A konzervatívok nyerték az osztrák parlamenti választást

KURZ, Sebastian
Bécs, 2017. október 13. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke és kancellárjelöltje köszönti támogatóit egy bécsi kampányrendezvényen 2017. október 13-án, két nappal az osztrák parlamenti választások előtt. (MTI/EPA/Christian Bruna)
Vágólapra másolva!
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) győzött a szavazatok 30,5 százalékának megszerzésével az előrehozott ausztriai parlamenti választásokon vasárnap az ORF televízió és a SORA közvélemény-kutató intézet hivatalos előrejelzése szerint. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) között szoros a verseny a második helyért.
Vágólapra másolva!

A szavazatok 49 százalékának összeszámlálása után készült előrejelzés szerint a második helyen az eddigi ellenzéki, az ÖVP-től jobbra álló szabadságpárt áll a szavazatok 26,8 százalékával, míg szorosan a nyomában az eddigi nagykoalíciót vezető szociáldemokraták a voksok 26,2 százalékával. Ha ez az eredmény marad, az SPÖ-nek ez lesz az eddigi leggyengébb választási szereplése.
Az előrejelzések azt valószínűsítik, hogy az ország új vezetője, a néppárt elnöke, az eddigi külügyminiszter, a 31 éves Sebastian Kurz lesz, és Ausztriát az eddigi nagykoalíció helyett új kormányzati szövetség irányítja majd.

Az eddigi adatok alapján

az ÖVP-nek 57, az FPÖ-nek 51, az SPÖ-nek 49 képviselője lesz a 183 tagú parlamentben.

Ez azt jelenti, hogy a néppártiak a jelenleginél 10-zel, a szabadságpártiak 11-gyel több képviselővel rendelkeznek majd, míg a szociáldemokraták 3 képviselői helyet elvesztettek.
A kisebb pártok közül a Zöldek épphogy bennmaradtak a parlamentben, de 4,7 százalékos eredményük csak 9 képviselői helyre elég az eddigi 24 helyett. A hasonló alapelveket valló Pilz Listája viszont bekerült a törvényhozásba 4,3 százalékos eredménnyel, 8 képviselővel. A liberális NEOS-nak 5,3 százalékos eredménnyel várhatóan 9 képviselője lesz, ugyanannyi, mint eddig.

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke és kancellárjelöltje Forrás: MTI/EPA/Christian Bruna

A jelenlegi, 2013 szeptembere óta kormányzó, az SPÖ-ből és az ÖVP-ból álló nagykoalíció mindenekelőtt a migránspolitikában fennálló nézeteltérések miatt bomlott fel, és ezt követően írták ki az előrehozott választásokat. A több mint 6,4 millió választásra jogosult osztrák így közvetve arról is döntött, hogy milyen irányba terelődjön az ország politikája, különös tekintettel a migrációra.

Valószínű, hogy az eddiginél szigorúbb lesz az osztrák migránspolitika.

A kampánytémák között egyébként kiemelt szerepet kapott a migrációs politika - a felmérések szerint azoknak a pártoknak a támogatottsága nőtt, amelyek szigorúan korlátozni akarják a bevándorlást. Ezenfelül az adóreform, az igazságos tehermegosztás, a közbiztonság és a munkahelyteremtés is előkelő helyen szerepelt a pártok programjában.

Az osztrák rendszer szerint a választási körzetek nem egy időben tartottak nyitva. Egyes körzetek már 6 órakor kinyitottak, máshol később kezdődött a szavazás. A zárási időpontok is eltérőek voltak, de 17 órakor az utolsó körzetekben is befejeződött a voksolás. Az eltérő nyitvatartásból is adódik, hogy mire az utolsó körzetek bezártak, egyes helyeken már részben meg is számlálták a szavazatokat. Ezért lehetséges, hogy késő estére már a végeredményhez közeli állapotba érhet a szavazatszámlálás.

Szavazók érkeznek egy szavazóhelyiségbe az előrehozott parlamenti választásokon Bécsben 2017. október 15-én. Forrás: MTI/EPA/Christian Bruna

Ausztriában azért kellett előrehozott választásokat tartani, mert az SPÖ és az ÖVP közötti nagykoalíció tavasszal válságba került. Mindkét párt értésre adta azt is, hogy a mostani választás után nem kívánja folytatni a közös kormányzást.