Magyar határzár: migránsok százezreit állította meg a kerítés

2017.09.04. 13:47

Jelentős támogató állt Orbán Viktor mellé a déli határzár uniós támogatásával kapcsolatban. Miközben a Európai Bizottság eddig egyértelműen elutasította Orbán Viktor miniszterelnök azon kérését, hogy az unió fizesse ki a 270 milliárdos magyar határvédelmi intézkedések költségének a felét, addig Bajorország első embere (a német kormánypárti szövetség kisebbik pártjának, a CSU-nak a vezetője) teljesen jogosnak nevezte a magyar igényeket. Horst Seehofer szerint a döntéshozók Brüsszelben nem is tudják, milyen nagy segítséget adott a magyar határkerítés felépítése a balkáni útvonal lezárásához, az EU csak elosztja a menekülteket, és nem védi meg a külső határokat. A magyar kormány szerint elfogadhatatlan, hogy Brüsszel szerint az a szolidaritás, hogy mindenki fogadjon be migránsokat, aki viszont megvédi a határokat, az nem kap semmit.

Érthető, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő benyújtotta a számlát Brüsszelnek a határvédelmi költségek feléről - jelentette ki Horst Seehofer bajor miniszterelnök. A jobbközép CSU vezetője a Passauer Neue Presse című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy „nagy rokonszenvvel” viszonyul Orbán Viktorhoz, és másokkal ellentétben ismeri egész életútját, így a „kommunista diktatúra ellen folytatott harcát is, amelyben nagy személyes kockázatot vállalt.” Orbán Viktor „nem az az ördögi alak”, amelynek Európában beállítják - tette hozzá az Angela Merkel német kancellár vezette CDU testvérpártjának elnöke. 

Orbán Viktor arra kérte az Európai Bizottságot, hogy fizesse ki a magyar határvédelmi intézkedések felétForrás: MTI/Veres Nándor

A költségek felét kértük

Orbán Viktor kormányfő augusztus végén levélben fordult Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez, kérve, hogy az EU fizesse ki Magyarországnak a migrációs válság miatt folytatott határvédelem 883 millió eurós (270 milliárd forintos) költségének felét. A magyar kormányfő levelének nyilvánosságra kerülését követően élénk vita kezdődött az EU-ban, hogy jogos-e a kormányfő felvetése.

Seehofer: Érthető, hogy Orbán benyújtotta a számlát

Seehofer szerint jogos. Magyarország ugyanis nagyban hozzájárult a balkáni migrációs útvonal lezárásához, ami jelentősen csökkentette a Németországra nehezedő migrációs nyomást is. Seehofer a törökökkel kötött megállapodásra utalva azt mondta: „sajátos, hogy azzal nincs gond, ha tőlünk távol utasítják vissza a menekülteket, és embertelenség, ha ugyanez a mi határainknál történik meg, ezt a logikát még senki sem tudta nekem megmagyarázni.”

Hangsúlyozta, hogy „éppen azokat bírálják nálunk, akik segítettek nekünk, vagyis különösen Magyarországot, ezért azt mondom, érthető, hogy Orbán benyújtotta a számlát.” Arra a kérdésre, hogy mindennek alapján Brüsszelnek teljesíteni kell-e Magyarország fizetési követelését, azt mondta, hogy a döntéshozók Brüsszelben „nem is tudják, milyen nagy segítséget adott a magyar határkerítés felépítése a balkáni útvonal lezárásához”. Az EU csak „elosztja a menekülteket, és nem védi meg a külső határokat” - tette hozzá Seehofer.

Horst Seehofer bajor tartományi miniszterelnök egyértelműen a magyar álláspontot támogatjaForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Brüsszel nem fizet

Brüsszel még korábban azt közölte Orbán Viktor levelével kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság kész megvizsgálni a magyar kormány azon kérését, hogy az Európai Unió fizesse ki Magyarország számára a határvédelmi költségek felét, az EU azonban továbbra sem finanszírozza határkerítések építését. Az európai szolidaritás „kétirányú utca”, nem pedig egy „á la carte menü”, melyből az ember kiválaszthatja a számára hasznos részeket, mint a hozzájárulást a határvédelem költségeihez, miközben más elemeket elutasít, például az uniós menekültügyi kvótákat. Alexander Winterstein, a brüsszeli testület illetékes szóvivője úgy értékelte a levelet, hogy Magyarország tudomásul veszi, hogy a szolidaritás nem egyirányú utca. Arra viszont nem tért ki, hogy akkor az unió miért nem szolidáris Magyarországgal.

Párhuzamok

A Frankfurter Allgemeine Zeitung a számla benyújtásával kapcsolatban azt írta, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő aligha fűzött nagy reményeket legújabb követeléséhez, hiszen az Európai Bizottság (EB) már akkor élesen bírálta a határkerítés ügyét, amikor Orbán Viktor 2015 júniusában bejelentette felépítését.

Eddig közel 270 milliárd forintba került a határ megvédéseForrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Viszont a FAZ szerint az EB nem utasíthatja el teljesen Orbán Viktor követelését, mert a kormányfő nemcsak a kerítésépítésre, hanem a kiképzésre és a határzár fenntartására is hivatkozott. 

A német választási kampányban is téma volt Orbán Viktor levele. Martin Schulz, az SPD kancellárjelöltje azzal próbált szavazatokat szerezni, hogy felháborítónak nevezte a levelet és gúnyosan Seehofer barátjának nevezte a magyar miniszterelnököt. Úgy tűnik, hogy Seehofer ezt büszkén vállalta. 

Rogán: A szolidaritás nem lehet egyirányú

Továbbra is az a kormány elvárása, hogy az Európai Bizottság állja a magyar határvédelmi költségek felét, és határozottan reménykedik abban, hogy Brüsszel fizetni is fog – minderről már Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter beszélt. Mint mondta, ez nem lenne precedens nélküli, hiszen Görögországnak, Olaszországnak és Bulgáriának is komoly támogatást adott az Európai Unió a migrációs válsággal, a határvédelemmel összefüggésben. Ezért ez Magyarország esetében is indokolt lenne.

Rogán Antal szerint Magyarország esetében is indokolt lenne a brüsszeli támogatásForrás: MTI/Kovács Attila

Rogán Antal felhívta a figyelmet az Unió képmutatására és kettős mércéjére is. Brüsszel ugyanis állítólag azon az elvi állásponton van, hogy kerítésért nem fizet, holott például Bulgáriában részben támogatta a kerítésépítést. Ám Magyarországnak vannak egyéb természetű kiadásai is, ezért a kormány készen áll a tárgyalásra, vitára az unióval - mondta Rogán Antal. Éppen Brüsszel képzeli el egyirányú utcaként a szolidaritást, azt várja, hogy „mindenki fogadjon be migránsokat”, aki viszont megvédi a határokat, az nem kap semmit.

A déli határzár

A déli határon 2015 második felében épült meg a 175 kilométer hosszú határzár, miután naponta már több mint tízezren léptek be illegálisan Magyarországra. A kerítés páratlanul sikeresen állította meg az illegális migrációt.Egyik napról a másikra 8-10 ezerről 10-20-ra csökkent az elfogott migránsok száma.

A határzár más, a schengeni határra építendő határzáraknak is mintául szolgálhat - vélte akkor a belügyminisztérium.

A kerítés megépítése után Ausztria is bejelentette egy határát lezáró kerítés építését. Mivel korábban Faymann, akkori kancellár élesen támadta a magyar kerítést, emlékezetesen nevetséges módon az osztrákok azt mondták: az ő kerítésük valójában „kapu szárnyakkal”.

Bár a magyar határzárat építésekor rengetegen támadták, azóta sorra kénytelenek elismerni a nyugati kormányok (Ausztriától Belgiumig), hogy jelentős mértékben hozzájárult az illegális bevándorlás visszaszorításához.

Ezek után nehezen lenne magyarázható, ha az unió utólag sem járulna hozzá a költségekhez.