Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Rukmini Callimachi hét évet töltött Nyugat-Afrikában az AP hírügynökség tudósítójaként, külsősként rendszeresen publikál cikkeket a New York Times-ban az Iszlám Államról. Twitter-bejegyzéseiben sorra veszi, hogy mit lehet tudni a Las Vegas-i vérengzés és az Iszlám Állam esetleges kapcsolatáról. Először is megvárta az Iszlám Állam hetente kiadott digitális hírlevele, a Naba aktuális számát október 5-én. Ebben arról írnak, hogy hat hónapja tért muszlim hitre és az Abu Abdul Barr al-Amikri nevet kapta az a mártír, aki október 1-jén Las Vegasban 23 fegyverből több mint kétezer lövedéket lőtt ki.
Ezt követően, mivel a muníciója elfogyott, lelkét Allah kegyelmébe ajánlotta és megölte magát.
Az akció eredménye: 59 halott, 527 sebesült, pánik és zűrzavar Amerikában és Európában.
Rukmini Callimachi kijelenti, hogy
az utóbbi ötven esetből, amikor az Iszlám Állam magára vállalt valamilyen terrorcselekményt, csak három esetben bizonyult ez blöffnek.
Nem szokása tehát az Iszlám Államnak, hogy „idegen tollakkal ékeskedjen". A helyzetet bonyolítja, hogy vannak olyan magányos merénylők, akik nem lépnek kapcsolatba a terrorszervezettel, csak egyetértenek a céljaival, és egyedül megszerveznek, illetve végrehajtanak egy akciót. Rukmini Callimachi felhívja rá a figyelmet, hogy történtek olyan támadások is, amikor az Iszlám Állam néma maradt velük kapcsolatban, és a nyomozás során kiderült, hogy a terrorszervezet áll a háttérben.
2014. május 24-én a brüsszeli Zsidó Múzeum előtt Mehdi Nemmouche agyonlőtt négy embert, és kiderült róla, hogy telefonon többször beszélt Abdelhamid Abaaoudval, de az Iszlám Állam semmilyen formában nem közölte, hogy köze van a merénylethez. Abdelhamid Abaaoud volt az irányítója a 2015. november 13-án a Bataclan Színházban és más párizsi helyszíneken történt vérengzésnek.
A Thalys szuperexpressz 3 óra 17 perc alatt teszi meg az 503 kilométeres utat Párizs és Amszterdam között. 2015 augusztusában a 25 éves, marokkói Ajoub El Khazzani vérengzésre készült, a vonat vécéjében tárazta be a fegyvereit: egy AK-47-est és egy pisztolyt. Két civilben utazó, szabadságon lévő amerikai katona meghallotta a jellegzetes hangot, és azonnal rávetették magukat a vécéből kilépő terroristára, akinek csak néhány embert sikerült könnyebben megsebesítenie, mielőtt elvették tőle a lőfegyvereit és a kését, majd pedig
alapos verést kapott az utasoktól.
Utóbbi tevékenységet az újságok az eufemisztikus „ártalmatlanná tették" kifejezéssel illették. Az Iszlám Állam nem vállalta magára a merényletkísérletet, pedig a nyomozás folyamán kiderült, hogy Ajoub El Khazzani közös hotelszobában lakott Abdelhamid Abaaouddal.
2016 júniusában az isztambuli Atatürk Repülőtéren három merénylő AK-47-esekkel lövöldözni kezdett, majd mindegyik felrobbantotta magát. 42-en meghaltak, 239-en pedig megsebesültek. Az Iszlám Állam nem adott ki nyilatkozatot, de a terroristák maradványait azonosítva kiderült, hogy a terrorszervezet tagjai voltak.
Miért ne higgyünk az Iszlám Államnak, ha még a hozzájuk kapcsolódó merényleteknél sem törvényszerű, hogy magukra vállalják őket? Rukmini Callimachi megemlít egy olyan esetet is, amikor négy hónapig nem hitték el az Iszlám Állam állítását, hogy köze van egy merénylethez. 2015. október 31-én az orosz Metrojet légitársaság gépe 224 emberrel a fedélzetén a népszerű vörös-tengeri üdülőhely, Sharm-el-Sheikh repülőteréről szállt fel, Szentpétervárra tartott, de körülbelül 300 kilométer megtétele után eltűnt a radarok képernyőjéről.
A roncsok 20 négyzetkilométeres területen szóródtak szét, ebből már látszott, hogy még a levegőben szétváltak a gép darabjai.
Az Iszlám Állam hiába jelentette be, hogy az ő emberük helyezett el bombát a repülőgépen, az illetékes hatóságok úgy nyilatkoztak, hogy nincsen semmi bizonyíték rá, hogy merénylet történt és nem műszaki hiba okozta a tragédiát. Az Iszlám Állam később közzé tette, hogy pontosan milyen bomba volt a gépen és hol, ennek alapján pedig tényleg megtalálták a robbanás nyomait. Az egyiptomi hatóságok végül 2016. február 24-én ismerték el hivatalosan, hogy merénylet következtében zuhant le a repülőgép.
Rukmini Callimachi felveti azt a lehetőséget, hogy az FBI képtelen rekonstruálni Stephen Paddock életének eseményeit, de esetleg beállhat egy olyan fordulat, mint az orosz repülőgép esetében, hogy
az Iszlám Állam kénytelen lesz „súgni" a hatóságoknak.
Van még egy apró esemény, ami talán fontos lehet, talán végül mégsem. Las Vegas-ban a merénylet előtti napon, nem messze a mészárlás helyszínétől valaki észrevette, hogy egy parkoló autó műszerfala az Iszlám Állam zászlajával van leterítve. A mobiltelefonjával lefényképezte, és értesítette a rendőrséget, de ők nem láttak okot intézkedésre.
Rukmini Callimachi rámutat olyan elemeire is az ügynek, amik viszont nem illenek a képbe, ha az Iszlám Államnak köze van a merénylethez. A szélsőséges iszlám elítéli a szerencsejátékot, miközben Stephen Paddock a merénylet előtti napon is játszott a Mandalay Bay Hotel kaszinójában. Ez nem vall arra, hogy megtért volna.
Az Iszlám Állam mártírjai utolsó leheletükig harcolnak, és csak úgy lesznek öngyilkosok, ha felrobbantják magukat és ezzel még több embert megölnek.
Kiszivárogtak a rendőrségen készült fotók: jól látható az egyiken, hogy a Naba állításával ellentétben még nem fogyott el Paddock összes muníciója, tele ívtárak vannak oszlopba rendezve.
Hiába türelmetlen a közvélemény, a rendőrség és az FBI a nyomozás érdekeire való tekintettel visszatart információkat. Kiszivárgott, hogy
Stephen Paddock egy levelet hagyott hátra.
Ennek létezését elismerték a hatóságok és azt is, hogy ez nem egy öngyilkos búcsúlevele volt. Vannak, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy volt már hasonló eset az amerikai történelemben, amiről évtizedekkel később sem derült ki a teljes igazság. John Fitzgerald Kennedy is egy érthetetlenül viselkedő, magányos merénylő áldozata lett, aki meghalt, mielőtt vallomást tehetett volna.
