Az erőszakos cselekményeket az váltotta ki, hogy kitudódott, a szenátus olyan alkotmánymódosítást kezdeményezett, amely lehetővé tenné Horacio Cartes jelenlegi elnöknek és elődjeinek az újraindulást az elnökválasztáson.
A tüntetők a kongresszus épülete elé vonultak, összecsaptak a rohamrendőrökkel, akik vízágyúkat és gumilövedékeket vetettek be ellenük. Egy ember meghalt, több tucatnyian megsebesültek, 211 embert őrizetbe vettek.
Az 1992-ben, három évvel a brutális diktatúra megdöntése után elfogadott és azóta hatályos alkotmány nem teszi lehetővé a hivatalban lévő elnök újraválasztását. Ezen változtatott volna a szenátus által elfogadott alkotmánymódosítás, ha azt támogatta volna az alsóház.
Horacio Cartes dúsgazdag ital- és dohánygyárost 2013-ban választották meg államfővé öt évre. A zavargások és a politikai válság nyomán azonban a múlt héten bejelentette, függetlenül attól, miképpen szavaz az alsóház, ő nem indul újra az államfői tisztségért az elnökválasztáson.
Több latin-amerikai országban - Paraguayon kívül például Peruban és Chilében -, ahol az emberekben élénken élnek még a katonai diktatúrák keserű emlékei, a hivatalban lévő elnökök nem indulhatnak újra a választáson.
Hugo Velazquez alsóházi képviselő, a kormányon lévő Colorado Párt tagja kijelentette: Cartes visszalépésével okafogyottá vált az alkotmánymódosítás erőltetése. A szerdai alsóházi döntés csapás az alkotmányos vádeljárással tisztségétől négy éve megfosztott Fernando Lugo volt államfő terveire is, aki indulását fontolgatta. Számos híve a szenátusban támogatta az alkotmánymódosítási kezdeményezést abban a reményben, hogy majd 2018-ban Lugo induljon a elnöki posztért.
A befektetők helyeslik Cartes alacsony mértékű adópolitikáját és elismerik, hogy vezetése alatt megindult a gazdasági növekedés Latin-Amerika egyik legszegényebb országában. Üzleti csoportok ugyanakkor nyomatékosan hangoztatták, ne induljon újra az államfői posztért, hogy elkerüljék a további zavargásokat az országban.