Százezer évvel korábban eredeztethető a modern ember

300 ezer éves csonttöredékekre bukkantak Afrikában

A korábban véltnél jóval régebbre nyúlik vissza az emberiség kezdete. Az eddigi legrégebbinek hitt leleteknél 100 ezer évvel korábbira bukkant egy nemzetközi kutatócsoport Marokkóban.

A 300 ezer éves csonttöredékek betekintést engednek a Homo sapiens kialakulásába és fejlődésébe.

Az új felfedezés révén a korábban vitatott fosszíliákat is új fényben látják a tudósok, így a dél-afrikai Florisbadban talát 260 ezer éves koponyatöredéket is a Homo sapienshez sorolják. Marrakechtől, mintegy száz kilométerre északnyugatra,

Dzsebel Irhutban 22 megkövesedett csontmaradványt találtak, koponyákat, álkapocscsontokat és fogakat, amelyek legalább öt embertől származnak

A leletek szerint a korai Homo sapiens arca teljesen kifejlett volt, a fej hátsó része viszont jóval hosszúkásabb volt. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy az arccsontunk formája fajunk evolúciójának kezdetén kifejlődött. Ellenben az agy formája és valószínüleg funkciója is csak a fejlődés későbbi részében változott meg.

Az ásatások során a szakértők, több állati csontot is találtak, például gazellákét és olyan eszközöket, amelyek segítették a fosszíliák korának azonosítását.

A kutatásban nem résztvevő kutatók is szenzációsnak tartják az új felismeréseket. Egyetértenek abban, hogy a most talált fosszíliák a Homo sapiens korai előmodern szakaszát legjobban bizonyító datált leletek, ugyanakkor túl kevés fosszília van annak bizonyítására, hogy a modern ember valóban már 250 ezer éve elterjedt Afrikában.