Kénsavas zagy jutott az Aranyos folyóba a romániai szászavinci zagytározóból egy 30 éves leeresztő zsilip elrozsdásodása miatt. A maró zagy több mint három órán át folyt a Sesely-völgy patakjába, ahonnan az Aranyos folyóba jutott. A tározót tulajdonló bányavállalat több ezer köbméter kőből épített gátakat a hordalék útjába. A megyei prefektus válságstábot hívott össze szerdára.

A környezetszennyezés mértéke még nem ismert. A Fehér megyei Környezetvédelmi Őrség és a vízügyi hatóság szakemberei is kiszálltak a helyszínre, ellenőrzéseket végeztek és

vízmintát vettek, hogy megállapítsák a szennyezés esetleges következményeit 
– közölte a Krónika online kiadása az Agerpres hírügynökség tájékoztatására hivatkozva.

A Cupru Min bányavállalat, a szászavinci zagytározó tulajdonosa elismerte, hogy ők a felelősek a szennyezésért,

és mindent megtesznek, hogy a szennyezés hatásait korlátozzák. A tározó leürítő rendszerének egyik, még 1988-ban készült berendezése rozsdásodott el, és esett szét. A társaság délután közölte, hogy erőgépekkel ideiglenes gátakat épített több ezer köbméter kőből az iszap útjába.

Szászavinc helyén a mesterséges tó egy 130 ezer hektáros kénsavas zagytározó, ahova sárga és vörös színű, nehézfémekkel szennyezett savas víz folyik a veresvölgyi (Rosia Poieni) rézbányábólForrás: MTI/Baranyi Ildikó

A Sesely-völgyi ülepítő az abrudbányai rézbánya legjelentősebb, még működő, ugyanakkor Románia legnagyobb zagytározója. 130 hektáron terül el, és több millió tonna zagyot tartalmaz.

Fehér megye prefektusa holnap reggelre válságstábot hívott össze. Egyelőre a hatóságok nem észleltek halpusztulást az Aranyos folyóban, feltehetően azért, mert a Topánfalva (Campeni) közelében lévő

víztározóból nagy mennyiségű vizet engedtek be az Aranyosba, hogy hígítsák a savas szennyeződést.

A prefektúra bűnügyi feljelentést fontolgat a bányavállalat ellen.

Szászavinc az a néptelenné vált, emblematikus erdélyi falu, amelyet 1986-tól árasztott el a veresvölgyi rézbánya nehézfémekkel szennyezett hordalékával a Ceauşescu-kormány a falurombolási programja során, több száz családot kitelepítve. A vörösessárga, kénsavas vízből azóta csak a falu templomának tornya áll ki.

 A környezetrombolás azóta is felmérhetetlen, a román környezetvédelmi hatóság korábbi becslése szerint 15 millió euró kellene a terület rehabilitálásához. A 2000-es években a Verespatakra tervezett cianidos bánya elleni tiltakozás egyik mementója éppen Szászavinc és a közeli rézbánya volt.