A menedékkérők elosztását célzó európai uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet tárgyalta meg szerdán az Európai Unió Bírósága. Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára az Origónak azt mondta, hogy októberben lehet ítélet a perben.

A tárgyalás a szlovák és a magyar beadvány ismertetésével kezdődött. A felperesek 2015 decemberében fordultak a luxembourgi székhelyű törvényszékhez a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. 

Az Európai Unió Bíróságának, a Curiának a bejárata LuxembourgbanForrás: MTI/EPA/Julien Warnand

Kecsmár: Októberben lehet ítélet

Kecsmár Krisztián a tárgyalással kapcsolatban az Origónak azt mondta, a keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a teljes tanácsi határozat vagy legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból és 306-ot Olaszországból. Az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára kifejtette, hogy a magyar kormány egyik legfőbb érve, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikkének (3) bekezdése nem biztosított megfelelő jogalapot a tanács számára, hogy a megtámadott határozatot elfogadja.

Kecsmár szólt arról is, hogy a határozatról nem volt teljeskörű konzultáció az Európai Parlamenttel. A mai napon mindenki elmondta az eddigi érveit, új szempontok nem merültek fel – tette hozzá. A lényeg, hogy a bírák hogyan reagálnak majd, a bíróság számára fontos a szolidaritás, de ez nem jelenti azt, hogy az egyetlen megoldás egy ilyen áthelyezési program – fejtette ki az államtitkár. Várhatóan október végén lesz ítélet a kvótaperben – mondta Kecsmár.

Tíz érvvel érkezett a magyar kormányForrás: MTI/EPA/Julien Warnand

Irányt mutathat az ítélet

Az Európai Unió Tanácsának képviselője elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarország egyfajta különleges státusra tart igényt: a kvótarendszernek nem kívánt a kedvezményezettje lenni, hogy ne váljon úgynevezett frontországgá, de a döntés nyomán fellépő kötelezettségeinek sem akar eleget tenni.

Szerinte igenis kedvező hatása van a menedékkérők elosztását célzó mechanizmusnak, annak ellenére, hogy bizonyos tagállamok egyetlen helyet sem ajánlottak fel a menedékkérők számára. Hozzátette, ha a többi tagország is a magyar példát követte volna, akkor valóban haszontalan lenne a rendszer.

A Magyarország és Szlovákia oldalán beavatkozó Lengyelország képviselője elsősorban a menedékkérők elosztása jelentette biztonsági kockázatokat hangsúlyozta.

A menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset ügyében megkezdődik a tárgyalás az Európai Unió Bíróságán, a Curián LuxembourgbanForrás: MTI/EPA/Julien Warnand

A tanácsi határozatot támogatva az Európai Bizottság, Görögország, Olaszország, Franciaország, Németország, Svédország, Belgium és Luxemburg avatkozott be a perbe.

Németország képviselője azt közölte, hogy teljes mértékben egyetért a tagországok kormányait képviselő tanáccsal, és úgy vélte, hogy nem kellene helyt adni a kérelemnek. Az olasz felszólaló fontosnak tartotta kiemelni, hogy a határozatot legitim módon fogadta el a belügyi tanács, illetve leszögezte, hogy a bíróság ítélete a jövőbeli menekültügyi politika számára is irányt mutathat.

Fontosabb lett az áthelyezés

A magyar kormányt Fehér Miklós Zoltán, az igazságügyi minisztérium főosztályvezetője képviselte, aki azt mondta, Magyarország elismeri és teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok közötti szolidaritás elvét a bevándorlási válság vonatkozásában, de nem tud azonosulni azzal az állásponttal, hogy a terhek megosztásának a menedékkérők áthelyezése lenne az egyetlen módja.

Mint mondta, az Európai Bizottságot eredetileg az a cél vezette, hogy hatékony módot találjanak a migrációs nyomás enyhítésére, ez ugyanakkor később mintha másodlagossá vált volna, és az áthelyezések "erőltetése" fontosabb lett, mint a tényleges megoldás.