Trócsányi: Az iszlám európai térhódítására is reagálni kell

2017.08.26. 19:04

Forradalmi gondolatok jelentek meg a reformáció évtizedeiben, amelyek a demokrácia alapjai voltak - mondta Trócsányi László az Origónak Wittenbergben a magyar napokon. Az igazságügyi miniszter szerint a történelmi egyházaknak olyan alapvető kérdésekre kell válaszolniuk, mint a demográfiai helyzet, a házasság és a család intézménye, a gyermekek helyzete, a munka világa, a technikai forradalom vagy a migráció. A tárcavezető reagált a feleségével kapcsolatos hírekre is.

Igazságügyi miniszterként miért tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a wittenbergi magyar napokon?

Még diákkoromban sokat olvastam Kovács István alkotmányjogász műveit. Kovács István, az MTA Állam- és Jogtudomány Intézetének volt az igazgatója és a szegedi egyetem professzora. Egyetemi óráin sokat beszélt a reformációról és annak a jogra és a politikára gyakorolt hatásáról. Mind Luther, mind Kálvin munkássága nemcsak teológiai szempontból értékelhető, hanem kisugárzott a működésük a polgárosodásra is. Arra a világképre, ami a felvilágosodás előfutára volt. Olyan gondolatok jelentek meg ezeknek az embereknek a munkásságában, főként Kálvinéban, ami már a polgári kormányzásról szólt. Példát mutatott arra, hogyan kell az abszolutizmussal szemben fellépni.

Trócsányi László: Kálvin János példát mutatott, hogyan kell az abszolutizmussal szemben fellépniFotó: Polyák Attila - Origo

Jómagam protestánsként is elkötelezett ember vagyok. Olyan gondolkodókra emlékezünk, akiknek óriási szerepük volt abban, hogy nemzeti nyelvre is lefordították a Bibliát. Forradalmi gondolatok jelentek meg azokban az évtizedekben, amelyek a demokrácia alapjai voltak. Azért is jelentem meg, hogy tisztelegjek ezen emberek előtt. Magyarországra való hatásuk közismert. Ráadásul reformáció nélkül nem lett volna ellenreformáció. A reformáció hozzásegített ahhoz, hogy Pázmány Péter révén a katolikus egyház is nyitott, átalakult, és ezzel is hozzájárult Magyarország szellemi kincsének a bővítéséhez.

A jogi világ számára milyen üzenete van az 500 évvel ezelőtt történt reformációnak?

Egyrészt a demokráciakép fejlődéséhez nagyban hozzájárult a reformáció. A protestáns egyházakban a választásnak jelentős szerepe van, nem egy hierarchikusan felépített rendszerről van szó. Alulról építkező egyházakról beszélünk, az egyházkormányzás demokratikus alapon szerveződik. A gyülekezetek választják meg az egyházi elöljárókat, mindez pedig erős legitimitást ad a protestáns egyházaknak.Ha Kálvin működését megvizsgáljuk, Genf életében is aktív részt vett, és az első városi alkotmány megszövegezője volt. Az üzenet az, hogy a polgárok által ellenőrzött módon kell a hatalmat gyakorolni. A reformáció gondolatai a nemzetállamok kialakulását segítették elő. Mindezen folyamat betetőzése volt az 1648-as vesztfáliai béke, amikor a nemzetállamok kialakulnak. Luther és Kálvin a nemzetállami gondolkodás előfutárai voltak.

Adhat az 500. évforduló egy új irányt Európának?

Egy 500 éves évforduló több üzenetet is magában hordoz. Az állam és az egyház számára az az üzenet, hogy bizonyos elveket el kell fogadni, ezek közé tartozik az egyház és az állam szétválasztása, ami nem zárja ki az állam és egyház együttműködését. Véleményem szerint minden korban, így ma is szükség van reformációra, mivel a történelmi egyházaknak is meg kell újulniuk. Nyugat-Európában a szekularizáció eredményét látjuk, ami az egyházak bezárkózásához és a polgároktól való eltávolodásához vezethet. Az egyháznak a mai globalizált világban egyfajta erkölcsi-szellemi iránytűnek kellene lennie. Olyan alapvető kérdésekre kell válaszolniuk, mint a demográfiai helyzet, a házasság és a család intézménye, a gyermekek helyzete, a munka világa, a technikai forradalom vagy a migráció. Ha az egyházak nem adnak választ ezekre, akkor a szekularizáció folytatódik. Nézzünk szembe a tényekkel, kevés a pap, rengeteg parókia üresen áll, sok helyen eladják a templomokat. Az egyházaknak is önvizsgálatot kell tartania, hogy a kor által feltett új kérdésekre képesek lesznek-e választ adni. A kereszténységnek Európában a népesség etnikai összetételének a változására is reagálnia kell.

„A kereszténységnek Európában a népesség etnikai összetételének a változására is reagálnia kell”Fotó: Polyák Attila - Origo

Ráadásul a keresztény egyházaknak arra is választ kell keresni, hogy az iszlám európai térhódítására, hogyan reagáljon. Az iszlám esetében szemben a kereszténységgel, az állam és az egyház nem válik el egymástól, így például a családjogban az egyházi és a világi területek nem válnak el egymástól. Az iszlám alapvetően egy zárt, erős és expanzív vallás, addig a keresztény egyházak Európa egy részében szekularizált állapotban van. Mikor kezdődhet meg a közigazgatási bíróságok működése? Lehet-e már látni, hogy hányan szeretnének részt venni ebben?

Szeptember 15-ig lehet benyújtani a bírói pályázatokat. Az IM visszautasítja a pártbírósággal való riogatásokat. Magyarország attól jogállam, az igazságszolgáltatásban jól felkészült, és politikailag független emberek tevékenykednek. A közigazgatási bíráskodás területén a bíráknak alapos közigazgatási szakismerettel kell rendelkezniük. Képesnek kell lenniük az objektív jogvédelem biztosítása mellett megtalálni a közérdek és az egyéni érdek egyensúlyát. Nyolc regionális közigazgatási- és munkaügyi bíróság fog működni január 1-től. Hatalmas változásokról nincsen szó, mivel a népközeli ügyek továbbra is megyei szinten maradnak. A közigazgatási bíráskodás sajnálatos módon egy politikai termékké vált, miközben egy szakmai kérdésről van szó. A jogalkotás során a tudomány képviselői és a jogalkalmazók is elmondhatták a véleményüket.

Trócsányi: A kvótadöntés nincs összhangban az uniós joggalFotó: Polyák Attila - Origo

Lehet-e már tudni, hogy mikor döntenek a kvótaperben? Milyen forgatókönyvekkel készül az IM?

Szeptember 6-án lesz a döntés. Egyelőre csak a főtanácsnok álláspontját ismerjük, aki jogi érvei megalapozásához politikai megfontolásokat is figyelembe vett. Mi továbbra is azt állítjuk, hogy a kvótadöntés nincs összhangban az uniós joggal, és az európai unió polgárainak az akaratát sem tükrözi. Biztos vagyok benne, hogy bárhogy is dönt a testület, az komoly vitát fog kiváltani mind a hazai, mind a nemzetközi közvéleményben.

A felesége az utóbbi napokban többször is a hírekben szerepelt, mi a véleménye ezekről az ügyekről?

Először is családtagjaim, így feleségem és gyermekeim nem közszereplők. Másodszor: egy maroknyi tüntető több éve folyamatosan zavarja, zaklatja a feleségem és a gyermekeim magánéletét azzal, hogy a házunk előtt demonstrációt szerveznek. Elvárom, hogy a magánéletüket, és az én magánéletemet is tartsák tiszteletben. Harmadszor, az az ügy, ami a sajtóban megjelent, az nem volt több, mint a szokásos perpatvar, amikor valakit magánéletében a saját háza előtt zaklatnak. Az egész tulajdonképpen teljesen méltatlan és szánalmas. Az egész ügy alapvetően egy szappanoperához hasonlítható.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK