Az Országgyűlés elnöke szerint az ukrán oktatási törvény az ukránosításról szól, és egyértelműen a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásának ellehetetlenítését fogja eredményezni. A Karc FM-en azt mondta, komolyan megfontolná, deklarálja-e Magyarország: Ukrajna egyoldalúan felmondottnak tekinti a magyar-ukrán alapszerződést.

Kövér László, az Országgyűlése elnöke a Magyar hangokban úgy ítélte meg, az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos reagálásában Szijjártó Péter, a külügyi tárca vezetője egyáltalán nem vetette el a sulykot. Súlyos, barátságtalan, hátba támadásként értelmezhető az a lépés, amelyet Ukrajna tett Magyarország felé azzal, hogy az ottani kisebbségnek lényegében elvitatja a jövőre vonatkozóan az anyanyelvi oktatásra a jogait.

Erre Magyarország nemhogy nem adott okot, éppen ellenkezőleg: 1990, illetve Ukrajna függetlensége óta mindig mellette állt. Elsőként ismerte el függetlenségét, először vele kötött alapszerződést a szomszédos országok közül. Amikor árvíz sújtotta Ukrajnát, Magyarország igyekezett kisegíteni, emellett több ezer ukrán gyerek üdültetését biztosította, az orosz-ukrán konfliktusban megsebesült ukrán katonákat gyógyították. A vízumkötelezettség eltörlése ügyében a legharcosabban éppen Orbán Viktor állt ki. Nem is tudják hová tenni azt az "ostoba, elvakult lépést", amit az oktatási törvény ügyében tett Ukrajna.

Lehet, hogy öntudatlanul is, de az a szándék kap hangot, hogy Ukrajna lakosságát homogenizálni, erőszakosan ukránosítani kell.

A helyzet pikantériája, hogy még a magukat ukránnak gondoló emberek jelentős részét is úgy kell ukránosítani, ugyanis az orosz nyelv meglehetősen erős pozíciókkal bír a mindennapi életben. Az ukrán képviselők egy jelentős részének is be kellene iratkoznia egy ukrán nyelvtanfolyamra, hogy be tudják tartani a készülő törvényt.

Az ukránok félremagyarázzák a saját törvényüket, ami egyértelműen nem az anyanyelvi oktatás korlátozását, hanem ellehetetlenítését fogja eredményezni, ha életbe lép.

Kövér LászlóForrás: MTI/Vajda János

Bár Porosenko ukrán elnök aláírta a törvényt, és azt ki fogják hirdetni, Ukrajna nem arról híres, hogy az elfogadott törvényeket betartják. Amikor ezen nemzeti közösségekre nézve pozitív tartalmú jogszabályokat fogadtak el, azokat sem tartották be.

Kárpátalja kormányzójának sem látja az okot, miért kellene ukránosítani. Egy eddig nem létező problémát állítottak elő ezzel a jogszabállyal, aminek nemcsak a technikája rossz, hanem a szándék is "alattomos", az ukránosításról szól, és nem az ukrán, mint államnyelv védelméről, fejlesztéséről.

Ami Ukrajnában zajlik, az minden nemzetközi kötelezettségvállalásnak ellentmond, amit az ország az elmúlt több mint 20 évben tett.

Kövér komolyan megfontolná, deklarálja-e Magyarország, hogy Ukrajna egyoldalúan felmondottnak tekinti ezen lépésével a magyar-ukrán alapszerződést. Innentől kezdve az egy "papírrongy", semmit sem ér.

Annyi haszna lehet ennek a "nyomorúságos helyzetnek", ami kibontakozóban van Kárpátalján, hogy a románok és a szlovákok is felismerik, "nem jó a botnak a másik végén lenni", és ők is keveredhetnek olyan szituációba, amilyenben Romániában és Felvidéken a magyarok vannak. Nemcsak egyfajta "népi szolidaritás" bontakozik ki a kisebbségek között, hanem mintha a kormányok is hasonlóképpen nyilatkoznának meg, mint Magyarország.

Ha ez elindít egyfajta közeledést a szomszédos országok másik részével, és otthon is toleránsabbak lesznek a magyar kisebbségekkel, akkor ebből az ügyből Közép-Európában kölcsönösen előnyt is tudnak kovácsolni.