Macedónia köztársasági elnöke, Gjorge Ivanov kijelentette, hogy nem ad felhatalmazást a tavalyi választások után a szociáldemokratáknak, mert a párt koalícióba akart lépni az albán kisebbségi pártokkal. Ivanov szerint ezzel a lépésükkel veszélyeztetnék az országot, továbbá az albán nyelvhasználat kiterjesztésével sértenék Macedónia identitását is – írja a Politico.
Az albán kisebbség szerint viszont maga Ivanov fenyegeti az ország egységét. A kormánykoalíció támogatói pedig úgy látják, hogy az elnök ezzel csupán a választást megnyerő, de kormányt alakítani képtelen jobboldali VMRO–DPMNE párt mögé akar állni. A pártról évtizedek alatt különböző korrupciós és lehallgatási botrányok is kipattantak már, ugyanakkor Ivanovot éppen ez a párt jelölte és támogatta a 2014-es elnökválasztás során.
Zoran Zaev, a szociáldemokraták vezetője emiatt puccs szervezésével vádolta meg az államfőt.
Jugoszlávia összeomlása után katonai összecsapás nélkül tudott kiszakadni a mintegy 2,1 millió lakosú balkáni állam. Azonban a 90-es évek balkáni háborújában több etnikai konfliktus is megrázta Macedóniát, majd 2001-ben gerillafelkeléssel is szembe kellett néznie. Az országban 1,1 millió macedón él, ők alkotják az ország lakosságának 55%-át. Jelentős kisebbség az albánoké (35%), illetve a törököké (4,5%). Az EU- és a NATO-csatlakozási folyamatoknak köszönhetően végül stabilizálódni kezdett az ország.
Az emberek többé nem bíznak sem a rendőrségben, sem a bíróságokban, sem a kormányban, sem pedig a politikai pártokban. Ez egy hosszú távú probléma, amelynek a hatása sokkal nagyobb, mint az, hogy legyen vagy ne legyen tagja a kormánynak Gruevszki”
– mondta egy tüntető, utalva a jobboldal vezetőjére, Nikola Gruevszki volt miniszterelnökre, akit mialatt kormányfő volt, sokan bíráltak autoriter stílusa és az ellenzék elnyomása miatt.
A fővárosban, Szkopjéban egyre több a tüntetés, több ezren demonstráltak például az elnök mellett, nemzeti színeket viselve, EU-ellenes plakátokkal. Volt olyan tüntetés, amelyen két újságírót is megvertek.