Egy asztalnál az EMNP és az RMDSZ ügyvezetője

Vágólapra másolva!

Mi az, ami megakadályozta, hogy az elmúlt tizenkét évben a két politikai tábor ilyen magas szinten képviselje magát a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban? – tették fel a kérdést Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnökének és Porcsalmi Bálintnak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökének pénteken a Kós Károly sátorban tartott Kettő az ügyvezető! című panelbeszélgetésen.

Origo

Vágólapra másolva!

RMDSZ Tusványos EMNP

Toró T. Tibor kifejtette, annak ellenére, hogy az RMDSZ elnökét meghívják Tusványosra, Markó Béla volt az utolsó RMDSZ-elnök, aki el is jött. „Teljesen természetesnek tekintem, hogy magas szinten beszélgetni lehessen. Nem tudom, miért nincs itt Kelemen Hunor. Tusványos mindig a nyitott kapuk rendezvénye volt, és jó, hogy Bálint itt van."

Porcsalmi Bálint elmondta, számára is természetes, hogy eljött párbeszédet folytatni. Van egy új típusú politikai realitás:

az RMDSZ és a FIDESZ viszonya rendeződött

és más alapokon áll. Itt olyan témák kerültek napirendre, hogy az RMDSZ is fontosnak tartja, hogy elmondja az álláspontját és hozzátegye, amit tud.

A néppárt ügyvezetője úgy véli, egyeztetés nélkül nem lehet politizálni Erdélyben. Porcsalmi hozzátette, nem csak az egyeztetés, hanem a munka is fontos. „

Az, ami volt a kilencvenes években, nem visszahozható, mert egy teljesen más politikai realitás van, más társadalmi kihívásokkal állunk szemben.

Ha folyamatosan sírunk, hogy milyen volt, nem lehet előrelépni. Pontszerű munkában kéne megállapodnunk."

Arra a kérdésre, hogy milyen elképzelésük van, hogy Tusványoson kívül a három romániai magyar párt rendszeresen egyeztessen egymással, mert sok fontos téma lenne még az autonómián kívül, elmondták, Toró úgy válaszolt, hogy jó, ha vannak a párbeszédek intézményes formái is.

Kétpólusú lett az erdélyi magyar politika,

van egy legnagyobb párt, amely befogta az egyiket a kisebbek közül. Két típusú szemlélet és két pólusú a magyar politika, az a kötelességünk, hogy megtaláljuk, hogyan tudjuk egymást kiegészíteni egymást." Hozzátette, az autonómia ügyében semmi esélyünk nincs, ha „kétfelé kapálunk." Ha valóban azt akarták volna, hogy együtt dolgozzanak, nem kellett volna két statútumot kidolgozni. Az RMDSZ ügyvezetője hangsúlyozta, a kiegyezésnek a feltétele, hogy egymásra partnerként tekintenek. „Vannak személyes problémák, sérelmek, ki kinek üzen, ki kivel nem szeret tárgyalni, ha ezeket nem tudjuk kiküszöbölni, akkor azzal kezdjük az egyeztetéseket, hogy felolvassuk egymás nyilatkozatát."

Toró szerint világos, hogy két különböző profilú politikus társaságról van szó: az egyik Bukarestben érzi jól magát, a másik Erdélyben tevékenykedik. De

el lehetne osztani a feladatokat.

Porcsalmi úgy reagált, ha együtt akarnak dolgozni, el kell felejteni azt, hogy „ti jól érzitek magatokat Bukarestben, és folyamatosan azt hajtogatni, hogy mivel ti Bukarestben dolgoztok, biztos, hogy nem vagytok tisztességesek, de bezzeg mi nem szeretünk Bukarestbe járni és Erdélyben vagyunk a jó magyarok és tisztességesek" , hisz ez nem vezet közös munkára.

Milyen Erdélyt képzelnek el?

Az Erdélyi Magyar Néppárt következetesen törekszik arra, hogy megtalálja a kapcsolatot az erdélyi román politikai szervezetekkel, a gond az, hogy nem nagyon van ilyen.

Nem született meg egy autentikus román regionalista párt, amelynek fontos Erdély jövője.

Vannak ilyen megmozdulások és biztató jelek, de egy sem alakult ki. Nem a bukaresti centralizált pártok erdélyi képviselőivel kell együttműködés, hanem az erdélyi regionális pártok képviselőiben. De ilyen még nincs. Akkor lesz változás ebben a kérdésben, ha lesz egy erős, legitim, szavazatokkal támogatott erdélyi regionális román párt."

Porcsalmi Bálint rámutatott, minden erdélyi magyar politikai szervezetnek fontos az erdélyiség. Vannak az eszközökkel kapcsolatos viták, hogy mikor és hogyan kell képviselni, de mindannyian azt gondolják, hogy a mi jövőnk Erdélyben van és ehhez kell megtalálni minden lehetséges utat. Rámutatott, a kérdés az, hogy mi történik, mit lehet tenni, amiután olyant nyilatkozik valaki, hogy legyen Erdély az egyik szövetségi állam. Olyan dolgokat is ki kell jelenteni, amit később megvalósíthatnak.

Az lesz a jó Erdély számunkra, ahol okos, sikereres magyarok és nem csak magyarok élnek együtt.

„Kétségkívül partnerséget kell teremteni a románokkal. De mindenkit óvva intenék, hogy azt higgye, hogy nekünk az erdélyi román politikában vannak kizárólag partnereink. Ha visszagondolunk arra, hogy mi történt néhány héttel ezelőtt, amikor elkezdődött a nagyon kemény magyarellenes uszítás, akkor pontosan az erdélyi román képviselők voltak azok, akik a műsort vitték.

Azt is látnunk kell, hogy ezeket az embereket érinti szimbolikusan, érzelmileg kényesen az Erdély-kérdés.

Úgy véli, fontos az, hogy hogyan kommunikálunk a románok felé. „Az a probléma, hogy nem Erdély autonómiájának elmagyarázásával kell elkezdeni, hanem azzal, hogy magyarok vagyunk és ez mit jelent. Ha átugorjuk ezt a bemelegítő szakaszt, nem fognak érteni semmit. Ha nem értik, nem fognak ezekkel a dolgokkal azonosulni. Vissza kell lépni, ami a román kommunikációt illeti, nem kevesebbet, hanem többet, de más dolgokról. Úgy véli, az erdélyi regionális párt egy utópia. Akkor lesz ilyen, amikor Erdély független régió lesz."

Szerző: Péter Beáta/szekelyhon.ro