Szorult helyzete miatt nagyon éles támadást intézett Martin Schulz, a baloldal kancellárjelöltje, Angel Merkel ellen. A szakértők szerint nem valószínű, hogy sikeres lesz az akciója, mivel a németek még sohasem éltek olyan jól a történelemben, mint napjainkban, és a megkérdezettek jelentős része nem szeretne kormányváltást a szeptember 24-i parlamenti választás után. Schulznak az is nagyon rossz hír, hogy tartományi szinten már megindult a közeledés a Zöldek és a kereszténydemokraták között, így egy fontos szövetségest veszíthet.

Az RTL és a Forsa Intézet közösen készített felméréséből kiderült, hogy az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) negyven százalékon áll a választópolgárok körében, ami a legmagasabb adat 2015 szeptembere óta. Legutóbb a két évvel ezelőtti nyáron állt ilyen jól a jobboldali párt. Amíg a kereszténydemokraták egyre népszerűbbek, addig a Martin Schulz vezette szociáldemokraták továbbra is 23 százalékon vannak. Míg a Zöldek 9 százalékon, addig a bevándorlásellenes AfD változatlanul 7 százalékon áll. A válaszadók mindössze kilenc százaléka véli úgy, hogy Németország problémáit csak a szociáldemokraták tudják megoldani. Ebben az összevetésben a CDU negyven százalékon áll. 

Nem sok örömre van oka Martin SchulznakForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Kay Nietfeld

Kudarc, kudarc hátán

Mindezek az eredmények azt mutatják, hogy Schulznak nem sikerült új pályára állítani a szociáldemokrata pártot. Bár januári megválasztását követően jelentősen nőtt az SPD népszerűsége, de a tavaszi három tartományi választáson súlyos vereséget szenvedett a baloldal. Ezzel párhuzamosan pedig az SPD támogatottsága ismét zuhanni kezdett, és közelít a korábbi mélyponthoz, amikor 19 százalékon állt. Schulz egyelőre csak annak örülhet, hogy a CDU a jelenlegi állás alapján nem tud az SPD nélkül kormányt alakítani. Bár ezt nehezen lehet komoly sikernek nevezni.

Talán ennek is volt köszönhető, hogy Schulz nagyon erőteljes támadást indított Merkel ellen, pártja dortmundi kongresszusán. A sajtó vegyesen értékelte az SPD kongresszusán elindított offenzívát, szakértők pedig kételkednek a sikerben. A párt a 2005-ös példából igyekszik erőt meríteni, amikor vert helyzetből felállt és végül ugyan nem nyert, de nem szorult ellenzékbe.

Vitát akar az SPD

A CDU mindkét választás előtt kerülte a szakpolitikai és ideológiai vitákat, alacsony intenzitással kampányolt és elérte, hogy a szavazás ne az alternatív elképzelések közötti választásként jelenjen meg a köztudatban, hanem inkább formális döntésként arról, hogy a németek megerősítik hivatalában a nyugalmukról gondoskodó kormányfőt. Ez nem is igen mozgósította az SPD táborát, a párt 2009-ben története legrosszabb eredményével, 23 százalékon végzett, és 2013-ban alig javított, 25,7 százalékot ért el.

Az SPD most a gyerekellátástól a nyugdíjrendszerig minden közügyre kiterjedő választási programját állítja a középpontba, megpróbálja vitára ingerelni az ellenfelet és felerősíteni azt a hangulatot, hogy az emberek - főleg a fiatalok - változást akarnak, mert elegük van a nagykoalícióból és Merkelből. Nekünk van programunk, a többieknek nincs, és akinek nincs programja, annak mondanivalója sincs” - mondta Schulz.

Kemény, támadó kampányba kezdtek a szocdemek, de lehet ez is kevés leszForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Kay Nietfeld

Kemény adok-kapok

Beszédének legfontosabb eleme arról szólt, hogy a CDU/CSU nem mondja meg az embereknek, hogy mire készül, így „zsákbamacskát” kap, aki Merkelre szavaz. Szerinte a CDU/CSU megtagadja a vitát Németország jövőjéről, arra törekszik, hogy minél kevesebben menjenek el szavazni, mert az alacsony részvételi arány nekik kedvez. Ez „merénylet a demokrácia ellen” - mondta. A koalíciós partner ellen csaknem négy évi zökkenőmentes kormányzás után indított támadással elkezdődött az adok-kapok; a CDU/CSU visszautasította az SPD elnökének kijelentését, és a kétségbeesés jelének tulajdonította. A legélesebben a CSU elnöke, Horst Seehofer bajor kormányfő fogalmazott, aki szerint Martin Schulznál a felméréseket látva „viszonylag hamar elszakadt a cérna”.

A legtöbb választási szakértő szerint nemigen valószínű, hogy az SPD-nek sikerül a fordulat. Az egyik legtekintélyesebb kutatóintézet, az Allensbach a kongresszusra időzített elemzésében azt írja, hogy a pártok támogatottsága rendkívül stabil a ciklus 2013 őszi kezdete óta. Egyedül a 2015 nyarán elmélyült migrációs válság okozott változást, visszavetette mindkét kormányzó erő támogatottságát és lendületet adott az országos politikában új, populista AfD-nek. Azonban a migrációs válság hatása a pártpreferenciákra csaknem teljesen elpárolgott. Az AfD az 5 százalékos bejutási küszöb felett stabilizálta támogatottságát, de a többi párt a kampány kezdetén lényegében ugyanott tart, mint a válság előtt, és a széljárás nem kedvez az SPD-nek.

Angela Merkel pozíciója megingathatatlannak tűnikForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Bernd Von Jutrczenka

A Zöldek is a CDU felé gravitálnak

Martin Schulz színre lépése az év elején az újdonság erejével hirtelen fölemelte az SPD támogatottságát, de a hullám gyorsan alább is hagyott. Ez részben annak tulajdonítható, hogy az SPD témaválasztása nem szerencsés; a kampány legfőbb témájának a társadalmi igazságosságot tették meg, holott a németek a gazdasági fellendülés révén az utóbbi 20 évet tekintve most a leginkább elégedettek.

Jók a gazdasági adatok is, júniusban például 26 éves mélypontra süllyedt a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma pedig 44,1 millióra nőtt, a német újraegyesítés óta a legmagasabbra.

Merkel manőverezési lehetőségét az is nagyban növeli, hogy szerdán Daniel Günther CDU-s politikust a liberálisok és a Zöldek támogatásával választották meg Schleswig-Holstein élére. Korábban a Zöldekről mindenki biztosra vette, hogy inkább az SPD-vel kötnek koalíciót, mint a konzervatív pártokkal, de úgy tűnik, ezen a téren is egy lassú változást láthatunk. Mindez nagyon rossz fejlemény a szocdemek számára, mivel ha országosan sem tudják maguk mellé állítani a Zöldeket, akkor szinte nulla az esélye, hogy egyedül kormányt tudnának alakítani.

Merkel pártja a Zöldek felé is elkezdett közeledni, mindez nagyban növelheti a mozgásterétForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Michael Kappeler

Még nem dőlt el semmi?

Az SPD-nek viszont nem szabad feladnia a harcot, mert a választók harmada csak a szavazás előtt közvetlenül dönti el, hogy kinek adja voksát - mondta a kongresszuson Gerhard Schröder, a 2005-ös kampány hőse. Felidézte, hogy pártja akkor néhány hét alatt csaknem 20 százalékos hátrányt dolgozott le - az SPD 2005 júniusában 27 százalékon, a CDU/CSU 44 százalékon állt, a szeptemberi választáson az SPD 34,2 százalékot, a CDU/CSU 35,2 százalékot szerzett -, vagyis meg lehet fordítani a közhangulatot és meg lehet nyerni a választást. Vagyis, szerinte még nem dőlt el semmi.