Megmutatjuk Soros György igazi arcát

2017.05.03. 09:10

Már gyerekkorában a nemzetállamok lebontása ideológiájának légkörében élt Soros György. Eszperantista, a kommunizmus iránt érdeklődő apja különösen nagy hatással volt rá. Már az egyetemen megismerkedett a nyílt társadalom eszméjével, később ezeket a gondolatokat leegyszerűsítve mintegy ürügyként használta saját gazdasági terveihez, és mindez mostanság a migránsok európai betelepítésének támogatásához vezetett. A tőzsdespekuláns, miután jelentős vagyont gyűjtött össze több alapítvány létrehozásával, mindent elkövet a nyílt társadalom eszméjének terjesztéséért. Örömmel támogat kábítószer-legalizációt terjesztő szervezeteket, de az általa nem kedvelt kormányok ellen is változatos eszközökkel lép fel. Bemutatjuk Soros Györgyöt.

Napjaink egyik legbefolyásosabb politikai szereplője Soros György, aki bár semmilyen választói felhatalmazással nem rendelkezik, mégis minden politikus ajtaja megnyílik előtte. Múlt héten saját egyetemének a védelmében turnézott az Európai Bizottságnál, és többek között Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke is soron kívül fogadta. De valójában ki is ez az ember? 

Soros György szívesen látott vendég az Európai Bizottságnál isForrás: Anadolu Agency/2017 Anadolu Agency/Olivier Hoslet / Epa / Pool

Már fiatalkorában nemzetellenes ideológiában hitt

Soros György magyar származású amerikai milliárdos, a Forbes listája szerint jelenleg az Egyesült Államok 16. leggazdagabb embere. 24,5 milliárd dolláros vagyonával a világranglistán is előkelő helyen áll. Soros 1930-ban született Budapesten, apja Schwartz Tivadar ügyvéd és autodidakta eszperantó nyelvész volt. Ez utóbbi, látszólag lényegtelen tény rendkívül meghatározó Soros György életében.

Az eszperantó egy, az 1880-as években Ludwik Lejzer Zamenhof által megalkotott mesterséges nyelv, amelynek létrehozása a kezdetektől azt az utópisztikus célt szolgálta, hogy felülírva a nemzeti nyelvek sokféleségét, megszüntesse az emberiségnek állandó konfliktust és háborúskodást hozó „bábeli zűrzavart". 1913 óta a szabadkőművesség mint világszövetség nyelve. Később a nemzetközi kommunizmus is az eszperantó felé fordult, apját is érdekelte ez az ideológia.

Ez a szellemi közeg alapozta meg tehát Soros azon későbbi elképzelését, hogy a nemzetállamokat minél előbb le kell bontani. Természetesen későbbi gazdasági érdekei is ezt diktálták, mármint hogy a nemzetállamok ellen küzdjön, hiszen manővereinek csak árthat egy-egy nemzetállam. Például törvényeikkel, amelyekkel spekulánsokat büntetnek meg.

A „Soros" név maga is eszperantó, azt jelenti „szárnyalni fog". Soros apja döntött a család nevének megváltoztatása mellett 1936-ban. Az antiszemita törvények miatt elhurcolták volna a családot a 40-es években. A családtagok elrejtésével túlélték a második világháború náci terrorját és az intézményesített zsidóüldözést. 1947-ben hagyták el Magyarországot.

Soros már fiatalkorában is a nemzetállamok ellen szóló ideológiákat hallgattaForrás: Anadolu Agency/2017 Anadolu Agency/Olivier Hoslet / Epa / Pool

 

Soros térdre kényszerítette az angol jegybankot

Soros György ideológiai hátteréről, gyökereiről még szólunk, de nézzük először azt, ami vele kapcsolatban a legismertebb: a pénzügyi spekulációk és az üzleti botrányok. Soros ugyanis meglehetősen furcsa spekulációs ügyleteket is lebonyolított. Ezek egyike az angol font elleni támadás volt. 1990-ben a német gazdaság még az újraegyesítésből adódó nehézségek ellenére is erősebb volt, mint az angol. Ennek ellenére az angolok 2,7 márka felett akarták tartani a font árfolyamát. Ezen próbálkozásuk közben magasan tartották az alapkamatot és az inflációt is.

Számos devizaspekuláns, Soros Györggyel az élen, úgy vélte, hogy egy ilyen fix átváltási ráta nem tartható fenn sokáig a piaci erőkkel szemben. Ezért shortpozíciókat kezdtek felvenni az angol fonttal szemben. Ez a devizapiacokon és a tőzsdéken egyaránt ismert fogalom azt jelenti, hogy valaki általa még nem birtokolt, csak később – és reményei szerint olcsóbban – megvásárolandó eszköz eladásáról állapodik meg.

Soros egyre nagyobb kölcsönöket vett fel, hogy növelni tudja pozícióját. Közben Anglia két számjegyűre növelte az alapkamatát, megpróbálva ezzel befektetőket odacsábítani. Az angol kormány azt remélte, hogy ezzel a lépéssel sikerül a nagy mértékű eladói nyomást ellensúlyozniuk és nagymértékű vételi nyomást teremteniük.

Időközben, a kamatok kifizetésekor jött rá az angol kormány, hogy több milliárd fontjába fog kerülni a font védelme, amit nem tudott megengedni magának. Így történhetett meg, hogy Soros György térdre kényszerítette az angol jegybankot, rengeteg angol embert tönkretett, és ő magakeresett ezzel legalább 1 milliárd dollárt.

2002-ben elítélték Sorost

Hasonlóan alakult Soros szerepe az 1997-es délkelet-ázsiai gazdasági krízisben. Akkor is a helyi pénzek (elsősorban a maláj ringgit és a thai baht) gyengülésére játszva shortolt, és nyert. Régebbre nyúlik vissza Soros harmadik nagy port felvert ügye, a francia Société Générale nagybank (SocGen) részvényeinek adásvétele. 1988-ban Soros tudomást szerzett róla, hogy egy befektető a bank ellenséges felvásárlására készül (ez a menedzsment hozzájárulása nélküli befolyásszerzést jelenti). Pár nappal később a Soros Fund 95 ezer SocGen-részvényt vásárolt, majd haszonnal adott túl rajtuk. A francia hatóságok 1989-ben bennfentes kereskedés gyanújával vizsgálatot indítottak, és 2002-ben elmarasztaló ítélet született, amelyet Soros fellebbezése után a legfelsőbb bíróság megerősített.

Soros az OTP-bankot is megszerezte volna, amiben Bokros Lajos segített volna nekiForrás: AFP/Lakruwan Wanniarachchi

Hornnak kellett közbelépnie

Soros Magyarországon a kommunizmus összeomlása után az ideológiai terjeszkedés mellett több gazdasági tranzakciót is megpróbált lebonyolítani. Az 1994-es választások után megalakuló MSZP–SZDSZ-kormánykoalícióban a liberális párt és a mögötte álló Soros György megpróbálta az OTP-bankot is bevonni a privatizációs csomagba.

Nagy összefogással, de végül Horn Gyula kormánya meg tudta akadályozni, hogy az akkor Magyarországon mindenkinek a nagybetűs bankot jelentő OTP ne kerüljön egy pénzügyi spekuláns kezébe. A bank tervezett privatizálásában egyébként komoly szerepet játszott volna Bokros Lajos akkori pénzügyminiszter, aki napjainkban Soros György egyik legfőbb magyar hangja.

Azokban a napokban Csányi Sándor OTP-vezér és Bokros úgy összeveszett, hogy Hornnak kellett rájuk szólnia, ne itt civakodjanak, menjenek ki a folyosóra veszekedni. A pénzügyminiszter ugyanis épp le akarta váltani a privatizáció küszöbén álló OTP vezetőjét. Horn végül megakadályozta, hogy a Soros-forgatókönyv érvényesüljön.

2008-ban is az OTP-vel próbálkozott

Az OTP életébe 2008-ban lépett be ismét Soros György. Akkor Soros befektetési alapját meg is büntették. Majdnem félmilliárd forintos bírságot szabott rá ki a pénzügyi felügyelet a 2008. október 9-ei tőzsdei kereskedés végén, az OTP papírjaival végrehajtott ügylet miatt. A PSZÁF megítélése szerint a 251 ezer darab részvénnyel végrehajtott shortolás célja a részvény árfolyamának leszorítása volt (az OTP a kereskedés végén több mint 9 százalékot zuhant). 

Soros György akkor azt nyilatkozta, hogy az alap működését már nem ő felügyeli. Leszögezte, hogy személy szerint nem kötött volna üzletet az OTP részvényeinek árfolyamcsökkenésére, és őszintén sajnálja, hogy az SFM így tett. A cég ettől függetlenül megtámadta a PSZÁF határozatát, ám veszített a Legfelsőbb Bíróságon is. Vagyis, a bíróságon bebizonyosodott, hogy Soros ártani akart az OTP-nek, és így a magyar gazdaságnak.

Találkozás a nyílt társadalommal

Térjünk vissza Soros szellemi gyökereihez. A negyvenes-ötvenes évek fordulóján, Londonba költözésük után volt kifutófiú, pincér. Közben a pénzügyek mellett filozófiát is tanult az egyetemen. Sorost mindig is érdekelte a filozófia. Életének legmeghatározóbb könyve Karl Popper, híres tudományfilozófus politikai témájú műve, a The Open Society and Its Enemies, azaz a Nyitott társadalom és ellenségei. Soros saját alapítványát is a könyv címe alapján nevezte el (Open Society Foundations).

Soros hamar az osztrák filozófus hatása alá került. Popper különben nem használ pontos definíciót a nyílt társadalom fogalmára, inkább körülírja, és
egy fejlett, igazán szabad, ultraliberális demokráciához hasonlítja.  Soros ezt az ideológiát fejlesztette magában tovább, és már nem pusztán a diktatúrákkal szemben álló eszmét jelentette számára, hanem hogy bármi áron meg kell szüntetni a nemzetállamokat. Ráadásul Sorosnak a nyílt társadalom eszméje később jó ürügy volt arra, hogy gazdasági érdekeinek megfelelően harcoljon a spekulációit sokszor veszélyeztető nemzetállamok ellen. A kommunista vezetőkhöz hasonlóan, a nyílt társadalom eszméjének messianisztikus eszméihez jutott el, egy sajátos küldetéstudathoz, ami persze szorosan kapcsolódott saját pénzügyi terveihez, érdekeihez. Leegyszerűsítette Karl Popper ideológiáját, saját maga céljainak megfelelően. Soros ugyanis egy új típusú tőkés volt, a globalizációval emelkedett fel, és pontosan a globalizáció tett jót a pénzének. Az egyéni szabályokkal, törvényekkel mozgó nemzetállamok meg nyilvánvalóan veszélyesek voltak mindig is számára.  

Unatkozott, ezért inkább mások dolgaiba avatkozott

Soros az 50-es években egy londoni brókercégnél kezdett, majd néhány évvel később New Yorkban a Wall Streeten kapott lendületet a pénzügyi karrierje. Soros – ahogy írtuk – a globalizálódó piacgazdaság hátán emelkedett fel. Nem örökölt vagyont, maga vált vagyonossá a pénzügyi spekuláció új módszerei és a modern befektetések úttörőjeként. 1961-ben lett amerikai állampolgár, de nem rajongott az Egyesült Államokért, üzleti és családi okokból maradt ott.

Soros saját bevallása szerint egy idő után már unatkozott, ezért inkább más országok belügyeibe kezdett beleavatkozniForrás: AFP/2016 Getty Images/Riccardo Savi

Saját bevallása szerint egy adott pillanatban, már ötven fölött, hiányérzete volt, a sok pénz nem boldogította, és úgy érezte, valami hasznosat kellene tennie.A nyílt társadalmak megvalósítása érdekében kezdődött az alapítványok létrehozása:a Quantum Befektetési Alap, 1983-ban a Soros Alapítvány, amelyet egész Kelet-Európára kiterjesztett; aztán megalakult a Nyitott Társadalom Intézet, amelynek ő az elnöke, támogatta a Közép-európai Egyetem alapítását, ahol kezdetben a kuratórium elnöke volt.

Számítások szerint vagyona közel 45 százalékát költötte eddig olyan szervezetek támogatására a világ számos térségében (köztük Közép-Európában is), amelyek a „nyitott társadalom" értékrendjét és a „fékek/ellensúlyok" rendszerének szerinte hatékony működését mozdítják elő. És természetesen azt, hogy beleszóljon egyes országok életébe, politikájába – és ahol hagyják, akár kormányok működésébe is. Elég csak a legutóbbi napokban kialakult, macedón polgárháborúhoz közeli válságra utalni.

Istennek gondolja magát

Soros az alapítványi támogatások révén 1989-ig a kommunista rendszer ellen is dolgozott, de ezután minden energiáját a nyílt társadalom megvalósulására fordította. Saját magát gyermekkora óta messianisztikus fantáziákkal megáldott emberként mutatja be könyveiben, máshol arról beszél, hogy

úgy tekint magára, mint az Ótestamentum Istenére,

aki „láthatatlan, jóságos, de mindent lát". Máshol azt mondja: „úgy gondolok magamra, mint egyfajta istenre vagy mint gazdasági reformerre, amilyen Keynes volt, vagy ami még jobb, olyan tudósra, mint Einstein".

Soros az anyját is megölte volna

Soros személyes rokonságához és az élethez való viszonyáról sok mindent elmond, ahogyan 1994-ben egy tanulmányban azt fejtette ki, miszerint az életmentő műtétek, orvosi beavatkozások lényegében feleslegesek. „Édesapám, miután súlyosan megbetegedett, nem akarta, hogy megműtsék. Úgy vélte, az az emberi önrendelkezésbe való beavatkozással érne fel. Fel sem akart ébredni a műtétjéből" – emlékezik vissza Soros, majd hidegvérrel hozzáteszi: a beavatkozás után már le is írtam az apámat."

Egy idő után már a saját apját is leírta a tőzsdespekulánsForrás: AFP/2015 Getty Images/Mark Wilson

 

Hasonlóan életellenes, meglepően hidegvérű kijelentést tesz saját édesanyja kapcsán az amerikai tőzsdespekuláns, miután anyja beköltözött a Hemlock Society nevű, eutanáziát elősegítő, amerikai magánintézménybe. A milliárdos – bár vonakodva, de – kifejti: (Édesanyám) mindent megkapott annak kapcsán, hogy segítsen önmagán. Megkérdeztem tőle, szüksége van-e a segítségemre, tulajdonképpen felajánlottam neki. [...]Megtettem volna, hiszen úgy éreztem, ennyivel tartozom neki."Soros elmondta, utólag örült annak, hogy édesanyja végül nem ölte meg magát, azonban szürreális beszámolójában hangsúlyozza: kifejezetten pozitív élményként élte meg anyjának későbbi, természetes halálát.

Utálja a republikánusokat

Soros nemcsak az Egyesült Államokon kívüli világ belpolitikai folyamataiba próbál beavatkozni, hanem második hazájában is mindent megtett a republikánusok lejáratásáért. A tőzsdespekuláns egyszer arról beszélt, hogy az USA-t egy „intézményes eszközökkel elnyomó nemzetnek tartja, amely rendszeresen megsérti az emberi jogokat mind belföldön, mind külföldön". Sokat tett azért, hogy a világ előtt George Bush republikánus elnököt a terrorizmus elleni harc kapcsán minél negatívabb színben tüntesse fel.

Olyan szervezeteken keresztül, mint a Human Rights Watch vagy az American Civil Liberties Union masszívan kritizálta a republikánusok által vezetett USA tevékenységét a már említett terrorizmus elleni harc, a rasszizmus, az illegális migránsok kezelése vagy a drogliberalizáció kérdéseiben. Ezzel szembenSoros támogatásaival aktívan segített demokrata jelölteknek,így többek között Barack Obamának vagy Hillary Clintonnak.

80 millió drogliberalizációra

Ha már drogliberalizáció. Soros nagy híve a kábítószerek szabad fogyasztásának, és előszeretettel támogatja azokat a szervezeteket, akik ezt felkarolják. 2000-ben Kaliforniában népszavazást tartottak a marihuána legalizálásáról. Soros a Drug Policy Alliance nevű érdekérvényesítő csoportnak egymillió dollárt adományozott. A tőzsdespekuláns akkor a Wall Street Journalban megjelent cikkébena marihuána teljes legalizálása mellett érvelt.

Az üzletember szerint a szer legalizálása több milliárd dolláros adóbevételt, valamint szintén milliárdos kiadáscsökkentést jelentene Kaliforniának. A Drug Policy egyébként azóta is évente négymillió dollárt kap a milliárdostól, míg Soros 1994 óta több mint 80 millió dollárt költött a kábítószer-kereskedelem legalizálását propagáló szervezetek támogatására.

Soros a drogliberalizációért síkra szálló szervezeteket is nagyon kedveliForrás: AFP/2015 Getty Images/D Dipasupil

 

Izraelben nagyon nem kedvelik

Sorost Izraelben sem nagyon kedvelik. Ennek egyik oka, hogy – a holokauszttal kapcsolatos, vitatható kijelentései mellett – az egyik, közvetlenül Soros alá rendelt alapítvány 2001 óta közel 10 millió dollárt adományozott az Izraelben élő kisebbségek állítólagos elnyomásával szembeni fellépésre. Összehasonlításul: Sorosék kifejezetten visszahúzódtak például az iráni emberi jogi helyzet bírálatától, mondván, nehogy veszélyeztessék az – Izrael által egyébként felháborodással fogadott – iráni atomalkut.

Izraelben sem kedvelik nagyon az amerikai milliárdostForrás: AFP/2016 Getty Images/Bryan Bedder

 

Zsidó szervezetek hosszú évek óta támadják a holokausztot gyerekként túlélő Soros Györgyöt egyoldalúan Izrael-kritikus, anticionista aktivitása miatt, továbbá amiatt, hogy a jobboldali kormányokkal szembeni elégedetlensége oda vezet, hogy még azIzrael létét is tagadó, arab és/vagy szélsőbalos "civil" szervezeteket is támogatja.

Nagyon szereti Soros a migránsokat

Soros György az utóbbi években az európai migránsválság kapcsán aktivizálódott igazából, és lett ismét a nemzetállamok esküdt ellensége. Az amerikai üzletember még 2015-ben jelentette ki, hogy az európai gazdaság jelenlegi növekedési szintjének megőrzése érdekében évente egymillió migráns beengedésére van szükség. Ennek érdekében az általa támogatott civil szervezetek mindent megtesznek, hogy minél előbb lebontsák a magyar határt védő kerítést, valamint hogy minél több illegális bevándorló érkezzen Európába.

Az illegális bevándorlókat nagy összegekkel támogatják a Soros-szervezetekForrás: AFP/Gabriel Bouys

Ennek a politikának a része, hogy Soros az elmúlt években meglehetősenjól szervezett hálózatot hozott létre az Európai Parlamentben.A névsor több száz nevet tartalmaz, ráadásul minden névhez egy-egy rövid portfólió is tartozik, amely az alapvető elérhetőségeiket tartalmazza. Ezt feltehetően annak érdekében rendszerezték, hogy ha "mozgósítani" kell, minél hamarabb összeérjenek egymással a hálózatba kapcsolt politikusok. A magyar EP-képviselők közül a DK-s Niedermüller Péter és az LMP-s Meszerics Tamás szerepel Soros-listáján.