Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A tárgyalások részleteit ismerő források szerint elképzelhető, hogy Lengyelország nem szavazza meg az uniós gazdaság, a munkahelyteremtés, a versenyképesség kérdését, a migrációs nyomás kezelésének elemeit, valamint a közös biztonság- és védelempolitika jövőjét rögzítő zárónyilatkozatot.
Az uniós források megjegyezték, hogy a szóban forgó zárónyilatkozat elfogadásához egyhangú döntés,
a tagállamok mindegyikének hozzájárulása szükséges,
ugyanakkor a lengyel szembenállás nem befolyásolja a tanács elnökének újraválasztásáról hozott döntést.
A lengyel kormány tiltakozása ellenére Donald Tusk marad az uniós tagállamok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a 2017. június 1. és 2019. november 30. közötti időszakban, miután az uniós állam- és kormányfők Beata Szydlo lengyel miniszterelnök ellenszavazata ellenében meghosszabbították a korábbi elnök mandátumát.
A tanács elnökének személyéről is döntő uniós csúcstalálkozót megelőzően a lengyel kormány bejelentette, Jacek Saryusz-Wolski európai parlamenti képviselő személyében ellenjelöltet indít az Európai Tanács élére, azonban Saryusz-Wolski csütörtökön végül visszalépett.
Az elnök újraválasztása körül kirobbant botrányra sajtóhírek szerint az lehet a magyarázat, hogy a politikai nézetkülönbségek mellett komoly személyes ellentétek jellemzik Donald Tusk és a jelenlegi lengyel kormánypártot, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosságot (PiS) vezető Jaroslaw Kaczynski kapcsolatát. Utóbbi
a németek jelöltjének tekinti Tuskot,
akit korábban a 2010-es szmolenszki légikatasztrófáért is felelőssé tett.
Nagyon rosszul történt, hogy az Európai Unióban eddig érvényes összes szabályt, mindenekelőtt a semlegesség elvét megsértő politikust választották meg az Európai Tanács elnökévé - mondta csütörtökön Varsóban Jaroslaw Kaczynski, reagálva Tusk újraválasztására, aki szerinte megsértette a semlegességet, mégpedig radikális módon, nagyon élesen beavatkozott a lengyel ügyekbe
A Jog és Igazságosság (PiS) elnöke szerint Tusk újraválasztásakor a brüsszeli EU-csúcstalálkozón értekező politikusok nem tartották magukat ahhoz az elvhez, miszerint a magas uniós posztokat a származási országuk támogatását élvező személyek töltik be.
Jaroslaw Kaczynski hozzátette,
a döntés azt mutatja, hogy Németország uralja az uniót.
Képtelenségnek nevezte viszont azt a felvetést, hogy Lengyelország ki szeretne lépne az EU-ból.
Tusk szerdán visszautasította a lengyel kormány által megfogalmazott vádakat, amelyek szerint a jelenlegi varsói vezetés ellen dolgozott volna Brüsszelben a németek bábjaként, és ezzel "brutálisan megsértette a politikai semlegesség" elveit.
- Ez természetesen egy elvesztett csetepaté, amely azonban
mit sem változtat európai politikánkon
- értékelte a Brüsszelben történteket Waszczykowski a wpolityce.pl lengyel konzervatív hírportál azon kérdésére válaszolva, hogy Tusk újraválasztása a lengyel diplomácia komoly vereségét jelenti-e.
A választás módja azonban "sokat elárul arról, milyen irányban fejlődik az Európai Unió" - tette hozzá a külügyminiszter.
Az ellenzéki Polgári Platform európai parlamenti képviselői előtt, Brüsszelben felszólaló Grzegorz Schetyna pártelnök kijelentette: "sokat dolgoztunk azon, hogy Donalddal együtt örülhessünk, nagy sikerünk ez, lengyel siker".
A harmadik legerősebb lengyel parlamenti tömörülés, a Kukiz,15 alelnöke, Marek Jakubiak úgy értékelte: Tusk újraválasztásához a PiS hozzájárult "az amatőrség jeleit viselő diplomáciájával". A tagállamok egy része "inkább a PiS ellen, mint Tusk jelöltsége mellett szavazott" - mondta az alelnök.
