Nagyon szoros eredmény várható a március 15-i hollandiai parlamenti választáson, az első helyre a bevándorlásellenes Szabadságpárt és a liberális-centrista kormánypárt futhat be. A voksolás legnagyobb vesztese a hagyományos szociáldemokrata párt lehet, mivel parlamenti helyeik háromnegyedét is elveszíthetik. A voksolás után várhatóan egy sokpárti kormány alakul, aminek a stabilitása erősen kétséges. 

A 2012-ben létrejött pártrendszer teljes átalakulását hozhatja a március 15-i parlamenti választás Hollandiában. Az öt évvel ezelőtti voksoláson a mostanáig kormányzó koalíció a szavazatok 51,4 százalékát szerezte meg. Akkor a jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) 26,6, míg a szociáldemokrata irányultságú Munkapárt (PvdA) 24,8 százalékot kapott. Ez a 150 fős parlamentben 79 helyet biztosított számukra, ami stabil többséget jelentett a mindig is rendkívül tagolt holland pártrendszerben. 

Összeomló szocdemek, felemelkedő zöldek

Az elmúlt évek kormányzása azonban mind a VVD-t, mind a PvdA-t megviselte, de a voksolás igazi vesztese a Munkapárt lehet. A legfrissebb felmérések alapján könnyen lehet, hogy képviselőinek közel háromnegyedét elveszíti, így csupán 9 mandátuma lesz az új parlamentben. A szociáldemokrata párt összeomlásából leginkább a környezetvédő-liberális GroenLinks profitálhat. A Jesse Klaver által vezetett alakulat 2012-ben csupán 2,3 százalékot szerzett, most pedig akár 13 százalékot is kaphatnak. 

Jesse Klaver, a GroenLink vezetője lehet a legnagyobb nyertese a szocdemek összeomlásánakForrás: AFP/Remko De Waal

Szintén a PvdA veszteségeiből profitálhat a D66 nevezetű liberális alakulat. Öt évvel ezelőtt 12 képviselői helyük volt, míg most akár 17 mandátumot is szerezhetnek. Az 50plus nevezetű, a nyugdíjasok érdekeit védő párt is a hagyományos baloldaltól szerezhet voksolókat. 2012-ben még csak két mandátumuk volt, ez most ötre nőhet. Mandátumot szerezhet még a DENK nevezetű bevándorláspárti alakulat is, ők is a PvdA kárára erősödhetnek. 

Jobboldali átrendeződés 

A jobboldalon is hasonló mélységű változások várhatók. A VVD nagyjából korábbi szavazóinak a felét veszítette el, így most 16 százalék körüli eredményre számíthat. A centrista alakulat korábbi szavazóinak egy része a hagyományos Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) táborában landolhat. A CDA 13-ról 21-re növelheti a mandátumainak a számát. A másik nyertes pedig a Geert Wilders vezette, bevándorlásellenes Szabadságpárt lehet.  Ők a korábbi 15-ről 25–30-ra növelhetik a mandátumaik számát. 

A D66 nevű alakulat is megerősödve kerülhet ki a küzdelembőlForrás: BELGA/AFP/Nicolas Maeterlinck

Wildersnek a kampányát is fel kellett függesztenie 

Wilders egyik szlogenje a kampányban: „Stop iszlám!” Követelte a marokkói bevándorlók számának a csökkentését. Jelszava pedig az, hogy „Hollandia legyen ismét független”. Ez azt jelentené, hogy népszavazást kezdeményezne országa EU-tagságáról. Wilders kormányra kerülése azonban nem valószínű, mivel egyetlen párt sem akar vele koalíciót kötni, és a fönt ismertetett adatok alapján nincs esélye arra, hogy egyedül tudjon kormányt alakítani. A pártelnök körül ennek ellenére forr a levegő, mivel még februárban bejelentette, hogy felfüggeszti a kampányát, és csak a Twitteren kommunikál. 

Geert Wilders, a bevándorlás- és iszlámellenes Szabadságpárt vezetőjeForrás: AFP/Jerry Lampen

A felfüggesztésre azért kerül sor, mert kiderült, hogy őrizetbe vették azt a tapasztalt szakembernek számító titkosszolgálati dolgozót, akinek az volt a feladata, hogy kollégáival átvizsgálja és biztosítsa a helyszíneket a pártvezér nyilvános szereplései előtt. A kiszivárgott információk szerint egy marokkói származású titkosszolgálati ember – Farid K. – feltételezhetően a politikust érintő titkos információkat adott át egy bűnszervezetnek. A hollandiai mecsetek bezárását és a Korán betiltását követelő Wilders számos alkalommal kapott már halálos fenyegetéseket, több mint tíz éve folyamatos rendőri védelem alatt áll. Március 1-jén egyébként a politikus folytatta a kampányát. 

Az erősödő gazdaság a kormányt segíti 

A bevándorlás mellett természetesen a gazdaság teljesítménye a másik fő téma. 2008–2014 között a holland gazdaság gyakorlatilag semmit sem nőtt. Mark Rutte miniszterelnöknek sikerült az utóbbi években fordítania a kedvezőtlen tendencián, és mostanra ismét két százalék fölött van a bővülés. Ennek is köszönhető, hogy a VVD támogatottsága nem omlott össze olyan nagy mértékben, mint a koalíciós társ Munkapárté. A VVD erősödésének másik oka, hogy a párt az utóbbi hónapokban egyértelműen a bevándorlás szigorítása mellett kötelezte el magát. 

Mark Rutte miniszterelnök pártjának esélyeit nagyban javítja az erősödő gazdaságForrás: AFP/Jerry Lampen

Nagy kérdés, hogy milyen koalíciót tud összetákolni Rutte a választások után. A stabil többséghez szükséges 76 képviselő összegyűjtése nem lesz könnyű feladat,  mivel lehet, hogy ezt csak három-négy párt együttműködéséből lehet megteremteni. 2012–17 között a kétpárti koalícióval viszonylag könnyű dolga volt Rutténak, de egy ennél több szereplős kormány már sokkal nehezebb feladat elé állítaná a 2010 óta a holland kormány élén álló politikust.

A választók meggyalázása?

A szimbolikus első helyért való verseny még nem dőlt el. Március 13-án nagyon éles szópárbajt vívtak egymással a felek. A lakosság már nem hisz Rutténak, pártja figyelmen kívül hagyásával pedig "meggyaláznák" a választók akaratát – mondta Wilders. Rutte szerint "még mindig rendkívül valós esélye van annak, hogy arra ébredjünk március 16-án, hogy Wilders kapta a legtöbb szavazatot" – jelentette ki a kormányfő. Kiemelve, hogy az általa vezetett VVD semmilyen körülmények között nem fog koalícióra lépni a Szabadságpárttal.

Wilders szerint az EU-ból való kilépés lenne az egyik legjobb dolog Hollandia számáraForrás: AFP/Yves Herman

A vitán szóba került a Hollandia és Törökország közötti diplomáciai csatározás is, amelynek kapcsán Wilders azon véleményének adott hangot, hogy a kormánynak "ki kellene dobnia az országból a török nagykövetet és az embereit". Ezt a kijelentést arra használta fel Rutte, hogy rámutasson riválisa alkalmatlanságára. "Ez a különbség a twitterezés és egy ország vezetése között. Egy ország vezetésekor józan döntéseket kell hozni" – mondta.

Wilders arról is beszélt, hogy ismét holland kézbe kerülhetne az ország vezetése, ha Hollandia kilépne az Európai Unióból. Mint mondta, az uniós kilépés lenne a "lehető legjobb dolog", ami csak történhetne Hollandiával.

A legutóbbi felmérések szerint Wilders első helye a valószínűbb. Március 15-én derül ki, hogy kettejük közül ki az erősebb.