Svédország után máshol is visszaállítják a sorkatonaságot?

2017.03.03. 20:17

Úgy tűnik, a migrációs nyomás és az orosz–ukrán konfliktus miatt Európa országai, különösen a skandináv és a Balti-államok elkezdik lassanként emelni a védelmi kiadásokat, illetve újra fejleszteni a hadseregüket. A szociáldemokrata svéd kormány éppen most jelentette be, hogy ha a parlament megszavazza a törvényt, 2018-tól újra szolgálatba állít majd sorozott katonákat, és nemcsak a létszámot, hanem a hadi felszerelést is jelentősen fejlesztik a mostani EU-s költségvetési ciklus végéig, 2020-ig.

Európa több országában is van kötelező sorkatonai szolgálat mind a mai napig. Igaz, több nyugat-európai országban a katonai szolgálat kiváltható hosszabb közösségi munkával.

Svédországban 2010-ben törölték el a sorkatonai szolgálatot, jövő januártól viszont újra szolgálatba áll a kiképzés után 4000 férfi és nőForrás: AFP/Fred Dufour

Európai államok, ahol van kötelező sorkatonai szolgálat:

  • Norvégia (NATO-tagállam)
  • Dánia (NATO-tagállam)
  • Észtország (NATO-tagállam)
  • Görögország (NATO-tagállam)
  • Törökország (NATO-tagállam)
  • Ciprus
  • Fehéroroszország
  • Finnország
  • Svájc (semleges)
  • Ausztria (semleges)
  • Moldova
  • Ukrajna
  • Oroszország

Törökországban – amely a NATO második legnagyobb hadereje az USA hadserege után – minden 20 év feletti férfit besoroznak 6 és 15 hónap közötti időre. Görögországban és Cipruson 9, illetve 12 hónapos a szolgálati idő.

A szomszédos Ausztriában a 18 év feletti férfiaknak 6 hónapos a szolgálat, de ez kiváltható 9 hónapnyi közösségi munkával is:

a sorozottak 60 százaléka, közel 14 ezer fő inkább ezt választja. Svájc semlegességét Ausztriához hasonlóan nemzetközi szerződések garantálják, de az alpesi országban régi hagyomány, hogy a haderő alapja a milíciarendszer, amelybe besoroznak minden férfit 19 és 34 éves kora között.

A skandináv és Balti-államokban mindenhol van most már sorkatonaság, csak Lettország a kivétel, ahol tíz éve törölték el. (Svédországban még a parlamentnek is el kell fogadnia a törvényt, de 70 százalékos a támogatottsága, tehát minden bizonnyal megszavazzák.) Dániában 4–12 hónapos a kiképzés, Norvégiában 19 hónapos (tavaly óta már nőket is sorozhatnak), Finnországban 8 hónapos, Svédországban 9–12 hónap közötti lesz. Észtországban 8–11 hónap közötti a kötelező szolgálati idő, Litvánia pedig 2015-ben állította vissza szintén a kötelező sorkatonaságot a 19 és 26 év közötti férfiak körében.

Az utóbbi pár évben egész Európában élénk vita tárgya a sorkatonaság. Ausztriában 2013-ban szavaztak arról, hogy fenntartsák-e, és 59,8 százalék igennel voksolt; Svájcban ugyancsak 2013-ban tartottak népszavazást erről is, és 73,2 százalék a sorkatonaság mellett szavazott. Az akkori statisztika szerint egyébként a svájci hadkötelezettek 65 százalékát sorozták be, és 45 százalék töltötte le a teljes, 21 hetes szolgálati időt.

Ausztriában 2013-ban a népszavazáson közel 60 százalék a sorkatonai szolgálat fenntartását támogattaForrás: AFP/Alexander Klein

Svédországban még tavaly ősszel készült egy közvélemény-kutatás, amely szerint

a svéd lakosság 72 százaléka támogatta az ötletet,

és csak 16 százalék utasította el teljesen.

A balti-tenger térségében elsősorban az orosz fenyegetés magyarázza, hogy máshogy kezdtek gondolkodni a sorkatonaságról, de a kontinens belsején, a Franciaországban és Németországban készült felmérések viszont azt mutatják, hogy a migrációs hullám is közrejátszhat ebben. Franciaországban a vicclap,

a Charlie Hebdo elleni terrortámadás után, 2015 elején 80 százalékos volt a sorkatonaság visszaállításának támogatottsága

írta akkor a francia sajtó –, míg Németországban egy tavaly nyári felmérés 36 százalékra mérte a sorkatonaság visszaállításával szimpatizálókat, ami növekedést jelent, bár az ellenzők még mindig közel a megkérdezettek felét tették ki.

Ami a svédeket illeti, ők azért vannak összetett helyzetben, mert Németország és Franciaország után Svédországba igyekszik a legtöbb Európába érkező bevándorló, ami fokozza a társadalmi konfliktusokat, miközben a balti-tengeri orosz katonai gyakorlatok szaporodása az utóbbi években szintén érinti őket, és Svédország nem NATO-tag. Eközben

a védelmi kiadásaik alig haladják meg a GDP egy százalékát, míg 1990-ben még 2,4 százalékot költöttek a hadseregre.

Az egy százalék körüli GDP-arányos védelmi büdzséjével Svédország a NATO sereghajtó európai tagországainak szintjén áll. Míg Norvégia tavaly már több mint 50 milliárd koronát fordított hadikiadásokra, addig Svédország 39 milliárdot. 2020-ig hatmillió koronával emelnék a védelmi kiadásokat, ami kompromisszumos megoldás az eredetileg tervezet 2 milliárd és a hadsereg által kért 16 milliárd között – mondta a védelmi miniszter, Peter Hultqvist.

Trump megmondta
Az Egyesült Államok új elnöke, Donald Trump már elnökjelöltként is hangoztatta, hogy Európa csak akkor számíthat a NATO jelentette biztonsági garanciákra, ha teljesíti pénzügyi kötelezettségét, vagyis végre minden tagország védelmi költségvetése eléri legalább a GDP 2 százalékát. Az új amerikai elnök az álláspontját megválasztása után is többször megerősítette. Jelenleg ugyanis mindössze négy európai állam teljesíti a NATO-tagság alapvető kötelezettségét, miközben az USA költségvetésében a hadi kiadások meghaladják a GDP 3,6 százalékát. Svédország ugyan nem NATO-tag, de tavaly Finnországgal együtt katonai együttműködési megállapodást írt alá az USA-val.

"A hidegháború után Svédország és más európai országok is túl gyorsan elhessegették a régióban leselkedő lehetséges veszélyeket. Sok hibát követtünk el az utóbbi években, alábecsülve a biztonsági helyzetet és a jövőbeli kilátásokat" – mondta Peter Hultqvist. Hozzátette: nem volt elég önkéntes katona a megváltozott helyzethez, ezért vezetik be újra, 2010-es eltörlése után röviddel a sorozást.

Ez nem jelenti azt, hogy minden 18 év feletti fiatalt azonnal bevisznek a laktanyákba egyéves szolgálatra. Az érintett 13 ezer fős korosztályból 4000 férfi és nő kiképzése a cél, és az alkalmassági tesztek és vizsgálatok mellett a hajlandóság, az érdeklődés is szerepet játszik majd a kiválasztásban.

Az önkéntesség és a sorozás egyfajta keverékéről lesz szó"

– mondta a svéd védelmi minisztérium szóvivője, Marinette Nyh Radebo a BBC-nek. A cél, hogy a kiképzés után vagy maradjanak a seregben, vagy a tartalékos létszámot gyarapítsák.

A svéd hadsereg a katonai infrastruktúrát is bővítené a megemelt hadiköltségvetésbőlForrás: AFP/Fredrik Sandberg

Szeptemberre Svédország felújította Gotland szigetén a katonai támaszpontját, ami tulajdonképpen előretolt helyőrségként funkcionál a Balti-tengeren. A megemelt védelmi költségvetésből harci repülőket, tankokat és tengeralattjárók elleni védelmi rendszereket is vásárolna a svéd hadsereg. Nem biztos azonban, hogy az esetleges támadásokat elsősorban a tenger felől kell várni. Tavaly az utolsó kilenc hónapban ugyanis közel 200 kibertámadást regisztráltak svéd állami intézmények ellen, ezek közül 60 műszaki hibákat okozott, vagy vírusokat juttatott a számítógéprendszerekbe.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK