. Ennek az embernek az oldalára nem állhatok, de aki egy volt fasiszta költő művét énekli, annak az oldalára sem állhatok. Azokat támogatom, akik a lopás ellen és a közélet átláthatósága mellett érvelnek. A tüntetők nagy többsége az utóbbi dolgok miatt ment ki az utcára.

A szociálliberális román kormány sürgősséggel elfogadott, a büntető törvénykönyvet és a perrendtartást módosító rendelete miatt tiltakoztak tízezrek a bukaresti kormányépület előtt 2017. február 5-én Forrás: MTI/AP/Darko Bandic

Hol volt ez a több százezer ember a tavaly decemberi választásokon, akik most tüntettek?

Vélhetően nem mentek el szavazni. Négyévente szerveznek választást Romániában, és annak az eredménye négy évig tükrözi a politikai viszonyokat. Nem lehet kéthavonta ezt felülírni. Nekem sem szimpatikusak a szociáldemokraták, de ők nyerték meg a választást, így velük kell tárgyalni. Én is jobban örültem volna egy olyan helyzetnek, hogy az RMDSZ lett volna a mérleg nyelve. Az ellenzéki liberálisok annyit és olyan mértékben tévedtek az elmúlt években, hogy egyáltalán nem volt meglepetés, hogy csak 20 százalékot kaptak.

Miért ilyen gyenge a romániai jobboldal?

A jobboldal folyamatosan megosztott volt az elmúlt években, és ezt tovább erősítette az a tény, ahogy a kampány során eljártak. A szociáldemokratáknak mindig megvolt az a 30-35 százalékos alapbázisuk, amit mindig sikerült megőrizniük. A két nagy jobboldali párt még a választások előtt összeállt, de a két nagyból nem lett nagyobb szavazótábor.

A mostani gyenge szereplés abból a szempontból is nagy bukás volt, hogy a jobboldal nem kormányzott ugyan, de mivel egy technokrata kabinetet támogatott, azt a látszatot keltette, hogy kormányoz.

„Nincsen vezére a román jobboldalnak” Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Február 8-i felszólalásában arról beszélt, hogy Romániát egyre nehezebb jogállamnak nevezni. Ezzel szemben több nemzetközi szervezet is megdicsérte Bukarestet, hogy egyre több területen ért el áttörést a jogbiztonságot tekintve.

Romániának jobb a PR-ja, mint Magyarországnak. A korrupcióellenes harcra szükség van, így a korrupcióellenes ügyészségre is. Az utóbbinak azonban folyamatosan bizonyítania kell a létjogosultságát. Jelenleg több mint 2000 olyan eljárás van Romániában, ami a hatalommal való visszaélésről szól. Ezekről mind azt mondják, hogy korrupciós ügyek, de egész Európában nincsen 100 olyan büntetőügy, ami a hatalommal való visszaéléssel kapcsolatba hozható. Ma különbséget kell tenni egyik és másik ügy között, és

Mi lenne, ha a párizsi román nagykövet berohanna az Elysée-palotába, és kifogásolná, amit a francia nemzetgyűlés határozott? Vélhetően páros lábbal rúgnák ki, joggal. Azzal a Iohannis-féle kijelentéssel sem értünk egyet, miszerint Románia példaértékű a kisebbségi jogok területén.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a szász elnök után egy magyar nemzetiségű személy üljön a Cotroceni-palotába?

A közeljövőben biztosan nem, mert egy szász etnikumú személy megválasztása teljesen más értelmezési keretben van, mint egy magyaré. A románok és a németek közötti kapcsolat jóval kevésbé terhelt, mint a magyar–román viszony. Ráadásul csupán néhány ezer német él Romániában, így másképpen is viszonyulnak hozzájuk. Mind a hatalmi ágak szétválasztásával, mind a jogállamisággal kapcsolatban óriási gondok vannak ma Romániában.

Kelemen: „Óriási gondok vannak a román jogállamisággal” Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Lát-e garanciát arra a szociálliberálisok részéről, hogy ezeket a problémákat orvosolják?

Egymagukban nem lesznek elegendőek, még ha többségük is van. Kellene egy olyan moratórium a parlamenti pártok között, amiben minden politikai alakulat elfogadja, hogy sürgősségi kormányrendeletet nem használhat a kormány, szétválasztjuk a hatalmi ágakat, és demokratikus alapértékekhez nem nyúlunk hozzá. Ha a kormány-ellenzék diskurzusba helyezzük ezt, akkor nem lesz előrelépés.

Ha nem sikerül bizonyos kérdésekben konszenzust teremteni, akkor rossz irányba mennek majd a dolgok. Bár formálisan most is van kormánya Romániának, de nem látja el a feladatát. Van parlamentje, de nem hoz törvényeket.

Ön szerint is Soros György szervezte a bukaresti tüntetést?

Dehogy szervezte, bárki szervezhette, de ő biztosan nem.

Még most is jó döntésnek tartja azt a megállapodást, amit a parlamenti többséggel kötöttek 2016 decemberében? Meddig maradhat ez érvényben?

Nekünk ebben a kérdésben is észszerű döntést kell hozni. Ha a mostani 6,5 százalékos parlamenti jelenlétünkkel el akarunk érni valamit, ahhoz partnerek kellenek. A mostani többség adott egy ajánlatot, míg az ellenzék nem.

Eddig csupán a költségvetés vitájában tudtuk elég sok javaslatunkat érvényesíteni. Az együttműködést minden parlamenti ülésszak végén értékeljük. Szerintem csak egy magyar ügy mentén mondhatjuk föl ezt a megállapodást, de az a nagy kérdés, hogy tudunk-e tenni valamit a helyére. Az ellenzékkel csak hasonló megállapodást érdemes kötni. Ha nincsen semmilyen megállapodásunk senkivel, akkor szinte biztos, hogy semmilyen kérdésben sem tudunk előrébb lépni. Márciusig-áprilisig ki fog derülni a nyelvhasználati törvény kapcsán, mi a véleménye a koalíciónak, hogyan működik a parlamenti együttműködés.

„Még ki sem próbáltuk, hogyan működik a kormánypártokkal kötött megállapodásunk” Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Említette, hogy az ország a kormányzatlanság állapotában van. Hogyan lehet, hogy a román gazdaság mégis gyorsabban nő, mint a magyar?

Egyrészt sokkal mélyebbről indul Románia, másrészt a fogyasztás és a magánberuházások húzzák a gazdaságot. Az állami beruházások teljesen leálltak az országban, ami miatt alacsony a deficit. 2016-ban az egészségügyben a rendelkezésre álló költségvetés 65 százalékát költötték el, a fennmaradó 35 százalék, amelyet beruházásra, fejlesztésre kellett volna elkölteni, érintetlenül megmaradt.

Mindez azt mutatja, hogy a bénultság állapotában van az ország, erre hosszú távon nem lehet alapozni. Bármilyen kis nemzetközi megrázkódtatás nagyon komolyan érintené Romániát.

Fenn tud maradni a nagy nehezen megvalósított sikeres magyar egység a következő években is?

Ma ez az egység erős. A parlamenti frakcióban ott ülnek az MPP-s kollégák, minden kérdésben egyeztetünk. Sok bölcsességre és nyitottságra van szükség, ezt gyakoroljuk évek óta. Nincs olyan ok, ami miatt ez veszélybe kerülne. Az Erdélyi Magyar Néppárt lekerült a pályáról. Persze szidnak minket, de tárgyalni nem akarnak velünk.

Lát esélyt arra, hogy Tőkés László a 2019-es EP-választáson 2009 után ismét az RMDSZ listáján induljon?

Ez ma teljes mértékben kizárt.

Kelemen: „Tőkés nem lesz az RMDSZ listáján” Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Milyen főbb ügyek felvállalásával lehetne román szavazókat az RMDSZ mellé állítani?

Olyan ügy nincs, mivel az etnikai fal olyan erős, hogy nem lehet átlépni. A románok attól nem fognak ránk szavazni, hogy felhívjuk a figyelmet az egészségügy és az oktatás problémáira. A magyarok egyébként – a szórványterületeken is – nagyon kis számban szavaznak román pártokra.

Nagyon kevés román ember szavaz ránk. A Most-Híd politikája nem jöhet szóba az RMDSZ esetében, Romániában.

A Fidesszel való viszony rendeződése mennyire lehet tartós? Nem törhetnek felszínre a korábbi évek sérelmei?

Nem állhat elő a korábbi helyzet. Ez a természetes állapot, ami most van.

Megjelenhet hangsúlyosabban az RMDSZ a tusnádfürdői szabadegyetemen?

A kollégáim tavaly is ott voltak. Amikor a miniszterelnök megérkezik, akkor is ott szoktam lenni. Az nem működik, hogy minden egyeztetés nélkül megüzenik, hogy milyen panelban kell megjelennem, és én ezt végrehajtom. Le kell ülni, és meg kell beszélni a részleteket, a partnerség ezt jelenti. De egyébként

Ha már partnerség, elfogadta Mesterházy Attila és Molnár Gyula bocsánatkérését a kettős állampolgársági népszavazás miatt?

Fontos gesztusnak tartom, mert aki bocsánatot tud kérni, az megérdemli a másik tiszteletét és figyelmét. Erre szükség is volt, de nem Molnár és Mesterházy rontotta el a dolgokat. Bárki legyen, aki egy hibájáért bocsánatot kér, az tiszteletet érdemel.

Kelemen: „Aki egy hibájáért bocsánatot kér, az tiszteletet érdemel” Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A magyarok számára fontos ügyekben ellenzékben hogyan lehet előrelépést előrelépni?

A legfontosabb, hogy az érvényben lévő jogszabályokat alkalmazzák, nem szabad hagynunk, hogy egy jogos elvárás ne érvényesüljön. Azért is kötöttünk parlamenti együttműködést, hogy a nyelvi jogok területén is történjen előrelépés. Tudjuk, hogy melyik törvényhez hogyan kell hozzányúlni. Az oktatás területén vannak gondok, azonban a demográfiai problémákat nem tudjuk egyik napról a másikra megoldani. Az RMDSZ-nek számos, gyerekvállalást ösztönző, nagycsaládokat segítő tervezete áll készen, ezeket az idei parlamenti ülésszakban szeretnénk beterjeszteni és elfogadtatni. Elkészítettük azt az iskolatérképet is, ami a demográfiai adatokra épül. Látjuk, hogy milyen településeken milyen problémákkal szembesülünk.

A lényeg, hogy ahol nagyon kevés gyerek van, akkor nekik bejárható távolságon belül legyen elérhető oktatási intézmény. Erre a legjobb példa a most is működő 12 szórványkollégium.

Mennyire lesz a középpontban az autonómia?

Építkezni kell mindennap, mivel az egyik napról a másikra nem lesz autonómia. A dél-tiroli példa a követendő számunkra, de annak a politikai feltételei is évtizedek alatt alakultak ki. Romániában előbb-utóbb lesz egy közigazgatási és alkotmányos reform, és arra fel kell készülni. Akkor érvényesíteni kell az érdekeinket, hogy ne kerüljön a perifériára a magyar közösség. Mindezzel kapcsolatban most is van egy kész tervezetünk, de nem szeretnénk ezt csak úgy beterjeszteni, és majd siránkozni azon, hogy a román pártok miért nem fogadták el.

Az RMDSZ elnöke bízik a magyar–román kapcsolatok javulásában Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Lát-e esélyt arra, hogy a magyar és román kormány között meginduljon a párbeszéd?

Egyértelműen igen, lehetőség és szándék is van. Ennek már február végén is lesznek jelei. A mi szempontunkból a legfontosabb az erdélyi magyarság jogos elvárásainak a napirenden tartása. Nem feledkezhetünk el a regionális és gazdasági együttműködésekről. Azt is szem előtt kell tartani, hogy Románia az EU-ban csak akkor tudja az érdekeit jól érvényesíteni, ha a térségünkben talál ehhez partnereket. Azt szoktam mondani, hogy Románia soha nem lesz egyenrangú partnere a franciáknak és a németeknek. Ezzel szemben

Látszik, hogy Lengyelország és Magyarország között az orosz viszony ügyében vita van, de ennek ellenére rengeteg területen kiválóan együttműködnek. Lesz előrelépés és kimozdulás, mivel a románok is keresik az együttműködés lehetőségeit. Nem lesz könnyű elfelejteni az elmúlt éveket, de látom a szándékot a továbblépésre.