Ártatlanul végezték ki őket

ítélet-végrehajtó helyiség, kivégzés, vesztőhely, "halálkamra", injekció általi halál, halálbüntetés, USA
This 29 February, 2000, photo shows the "death chamber" at the Texas Department of Criminal Justice Huntsville Unit in Huntsville, Texas, where convicted murderer Odell Barnes is scheduled to die by lethal injection 01 March. Barnes was convicted of the 1989 murder of his girlfriend. French President Jacques Chirac asked former US President George Bush 24 February to intervene and save Barnes' life, in light of new evidence discovered by lawyers in 1997, which they said showed Barnes was framed by police investigating the murder. A pardon for Barnes must come from Texas Gov. George W. Bush, son of the former president and Republican presidential hopeful. The barred window leads to the gallery where witnesses sit to view the execution. AFP PHOTO/Paul BUCK
Vágólapra másolva!
Azok, akik a halálbüntetést ellenzik, elsősorban azzal érvelnek, hogy előfordulhat, valakit ártatlanul végeznek ki. Ez be is következett nem egyszer. Íme, néhány tévesen elítélt ember, akikről később kiderült, hogy el sem követték a bűnöket, amelyekkel vádolták őket.
Vágólapra másolva!

A halálbüntetés nem egyeztethető össze az emberi méltósághoz való joggal - állítják azok, akik ellenzik a kivégzéseket. Ennek ellenére ma is összesen

74 országban van jelen a halálbüntetés.

Halálbüntetést a legtöbbször háborús bűnökért, vagy brutális, esetleg sorozatgyilkosságért adnak. Vietnamban, Kínában és Indonéziában viszont kábítószer-kereskedelemért is járhat.

Forrás: AFP/Paul Buck

George Stinney

George Junius Stinney Jr. tizennégy éves volt, amikor 1944-ben kivégezték. A fiút azzal vádolták, hogy megölt egy nyolc- és egy tizenegy éves kislányt. Alcolu városát a vasúti sín választotta ketté: egyik felén csak fehérek laktak, míg a másikon feketék.

Két fehér kislány virágot szedett, amikor áttértek a feketék lakta részre. George-tól és nővérétől kértek segítséget, hogy visszataláljanak. Ezt többen is látták, és mivel a két kislány holttestét másnap találták meg egy sáros vízzel teli gödörben, George-ot gyilkossággal vádolták meg.

A fiút három fehér rendőr hallgatta ki, akik a bíróságon azt hazudták, hogy George beismerte az emberölést. A bíró, a tanú és az esküdtek is mind fehérek voltak. Nagyon hamar született ítélet, ahogy a kivégzés is rövid időn belül lezajlott. A reszkető George egy Bibliát szorongatva lépett a villamosszék elé.

Mivel 157 cm magas és 40 kilós volt, a felnőtteknek készült szék nagy volt neki, ezért a Bibliájára ültették.

Nagy volt rá a maszk is, ezért az első áramütésnél lecsúszott a fejéről. Stinney-t a bármiféle tárgyi bizonyítékok nélkül ítélték halálra.

Hatvan évvel kivégzése után három jogász Steve McKenzie, Ray Chandler és Matt Burgess elővették az ügyét. Egyöntetűen azt állították, hogy ártatlanul ítélték halálra a 14 éves fiút.

Johnny és Aron

A 28 éves Johnny Frank Garrettet 1992. február 11-én végezték ki egy 76 éves apáca, Tadea Benz 11 évvel korábbi megerőszakolásáért és megöléséért, Texasban. Sosem tett beismerő vallomást, mindent tagadott. Szemtanúk állították, hogy látták a zárda felől futni a gyilkosság éjjelén, de Garett megmagyarázta: azt állította, hogy az apáca megölése előtt két nappal valóban belopózott, hogy lopjon. Elemelt egy konyhakést, amivel egy fiókot akart kinyitni a nő szobájában. Elhúzta az ágyat is, ezért lehetett tele az ujjlenyomatával a szoba és a gyilkos fegyver. Azt mondta, hogy nem találkozott senkivel a zárdában, és nem ölte meg az apácát.

Időközben kiderült, hogy Johnny Garrett végül is igazat mond: az orvosszakértő, Dorothy Otnow Lewis megállapította, hogy

Garett egy gyerekkori trauma hatására súlyos agykárosodást szenvedett, és kettős személyisége alakult ki.

Johnny tényleg nem ölt meg senkit, de arra gyanakodtak, hogy a másik énje, Aron igen. 2004-ben, tizenkét évvel a kivégzés után újra elővették az ügyet, és DNS-nyomok alapján megfejtették. Négy hónappal Benz nővér halála után egy másik idős nőt, Narnie Box Brysont is megerőszakoltak, és megöltek. Miután elfogták a tettest, Leoncio Perez Ruedát, a DNS-tesztek bebizonyították, hogy Benz nővért is ő ölte meg.

Cameron Todd Willingham

A 23 éves férfi feleségével és három kislányukkal élt Texasban. 1991. december 23-án kigyulladt a házuk. Az anya, Stacy éppen vásárolt, amikor a lángok felcsaptak.

A három kislány közül mindegyik meghalt.

Egyiküknek sikerült kimenekülnie, de később belehalt az égési sérüléseibe.

Az ügyészek azzal vádolták a férfit, hogy ő gyújtotta a tűzet, így próbálta meg eltusolni azt, hogy megverte a gyerekeket.

Erre azonban semmi bizonyítékuk nem volt, és az anya is férje mellett tanúskodott. Állította, hogy sosem bántották a kislányokat.

Hiába állították a szakértők, hogy nem az apa gyújtotta fel a házat, és hiába fellebbezett, Cameront 36 évesen, 2004. február 17-én kivégezték.

Halála után 5 évvel azonban kiderült, hogy a tűzvizsgálat során hibát hibára halmoztak, és mindenféle tudományos alapot mellőztek. 2009-ben vették elő újra az ügyet. Egy év múlva egy négyfős testület elismerte, hogy a nyomozók hanyag tűzvizsgálatot végeztek. A bíróság végül kimondta Cameron Todd Willingham ártatlanságát.

Ricky Jackson

Ő bár megúszta a kivégzést, 39 évet ült ártatlanul.

18 éves volt, amikor elítélték 1975-ben. Azzal vádolták, hogy egy barátjával együtt megölték Harold Frankst Clevelandben. Egy 12 éves gyerek, Eddie Venon tanúskodott ellenük, aki azt mondta, hogy látta őket az áldozattal verekedni egy bolt előtt. A fiú állította, hogy Jackson lőtte le Harold Frankst. Jackson 2004-ben, 57 évesen szabadult. Mondhatni szerencséje volt, ugyanis először halálra ítélték.

Két hónapja volt a kivégzésig, amikor életfogytig tartó börtönre módosították a büntetését, mert a bíróság rosszul töltötte ki a papírjait.

Amikor az Ohio Innocence Project felkarolta az ügyét 2014-ben, Eddie Venon visszavonta a vallomását, és elismerte, hogy az államügyész és a rendőrök vették rá, hogy hazugságokat mondjon. Ricky Jackson egymillió dollár kártérítést kapott az államtól.

Amikor a rabok kérték saját kivégzésüket

2007-ben több mint 300 olasz, életfogytiglanra ítélt rab írt egy levelet az akkori köztársasági elnöknek, hogy börtönbüntetésüket változtassák meg, és végezzék ki őket.

- írták a rabok.

A fogvatartottak arra hivatkoztak, hogy az életfogytiglani büntetés olyan kegyetlen szenvedés, ami túlmegy minden képzeleten.