Vajon mindaz, ami ma a bevándorláspolitika körül meghatározza a nyugat-európai és kelet-európai közbeszédet is, segít a mi önrendelkezési törekvéseinkben, vagy sem? – vezette fel a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerda délutáni előadását a Kós Károly-sátorban Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető alelnöke.

Az Önrendelkezés Európában – a bevándorlók szempontja segít? című panelben Komlóssy József, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségvédelmi Társulat alelnöke, Elisabeth Nauclér, a finnországi Aland-szigeteket képviselő újságíró és politikus, Cristian Kollmann, a dél-tiroli Freiheit sajtóreferense, Andrea Carteny, Kelet-Európa történetkutató, a római Sapienza Egyetem tanára fejtették ki gondolataikat.

Komlóssy József az önrendelkezés formáiról beszélt. Elmondta, a belső önrendelkezés alapja az, hogy egy népcsoport célkitűzéseit a mindenkori állam politikai határainak keretében érje el, a külső önrendelkezés célja, hogy a fennálló állam, ahol népcsoport él és azon ország határain kívül történő elszakadás útján akarja megvalósítani.

Forrás: Gecse Noémi

"Meggyőződésem szerint az önrendelkezés első lépése az kell legyen, hogy kivétel nélkül minden embernek – éljen bármely táján a világnak – születési adottságától függetlenül az azonosságát önmaga előtt kell tisztáznia. Minden ember egy nemzethez tartozását kizárólag csak önkéntesen önmaga határozhatja meg. Ami azt is jelenti, hogy elhatározásának következményeként magáénak vallott nemzettel egy értékrendbeli azonosulást, azon belül pedig szellemi kulturális együvé tartozást, sorsközösséget kell vállalnia. Mindezen feltételek vállalására minden időkben és táján a világnak számtalan példájával szolgálhatunk. Önmagának, valamint is a magára valamit is adó közösség önazonosságát meghatározó egyik gyökerét mindenkor a vallási hovatartozás adta" - magyarázta, majd a belső és külső önrendelkezés történelmi és jogi hátterét vázolta fel.

 Andrea Carteny úgy véli, a nemzeti kontextus az Európai Unióban az autonómiával kapcsolatban Nyugat- vagy Közép-Európára vonatkozóan az etnikumi kritériumok között van felállítva. Olaszországban Dél-Tirolban meg tudták oldani a helyzetet, hogy autonóm provinciát csináltak belőle. Nem hiszi, hogy Románia nem elég erős ahhoz, hogy ne tudna megoldani egy provinciaproblémát, noha sokszor mondják, hogy olyan, hogy Székelyföld, nem létezik.

Cristian Kollmann rámutatott, nagy változások lesznek Dél-Tirolban, amelynek következményei lesznek az önrendelkezés jogaival kapcsolatban. Az autonóm provincia 7400 négyzetkilométer, 2016 végén 524200 lakosa volt. Ennek 62,3 százaléka németül beszél, 23,4 százaléka olaszul, 4,1 százaléka latinul, 10,2 százaléka pedig más nyelven. Az első világháború után Olaszországhoz csatolták, ezt követően a népesség kérte az önrendelkezési jogot. Aztán betiltották a német nyelvet az iskolákban és a közintézményekben. 1946-ban másodszor is próbálkoztak és 155 ezer aláírást gyűjtöttek az önrendelkezési jog kivívásáért. A párizsi traktátum után használhatták a német nyelvet az iskolában és a közigazgatásban. Az olaszok emigrációját viszont előtérbe helyezték, földeket, házakat kaptak, ezeket gyakran a németektől véve el. 1961-ben egy dél-tiroli felszabadító mozgalom több központot is felrobbantott, a világ figyelme ekkor terelődött Dél-Tirolra. Egy autonómiacsomagot hoztak létre és ezt el is fogadták, 1972-ben lépett érvénybe. Az a probléma, hogy Olaszország nem adta fel, hogy asszimilálja a dél-tiroliakiat. Egy része a tiroliaknak nem érzi kényelmesnek azt a helyzetet, hogy olaszoknak tekintik őket, úgy tekintik, hogy nincs igazi autonómiájuk, a rendőrség, a posta, a külpolitika mind az olasz hatóság alatt áll. Ez problémát okoz, mert gyakran nem akarnak a hivatalosságok németül kommunikálni, bár a kétnyelvűség kötelező.Hangsúlyozta, egy újabb probléma a bevándorlás, 2016 végén 407 ezer külföldi élt Dél-Tirolban, akik különböző államokból érkeztek. 

A mi mozgalmunk attól fél, hogy ez a nagyszámú bevándorló népesség nagyon megnöveli az olaszok számát , mivel inkább olaszként szeretik magukat bejelenteni.

Hosszú távon megváltoztatja a német és az olasz nyelvet beszélők százalékát. Az integrációpolitika változhatna, ha a német nyelvet tanítanák a külföldieknek. Sem Európa, sem Olaszország nem kezeli a bevándorlók problémáját, százával, ezrével érkeznek, nincs kontrollunk fölöttük. Legtöbben Németországba szeretnének menni az Alpokon keresztül. Ausztria be akarja zárni ezt az átjárót. 1917 választások lesznek a parlamentben és ez lesz a legfontosabb téma a a kampányban. Dél-Tirolt kötelezhetik, hogy sokkal több migránst fogadjon be, amit mint neki szántak."

Elisabeth Nauclér kifejtette, modellek nincsenek, csak példák, mert minden régió különböző helyzetben van. Az Aland-szigeteken van egy nagyon erős autonómia, svéd iskolákba járnak, Finnország nem hozhat létre nemzetközi egyezséget, ha ők nem egyeznek bele. "Pozitív gondolatokkal vagyunk a bevándorlásról, büszkék vagyunk, hogy több mint negyven nemzet él a szigeteken. Próbálják ránk fogni, hogy be akarjuk zárni a kapunkat, de mi multikulturális nép vagyunk. Úgy tekintünk erre, mint lehetőségre, növeljük a kisebbséget. Egy előnyös helyzetet kell kreálni. Nincs problémánk az integrációval, fő oka, hogy nagyon alacsony a munkanélküliség. (...) Van területi, kulturális autonómiánk, belső és külső autonómiánk.

Péter Beáta 

szekelyhon.ro