Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A hamburgi csúcsértekezlet résztvevői zárónyilatkozatukban kinyilvánították:
folytatják a küzdelmet a protekcionizmus és a tisztességtelen kereskedelmi üzelmek ellen. Visszafordíthatatlannak tekintik és támogatják a párizsi klímaegyezmény zökkenőmentes megvalósítását,
miközben tudomásul veszik, hogy az Egyesült Államok kimarad belőle.
Angela Merkel német kancellár örömét fejezte ki, hogy a G20 egyetért a piacok nyitva tartásában és a protekcionizmus elleni küzdelemben.
Merkel egyúttal elítélte a csúcsértekezlet idején lezajlott erőszakos tüntetéseket, és közölte, hogy kormánya átgondolja, milyen segítséget nyújthat ezek áldozatainak.
Azt is mondta, örül annak, hogy az Egyesült Államokat kivéve, a G20-csúcs összes tagja egyet ért abban: a párizsi klímamegállapodás visszafordíthatatlan.
Úgy gondolom, nagyon világos, hogy nem tudtunk konszenzusra jutni, de a nézeteltérések is napvilágra kerültek, nem kerültük meg őket”
- mondta.
Emmanuel Macron francia elnök pedig azt jelentette be, hogy két évvel a párizsi klímaegyezmény aláírása után december 12-re
újabb csúcstalálkozót hív össze az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében.
Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök pedig arról beszélt, hogy a kibocsátó és tranzitországok fejlesztésében együttműködve kell szembenézni az illegális bevándorlással. Hangsúlyozta az embercsempészek elleni harc és a nagyobb együttműködés fontosságát a különböző országok biztonsági testületei között, továbbá a legális migrációs csatornák felajánlását a kiinduló országokban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtóértekezleten elmondta, Oroszország nem fog beavatkozni a szeptemberben esedékes németországi választásokba, hozzátéve, hogy Moszkva és Berlin között „jók a kapcsolatok”.
Kora délután kezdődött Hamburg belvárosában a G20-csúcsértekezlet elleni felvonulás, amelyen mintegy 50 ezren vettek részt a rendőrség adatai szerint. A „Határtalan szolidaritás G20 helyett” jelmondatú menetet Jan van Aken, a német szövetségi parlament alsóházának a Baloldali Párthoz (Die Linke) tartozó képviselője vezette. A rendőrségen is bejelentett tiltakozás elsősorban a szegénység, a háború és a menekülthullám kiváltó okai ellen irányul.
Andy Grote hamburgi szociáldemokrata szenátor felhívta Van Akent és kérte: biztosítsa, hogy a tüntetés békés legyen. A hamburgi politikus a demonstrálókat is felszólította: egyértelműen határolódjanak el az erőszakos cselekményektől.
A rendőrség attól tartott, hogy a szombati tüntetésen megismétlődnek az előző két napon tapasztalt zavargások.
A szombatra meghirdetett tüntetést elsősorban baloldali csoportok és békeaktivisták támogatták, de csatlakoztak hozzájuk autonómok és baloldali radikálisok is. A záró nagygyűlésen beszédet mondott Bill de Blasio New York-i polgármester.
A rendőrség közleménye szerint mintegy 120 maszkos tüntető helyenként közelharcot vívott a rendőrökkel, rugdalták és zászlórudakkal ütötték a rendfenntartókat, majd különböző irányokba elfutottak. A felvonulás ezután a tervezett módon folytatódott.
A Millerntorplatzon rendezett nagygyűlés közelében a rendőrök kiemeltek a tömegből néhány „felismert bűnelkövetőt”, mire egyes tüntetők kövekkel kezdték dobálni őket. A rendőrök válaszul gumibotoztak és egy vízágyút is bevetettek. Négy rendőr megsérült, de továbbra is szolgálatképes maradt.
Az ellentüntetésen a rendőrség szerint hatezren, míg a rendezők szerint tízezren vettek részt. Ez a demonstráció teljesen békésen zajlott le.
A hatóságok összesen mintegy 100 ezer résztvevőre számítottak, végül a rendőrség szerint 50 ezren, a rendezők szerint 76 ezren vettek részt.
A rendőrség a csúcs idején 23 letartóztatási parancsot adott ki az erőszakos megnyilvánulások miatt, és 41 tüntetőt hosszabb időre őrizetbe vett. A péntek esti összecsapások nyomán - újabb adatok szerint - 118 rövidebb idejű őrizetbe vétel és 44 előállítás történt. A végső mérleget vasárnap adja közre a rendőrség.
Hamburg Schanzenviertel negyedében közben gyorsan haladnak a romeltakarítási munkálatok. A pénteki tiltakozások a korábbi évek minden hasonló megmozdulásánál hevesebbek voltak.
A rendőrség péntek este nagy erőkkel vonult fel a több száz randalírozó szélsőséges ellen.
Vízágyúkat és könnygázt vetett be, az égő barikádokat páncélozott szállító járművekkel zúzta szét. Éjjelre lecsillapodott a helyzet a városban, bár a hajnali órákban még elszigetelten előfordult, hogy üvegekkel dobáltak rendőrautókat.
A hamburgi áruházak és üzletek nagy része szombaton zárva maradt, az üzletvezetők az intézkedést dolgozóik védelmével indokolták.
A kilengések után a belváros súlyos pusztítások nyomait viseli. Az utcákon széttört kerékpárok, felborított szemeteskukák, kövek és a megrongált üzletek kivert ablakainak cserepei hevertek, a levegőben égő műanyag bűze terjengett.
Az összecsapásokban a rendőrség adatai szerint 213 rendőr sérült meg, szombatra virradóra 43 tüntetőt állítottak elő, és 96-ot vettek őrizetbe.
A globalizáció- és G20-ellenes hamburgi tüntetések kezdete, június 22. óta a rendőrség eddig összesen 143 embert állított elő, és 122-t vett őrizetbe. Arról sem a rendőrségnek, sem a tűzoltóságnak nincsenek adatai, hogy a tüntetők közül hányan sérültek meg.
A német rendőrség erősítésére 215 osztrák rendőr érkezett Hamburgba, köztük 20 fő a Cobra és 74 fő a WEGA különleges alakulatokból, valamint határőrök Burgenlandból és Karintiából.
A hamburgi rendőrfőnök korábban azt mondta, sokkolta őt az a „romboló gyűlölethullám”, amely csütörtök óta átcsapott a hanzavároson. „Azt üzenem, hogy G20 soha többé, és főleg nem Hamburgban” - nyilatkozott Oskar Zach a Reutersnek.
Thomas de Maiziere belügyminiszter szerint„ezek nem tüntetők, ezek bűnözők” voltak. Több politikus bírálta a csúcs helyszínének megválasztását. „Fel kell tennünk a kérdést, hogy az állam, melynek monopóliuma van a biztonság és rend fenntartásának jogára, megfelelő tanácsokat kapott-e Hamburg választására” - jelentette ki Hans-Peter Uhl, az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) testvérpártjának, a bajor Keresztényszociális Uniónak (CSU) egyik tekintélyes parlamenti képviselője.
Merkel védelmébe vette Hamburg választását, mondván, hogy hasonló csúcsértekezleteket tartottak más nagyvárosokban is, például Londonban, és nem fogadható el, hogy egyes városokat kizárjanak a helyszínek közül. Hamburgi lakosok, akik Merkel ígérete szerint kárpótlást fognak kapni, felháborodottan nyilatkoztak a rombolásról. „Merkel alábecsülte a tiltakozásokat. A legkevesebb, amit most meg kellene tennie, hogy ellátogasson Sternschanze negyedbe, és lássa saját szemével a pusztítást” - mondta az 50 éves Kai Mertens a brit hírügynökségnek.
