Külső és belső kihívások Közép-Európában

2017.07.20. 09:49

Magyarország, Románia, Közép-Európa a Trump-világban: Közép-Európa – a biztos pont egy bizonytalan világban? címmel tartottak beszélgetést a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban szerdán a Lőrincz Csaba-sátorban. Beszélgetőpartnerként Radu Carpot, a Nemzeti Liberális Párt külügyi titkárát, Korodi Attilát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakcióvezetőjét, Christopher P. Ballt, a Central European Institute igazgatóját, Magyarország tiszteletbeli konzulját, a CEENET elnökét, Szilágyi Zsoltot, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökét és Tomas Strazayt, a Szlovák Külügyi Társaság vezető kutatóját hívták meg.

Donald Trump a varsói látogatásán egyik legjelentősebb beszédét mondta el az elnöki mandátuma kezdete óta, melyben az is benne volt, hogy Isten, haza és a család azok az értékek, amelyekből újjá lehet építeni a Nyugatot – mutatott rá a beszélgetés elején a moderátor, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának az elnöke. Mi a Nyugat, és mi ehhez képest Közép-Európa? Az a vita, ami Közép-Európa és Európa között zajlik, egy identitásháború, vagy pedig egy kompetenciaküzdelem? Közép-Európa politikai működésének melyek a leghatékonyabb hordozói? Mennyiben hordoznak a különböző közép-európai szerveződések, mint a Visegrádi együttműködés vagy a lengyelek által életre hívott Háromtenger együttműködés, alternatív jövőképeket? Lehet-e egyáltalán Közép-Európáról beszélni akkor, ha a közép-európai országok közötti belső ellentéteket nem rendezzük, nem bénítja-e le a közép-európai nézetkülönbségek szövevénye a közép-európai kooperációt? Voltak érdekellentétek, amelyeket a huszadik században elhintették közöttünk, van-e kiút ebből, van-e lehetőség arra, hogy a nemzetek megerősödése együtt járjon Közép-Európa megerősödésével és a nemzeti kisebbségi szubregionális közösségeknek a megmaradása hozzájáruljon az egyes országoknak a megerősödéséhez? – tette fel a kérdéseket. Hozzátette, Közép-Európának nagyon komoly külső és belső kihívásokkal kell az elkövetkezendő időszakban szembesülnie.

Szükség van biztos pontra

Szilágyi Zsolt úgy fogalmazott, egy húsz évvel ezelőtti tusványosi vitacsomag egy olyan vitasorozatot és elemzéssorozatot indított, amikor abban a sajátos időben, ugyanazt a kérdést vetette fel: ez a térség, amely a baltikumtól Kárpátalján keresztül, Erdély és a volt Jugoszlávia térségében húzódik meg, ennek a térségnek a geopolitikai értéke és azok a civilizációk, amelyek itt találkoznak egymással, ez a térség milyen irányba mehet tovább. Trump varsói beszéde azt mutatja nekünk, hogy az emberjogi paradigmát abszolutizáló politikai korrektség és az ebben talált amerikai mainstream média és a globális politikai korrektség tulajdonképpen nem is olyan mindenható.

A Trump-jelenségről beszéltek az Egyesült Államokban, amikor megválasztották, főleg a demokratákat sokként érintette az, hogy az előrejelzés ellenére az amerikai választóknak van egy olyan része, amely a kicsúfolt és gúnyolt Trumpot választja. Az európai vezetők közül a legelső Orbán Viktor volt, aki épp Tusványoson azt mondta, hogy „azért oda kell figyelni Donald Trumpra, és bizony a migránskérdést senki nem tudta olyan jól megfogalmazni az európai vezetők közül, mint Donald Trump.„Vannak biztos pontok az életünkben. A hit, a család, a szeretet nem relatív fogalmak, ezek a biztos pontok az életünkben. Család, hit és szeretet nélkül nincs társadalmi fejlődés, nincs emberi viszony, emberi kapcsolat. A szeretet és a hit egy olyan típusú megújuló energia, amely a társadalom belső szinergiáit úgy tudja katalizálni, hogy minél többet adunk belőle, annál több van. (...) A hitét vesztett, iránytű nélküli civilizált Nyugat-Európával szemben, a közép-európai társadalmakban még mindig megvan az a típusú energia, ami alapján újra lehet szervezni az európai civilizációt. Trump azt is mondta, hogy újra kell szervezni a nyugat-európai civilizációkat.Nekünk Tusványos azért biztos pont, mert huszonhét éve arról folyik a párbeszéd, hogy van-e igazi iránytűnk, tudjuk-e azokat a biztos pontokat, amelyek alapján a társadalmat, életünket, családunkat elképzeljük? A régió egy esélyt kapott a Trump-jelenséggel, a magyar-román kapcsolatok kaptak egy esélyt. Nagyon sokan lenézték a visegrádi együttműködést. Ez az együttműködés azt bizonyítja, hogy a régiót bármennyire meggyűrte a történelem, bármilyen sok sérelmünk van, felül lehet emelkedni történelmi sérelmeken is. Klaus Johannis csíkszeredai látogatása is ezt bizonyítja, hogy lehet esély.”

Forrás: Gecse Noémi

Úgy véli, a román politikai elit bizonytalan. Azt gondolja, nagyon gyakran, hogy az Amerikával és a NATO-val való szövetség felülírja és kiváltja a magyar-román viszony rendezését. De ez nem így van, mert a régió csak akkor lehet erős, ha azokat a történelmi bizalmatlanságokat, amelyek kialakultak, megoldjuk. Nem hiába kérték az államelnököt, hogy legyen moderátora a román-magyar párbeszédnek, amelyik rendezett és őszinte kell, legyen.

A Visegrádi Együttműködés

A szlovák előadó, Tomas Strazay rámutatott, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne jelenjenek meg új törésvonalak Európában. A Visegrádi Együttműködés sikeres együttműködési forma. Vannak más kezdeményezések is, de nem mindenik működik elég hatékonyan. Vannak eredmények is, de sok olyan együttműködési forma van, amely alapján meg kell nézni, hogy milyen eredmények vannak, és annak alapján továbblépni. Elmondta, Pozsonyból tizenkilenc órát utazott Tusnádfürdőig, a vasúti infrastruktúra fejlesztése is tárgya lehet az együttműködésnek. Hangsúlyozta, figyelembe kell venni, hogy a különböző országoknak milyen igényeik vannak, hogyan lehetne ezeket harmonizálni. A legnagyobb probléma, hogy nincs egy közös platform, ahol egyeztetni lehetne, milyen módon kommunikáljanak. Nincs kötelező ereje a meghozott döntéseknek, ha nincs intézményesítve. Úgy gondolja, nem versenyhelyzetet teremteni, ezek az együttműködések erősíteni akarják az Európai Unión belüli együttműködést.

Változnia kell Európának

Európa valóban változik, itt az ideje a változásnak, a Brexit egyértelműen jelezte, hogy jelentős változáshullám indult el – hangsúlyozta Christopher P. Ball. „Közép-Európa kulcsfontosságú régió, és egyre fontosabb lesz a szerepe Európa megváltoztatásában. Az amerikaiaknak nagyon is érdeke, hogy egy erős Európa legyen, és fontos szövetségest szeretne látni Európában. Ami az amerikai álláspontot illeti, kicsit távolodik Ázsiától. Az idő múlásával az amerikai adminisztráció egyre jobban megérti, mit is akar a közép-európai régió. Úgy véli, nagyon pozitív lépés volt, hogy Donald Trump személyesen ellátogatott Varsóba. Nagyon logikus álláspontot képvisel a trumpi adminisztráció, Közép-Európában közös értékekre és barátokra talált. Fontos, hogy erős identitása legyen ezeknek a nemzeteknek és legyenek együttműködések. Nagyon sok közös van a trumpi adminisztráció és Közép-Európa törekvései között. Az új adminisztráció a globális politikai színpadon is erős szövetségest lát Európában.”

Mit akar Románia?

Van-e a román-magyar párbeszéd nélkül közép-európai építkezés? - tette fel a kérdést a moderátor Korodi Attilának, aki hangsúlyozta, ma Románia úgy gondolja, hogy számára a legfontosabb, hogy felzárkózzon az Európai Unió szűk nyugati magjához. Azok a rendszerek, amelyek az Európai Unióban is meghatározódnak, mint eurózóna, shengeni rendszerek, azt gondolja Románia, hogy neki a legfontosabb, hogy ezeket a politikai és makró szintű standardokat teljesítse. Másfelől Románia azt gondolja, hogy ő egy stabil partner a NATO-berendezkedésen belül az Egyesült Államok és Nagy Britannia által jelzett vonalnak. Biztonságpolitikai szempontból kezeli ezt így. Mivel Románia Nyugat Európában és az erős uniós magban gondolkodik, a közép-európai szint az Románia számára technikai szint. „Ha az erdélyi magyarokat nézzük, folyamatosan azt látjuk, hogy már néhány éve stabilan a kisebbségvédelmi jogharmonizáció beragadt. A román többség úgy gondolja, hogy a kisebbségi helyzet rendezve van. És hogy kell párbeszéd, de igazából nem látják, hogy meddig kellene elmenni. Nekünk fontos az, hogy a mi önazonosságunkat megtartó jogvédelmi rendszer kiépítéséhez beszéljünk arról az európai uniós viszonyrendszerben és Washington viszonyrendszerében is.”

A nemzeti liberális párt erőforrása az erdélyi polgármesterek. Például váradi, kolozsvári, gyulafehérvári, akik közelebb állnak a közösségeikhez, akik tudják kezelni az egyéni jogokat és a közösségi jogokat. Romániában, Erdélyben, a térségben létezik együttműködés, amelyet meg szeretnének erősíteni – főleg a fiatalok révén.

Elmondta, a V4 csoporthoz Románia is szeretett volna csatlakozni, de megértették, hogy ez egy regionális kezdeményezés. „Ez nem azt jelentette, hogy Romániát elszigetelik, kizárják, ha ennek nem része. Nem vagyunk tagja, de nagyon jó kapcsolatot ápolunk a V4-el.”

El kell varrni a szálakat

Németh Zsolt a panel összefoglalásaként rámutatott, a közép-európai probléma újra itt van a levegőben. „Ennek az oka az, hogy nagyon komoly nyitott kérdések keletkeztek az elmúlt egy-két esztendőben, amely adott válaszok során megkerülhetetlenné válik, és ez a közép-európai kérdésnek a megválaszolása. A magyar kormány válasza talán az egyik legkitapinthatóbb válasz: Közép-Európa van és lennie kell. Fontos az, hogy ebben az építkezésben szerepet vállaljunk, adja magát a biztonságpolitikai dimenzió,hiszen ha más nem, az Amerikai Egyesült Államok elnöke azt mondta, hogy amennyiben nem lesz kétszázalékos hozzájárulása a NATO tagállamoknak a honvédelmi költségvetéshez, akkor bezár a bazár.

Forrás: Gecse Noémi

Adja magát a gazdasági vonatkozása a közép-európai problémának, hiszen 19 óra vasúttal Tusnádfürdő és Pozsony, tehát ennek a régiónak az Észak-Déli irányú infrastrukturális összeköttetéseit alapvetően meg kell építenünk. Ez vonatkozik úgy a közlekedésre, mint az energetikára. (...) A katonaságon, a biztonságpolitikán, a gazdaságon, az infrastruktúrán túlmenően pedig van még itt valami, amiről az amerikai elnök beszélt, ez pedig az értékeknek a dimenziója. Azt gondolom, hogy fontos a beszédet úgy is értelmeznünk, hogy ő azt mondta, hogy fontosabb az értékdimenziója ennek a közép-európai együttműködésnek mintsem a katonai vagy gazdasági vonatkozása, mert ennek a régiónak van mondanivalója a Nyugat jövőjével és megújulásával kapcsolatban és ennek a régiónak ilyen értelemben van mondanivalója ennek a régiónak a fönntartható európai jövővel kapcsolatban is.” Úgy fogalmazott, az elvarratlan szálak Közép-Európában nem spórolhatóak meg a közép-európai építkezésből.

Péter Beáta 

szekelyhon.ro