Kétszer is elítélték, mégis szabadlábon maradhatott a lúgos orvos

2017.03.29. 17:09

Kétszer is elítélték, mert leöntötte a volt barátnője nemi szervét lúggal, azonban mostanáig szabadlábon volt az egykori kórházigazgató. Az esetről Kabódi Csaba, az ELTE docense azt mondta, hogy az azonnali letartóztatáshoz a bíróságoknak nem csak a kiszabott büntetést kell figyelembe venniük. A közvéleményt viszont jelentősen megnyugtatná, ha az ilyen esetekben minél hamarabb elzárnák a vádlottat.

A lúgos támadással vádolt orvost kedd este helyezték előzetes letartóztatásba. Bene Krisztiánt korábban első- és másodfokon is elítélte a bíróság a volt barátnője elleni brutális támadás miatt.

2013. március 12-én reggel a két gyerekét egyedül nevelő anya, Renner Erika kutyát sétáltatni indult, amikor az ajtóban elé ugrott egy bukósisakos, biciklismaszkos, kesztyűt viselő férfi. Megragadta a nyakánál, és betuszkolta a lakásába és megkötözte. A nő ekkor tűszúrást érzett.

A férfi ezután levetkőztette, és leöntötte lúggal a nemi szervét, majd bevitte a fürdőszobába, és a kádba tette, ahol lemosta.

Mielőtt a férfi elmenekült, még kirabolta a lakást. Az eszméletlen nőre a volt férje és új élettársa talált rá.

A lúgos támadó ítélethirdetése a Fővárosi ItélőtáblánFotó: Hirling Bálint - Origo

 A bíróság mindig mérlegel, amikor a letartóztatásról dönt, nem csupán a kiszabott éveket veszi figyelembe"

– mondta Kabódi Csaba, az ELTE ÁJK docense. 

Kabódi szerint az előzetes elrendelésének több törvényes indoka lehet: fennáll-e a szökés veszélye, van-e esélye összebeszélni másokkal, befolyásolhatja-e a tanúkat, esetleg újabb bűncselekményt követhet el. 

Azt is elárulta, hogy egyelőre nincs rá adat, hogy az ítélőtábla miért utasította el az ügyész indítványát, aki kérte a letartóztatást. Azt mondja, lehetséges, hogy a 9 évi szabadságvesztéssel szemben, amely a szökés veszélyét hordozta, nagyobb súlyt adott a vádlott személyi körülményeinek, rendezett életkörülményeinek, büntetlen előéletének, az eljárás alatti magatartásának.

Bene KrisztiánFotó: Mudra László - Origo

 A 9 év valóban soknak számít, ha az ember „józan eszét" használja, könnyen arra a következtetésre juthat, hogy inkább elszökik az országból"

– mondta Kabódi, aki azt is elmondta, hogy az előzetes letartóztatás beszámít a kiszabott büntetésbe (a már korábban letöltött idővel együtt) le kell vonni a feltételes 2/3–ból, azaz kevesebb mint 6 év marad a tényleges büntetésből. 

Az egyetemi oktató szerint a közvélemény számára önmagában 9 év, és a megállapított bűncselekmény azt közvetítik, hogy súlyos bűntett történt, az elkövető veszélyes, tehát minél előbb el kell zárni a társadalomtól. A Kúria végül helyt adott az ügyészi fellebbezésnek, és elrendelte március 28-án a letartóztatást. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK