Rovarirtóval szennyezett a mézek többsége

2017.10.09. 13:48

A világon termelt mézek csaknem 75 százalékában találtak rovarirtószer-maradványokat svájci kutatók. Bár az élelmiszerekre vonatkozó küszöbértéktől messze elmaradó mennyiségről van szó, napi szintű fogyasztás esetén azonban ekkora dózis is hosszú távú egészségi problémát eredményezhet.

A Neuchateli Egyetem szakemberei az Antarktiszt kivéve az összes kontinensről, valamint a világtól elzárt megannyi szigetről származó mintegy 200 mézmintát vizsgáltak meg. A kutatók a neonikotinoidok körébe tartozó, a mezőgazdaságban széles körben alkalmazott öt rovarirtó szer – acetamiprid, klotianidin, imidakloprid, tiakloprid és tiametoxam – nyomai után kutatva elemezték a mintákat.

A Science című tudományos folyóiratban közölt eredmények szerint a mézek háromnegyedében mutattak ki legalább egyféle neonikotinoidot. A szennyezett mézek 30 százaléka egy-, 45 százaléka két- vagy több-, 10 százaléka pedig négy- vagy ötféle neonikotinoidot tartalmazott.

Gyógyító mézForrás: Thinkstock

Az európai, észak-amerikai és ázsiai mézmintákban fordultak elő legnagyobb mennyiségben ezek a növényvédő szerek. A tanulmány szerint bár az ember által fogyasztott élelmiszerekre és az állateledelekre vonatkozó európai uniós küszöbértéknél alacsonyabb mennyiségről van szó, a növényvédő szerek így is kockázatot jelenthetnek az egészségre.

"Az átlagos koncentráció – a mézekben – 1,8 nanogramm volt grammonként, míg az élelmiszerekre vonatkozó küszöbérték 10 és 50 nanogramm között mozog grammonként, molekulától függően – mondta Alexandre Aebi, az egyetem kutatója. - Ugyanakkor muszáj figyelembe vennünk, hogy napi szinten fogyasztunk mézet. Ezért fontos, hogy tanulmányozzuk egyrészt ezen alacsony dózisok hosszú távú hatását, másrészt a különböző szerek együttes jelenlétéből fakadó koktéleffektus következményeit."

Korábbi tanulmányokra visszautalva a szakemberek azt is felidézték, hogy a neonikotinoidok egyebek között az immunműködés romlását, valamint fejlődési visszamaradást is okozhatnak gerinceseknél. A neonikotinoidok akkor váltak népszerűvé, amikor a kártékony rovarok ellenállóvá váltak más vegyületekkel szemben, így mára ezek lettek a világ legszélesebb körben használt rovarirtó szerei. Általában nem a levelekre permetezik az anyagot, hanem bevonják vele a magokat, így védelmet nyújt a talajban élő kórokozók ellen. Később a csíra magába szívja a növényvédő szert, így a növény védelmet nyer a rovarok ellen. A neonikotinoid azonban bejut a pollenbe és a nektárba is, így veszélynek teszi ki a beporzókat is.

A most vizsgált minták több mint egyharmadában találtak olyan mennyiségű neonikotinoidot, amely káros a méhekre, és feltehetőleg más beporzókra is.