Történelmi csúcsra emelkedett a közveszélyes iszlamisták száma Németországban

Németországban minden korábbinál magasabbra, 680-ra emelkedett az erőszakra hajlamos, közveszélyes iszlamisták száma, és az iszlamista terrorizmus vált az első számú belbiztonsági kihívássá - állapította meg a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal, a BfV kedden ismertetett éves jelentésében.

A belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat beszámolója szerint a szélsőséges iszlamista irányzatokhoz sorolt személyek száma ugyan kismértékben csökkent - mintegy 24 400 volt tavaly -, de a színtér egyre inkább átrendeződik,

túlsúlyba kerül az úgynevezett erőszakorientált, dzsihadista elem,

és tovább erősödött a leginkább elterjedt irányzat, a szalafizmus dominanciája. A nyilvántartott szalafisták száma 2016-ban 9700-ra emelkedett az egy évvel korábbi 8350-ről, és az idén elérte a 10 500-at.

Az irányzat terjedése tovább bővíti a dzsihadisták - iszlamista terroristák - toborzási bázisát, mert - a BfV tapasztalatokon alapuló „ökölszabálya” szerint - ugyan

nem minden szalafista dzsihadista, de majdnem minden iszlamista terrorista a szalafista irányzat követője vagy a szalafista szubkultúrában radikalizálódott.

Erre mutatott rá Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter is a 2016-os BfV-jelentés berlini bemutatóján, hangsúlyozva, hogy

az iszlamista hátterű erőszakos bűncselekmények elkövetői szinte mind a szalafisták közül kerültek ki.

Olyan környezetből érkeztek, amely a világi államot elutasító és a saría - az iszlám jogrend - alapján működő állam felépítését megcélzó ideológiájával a

nyugati társadalom határozott ellenmodelljét képviseli

- mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a szalafizmus terjedésének dinamikája töretlen, ezért az állam határozott fellépésére van szükség.

Számítani lehet „terrorkommandók” támadására is

A BfV jelentése szerint 2016-ban „konkretizálódott”, valósággá vált az Iszlám Állam terrorszervezet jelentette fenyegetettség, ezt mutatja, hogy a

2016-ban történt öt iszlamista terrorcselekmény mindegyike az Iszlám Államhoz köthető.

Az ország továbbra is az iszlamista terrorizmus célkeresztjében áll, és további támadásokkal kell számolni. A 2016-ban történt támadások az úgynevezett individuális dzsihád megnyilvánulásai voltak, vagyis egyedül vagy legfeljebb néhány tagból álló hálózatok követték el a merényleteket. Azonban a következő időszakban egyedül tevékenykedő terroristák és „terrorkommandók” is hajthatnak végre támadásokat - mondta a belügyminiszterrel közösen tartott tájékoztatón Hans-Georg Maassen, a BfV vezetője.