Politikai földrengés zajlik a szemünk előtt

2017.10.25. 13:55

Ausztriában, Csehországban és részben Szlovéniában olyan eredményt hoztak az elmúlt hetek választásai, amelyek alapvetően formálhatják át a politikát ezekben az országokban. Bécsben várhatóan egy Brüsszellel szemben szkeptikus és bevándorlásellenes kabinet alakulhat, és Prágában is hasonló lehet a helyzet. Szlovéniában a nagyfokú érdektelenség okozott meglepetést. November 4-én Szlovákiában választanak, nagy kérdés milyen tendencia érvényesül majd északi szomszédunkban. 

Az elmúlt hetek közép-európai választásai alapvetően rajzolták át a korábbi politikai térképet. Ausztriában és Csehországban baloldali dominancia mellett nagykoalíciós kormányok voltak hatalmon, ahol a kisebb jobboldali nem játszott meghatározó szerepet. Kisebb jelentősége volt a szlovéniai elnökválasztásnak, de ott is világosan kiderült, hogy az emberek a teljes politikai rendszernek mutattak föl egy sárga lapot.

Középpontban az illegális bevándorlás

Nyugati szomszédunkban a jobboldali áttörés nem volt teljesen váratlan az előrehozott parlamenti választáson, mivel már 2015-ben és főként 2016-ban lehetett látni, hogy valami nagyon megváltozott az osztrák politikában. Sokan a nagy politikai változásokat egy mély gazdasági válsághoz szokták kötni, ahogyan az például Magyarországon történt. Itthon a korábbi pártrendszer végső összeomlása a 2008-09-es gazdasági válság idején történt meg, és a Fidesz attól kezdve van domináns pozícióban.

Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságért elnökjelöltje 2016-ban majdnem megnyerte az elnökválasztástForrás: APA-PictureDesk/Alex Halada / picturedesk.com/Alex Halada

Ausztria esetében a korábbi pártrendszer összeomlását nem az emberek életszínvonalának csökkenése váltotta ki, hanem az évtizedes nagykoalíciós kormánnyal való elégedetlenség, és a tömeges illegális migráció, és annak hátrányos következményei az osztrák társadalomra. 2016-ban az osztrák politikai elit csak úgy tudta meggátolni, hogy ne a szabadságpárti Norbert Hofert válasszák meg Ausztria államfőjével, hogy mindenki összefogott a radikálisok ellen. Ez akkor sikeres taktika volt, mivel végül Alexander Van der Bellen, korábbi zöldpárti politikus lett az ország államfője.

Nem volt nyerő az Orbán-ellenesség

Bár a szabadságpárt a győzelemmel felérő vereség ellenére továbbra is a népszerűségi listák élén maradt, így 2017 elején teljesen reálisnak tűnt, hogy Ausztria következő kancellárját az FPÖ fogja adni. A szabadságpárt győzelmét Sebastian Kurz azon húzása akadályozta meg, hogy az Osztrák Néppárt élére állva, jelentős fordulatot végrehajtva szakított a szociáldemokratákkal, és a szigorú bevándorláspolitika meghirdetésével elcsábította az FPÖ táborából azokat, akik azért hagyták ott a néppártot, mert csalódtak a korábbi enyhe migrációs politikában.

Sebastian Kurz nélkül nem nyert volna az Osztrák NéppártForrás: AFP/Joe Klamar

Az október 15-i választást jelentős fölénnyel Sebastian Kurz pártja nyerte, és már meg is kezdődtek a tárgyalások az FPÖ-vel a közös kormányzásról. A jobboldali pártok előretörését a legjobban a vidéki kistelepüléseken lehetett látni, a szociáldemokraták csak a nagyvárosokban tudták a pozíciójukat valamelyest megtartani. A választás "legnagyobb meglepetését" az Orbán Viktor miniszterelnökkel leginkább ellenséges Zöldek szállították, akik négy évvel ezelőtt még a negyedik legerősebb pártként kerültek be a törvényhozásba, míg most kiestek. Súlyos kudarcukat egyértelműen a migráció melletti kiállásuknak köszönhetik, amire nem voltak vevők az osztrák választók sem.

Rossz hírek a bevándorlóknak

Egyelőre úgy tűnik, hogy karácsonyra lehet új kormánya Ausztriának. Az ÖVP és az FPÖ egyaránt szeretné zéróra csökkenteni az illegális bevándorlást, kevésbé vonzóvá tenné az osztrák jóléti rendszert a gazdasági bevándorlók számára, és adócsökkentést tervez az alsó jövedelemkategóriákba tartozók számára. Brüsszelben persze nem nézik jó szemmel a formálódó koalíciót, de egyelőre nem lebegtettek be semmilyen szankciót, ahogyan az 2000-ben történt a legutóbbi ÖVP-FPÖ-koalíció megkötésekor.

Elitellenesség Prágában

Csehországban szintén nem lehet gazdasági okokkal magyarázni, hogy miért alakult át teljesen a korábbi pártrendszer, és jutott be kilenc alakulat a parlamentbe. A cseh gazdaság lendületes ütemben növekedett az elmúlt években, a munkanélküliség soha nem látott mélyponton van, a fizetések is nőttek. Egy ilyen helyzetben azt lehetett volna várni, hogy a szociáldemokrata kormány könnyen újrázni tud, és minden marad a régiben. Mindezek ellenére a voksolás legnagyobb vesztesei a szociáldemokraták lettek, akik a 2013-as első helyről a hatodikra ejtőernyőztek, kevesebb mint nyolc százaléknyi szavazattal.

Andrej Babis nagy győzelmet aratott a cseh választásonForrás: AFP/Michal Cizek

Prágában nemcsak a bevándorlásellenes, hanem az elitellenes pártok is jelentős sikert értek el. A Kalózpárt a személyi szabadságjogok védelmét, a könnyű drogok dekriminalizálását szorgalmazza, s ezzel meg is szerezte a városi fiatal liberális szavazók voksait. Ennél meghökkentőbb viszont a morva–japán–koreai származású Tomio Okamura sikere. A karizmatikus Okamura kifejezetten az idegengyűlöletre építette fel pártját, amely a szavazatszámlálás során sokáig a második helyen állt, míg végül – a kalózokkal szoros versenyben – a negyedik helyre esett vissza, de így is csaknem 11 százalékot szerzett, amivel jelentős erővé válik a cseh törvényhozásban.

A voksolás igazai nyertese az Andrij Babis vezette ANO-mozgalom lett, közel harminc százalékot szerezve. A cseh választástörténetben egyébként még egyszer sem volt példa arra, hogy az első helyen végzett alakulat ilyen jól szerepeljen. A milliárdos Babis az elit- és Brüsszel-ellenes retorikájának köszönhette a kiváló szereplését, bár már a 2013-as választáson is 20 százalék fölött szerepelt, és a 2014-es európai parlamenti voksolást is megnyerte. Az ANO gyakorlatilag végig vezette a felméréseket az elmúlt négy évben, így győzelmük csak azokat lephette meg, akik most először találkoztak a cseh belpolitikával.

Veszélyként tekintenek a migrációra

Elitellenes hangulat uralkodik Csehországban, amit az újhullámos politikai erők sikeresen tudtak meglovagolni; a jelenség Európa-szerte megfigyelhető – erről már a Nézőpont Intézet vezető elemzője beszélt. Fodor Csaba felidézte: az Andrej Babis által vezetett jobbközép ANO-mozgalom már az előző választásokon is elitellenes retorikájával jutott be a parlamentbe. Emlékeztetett: egy cseh kutatócég felmérése szerint a csehek túlnyomó többsége veszélyként tekint a migrációra.

A Nézőpont Intézet is végzett felmérést a visegrádi négyek országaiban, ez azt az eredményt mutatta, hogy tízből nyolcan elutasítják az eurót Csehországban. Azzal összefüggésben, hogy a szociáldemokraták gyengébb eredményt értek el, azt mondta: velük azonosították a választópolgárok az elmúlt két évtizedet, őket tekintették az elitnek. Rámutatott: az idei választások - így az év eleji holland, majd a francia, a német és az osztrák voksolás - azt mutatták, hogy az alternatív politikai erők, az elitellenes formációk megerősödtek.

Ivan Bartos, a Cseh Kalózpárt és Tomio Okamura, a Cseh Szabadság és Direkt Demokrácia Pártja áttörést ért elForrás: AFP/Michal Cizek

Kevés a Babis-ellenesség

A Hospodárské Noviny szerint a liberális pártok kudarca alapján érdemes lenne fontolóra venni az Európa-párti csoportosulások integrációját, mert máskülönben még nagyobb csőd és a megszűnés veszélye fenyegeti őket. A választások megmutatták, hogy nem sikeres az a politika, amely csak valaminek a tagadására épül - írta a Lidové Noviny című konzervatív napilap. Rámutatatott: a második helyen végzett Polgári Demokratikus Párt (ODS) választási kampánya nemcsak Andrej Babis személyének bírálatán alapult, hanem önálló programot is népszerűsített. Erre fogékonyak voltak az emberek. Ugyanakkor a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) vagy a jobboldali TOP 09 párt, amelyek szinte kizárólag a jobbközép pártot vezető Babissal foglalkoztak, kudarcot vallottak.

Otthonmaradással tüntettek a szlovénok

A cseh és osztrák fejlemények mellett a nemzetközi közvélemény jóval kevesebbet foglalkozott a szlovén elnökválasztással, ami egyébként érthető is, de a kétmilliós országban történtek is jól mutatják, hogy az emberek egyre kevésbé kérnek a hagyományos erőkből. Szlovénia történetének legalacsonyabb részvétele mellett tartották meg a voksolást, csupán 43 százalék szavazott, de voltak olyan kerületek ahol csupán 33 százalék élt az állampolgári jogával.

Az alacsony részvétel egyik fő oka az volt sokak szerint, hogy mindenki lefutottnak tekintette a választást, mivel az összes felmérés azt mutatta, hogy Borut Pahor hivatalban lévő államfő már az első körben fölényesen nyerni fog. Ezzel szemben Pahornak nem sikerült a szavazatok több mint 50 százalékét megszereznie, így újráznia kell. Ellenfele Marjan Sarec, egy kisváros polgármestere lesz. Sarec karrierjét újságíróként kezdte, majd később komikusként szerzett hírnevet. 2010-ben hagyott fel ezzel a foglalkozással, miután saját regionális pártja, a Marjan Sarec Pártja színeiben megválasztották polgármesternek.

Borut Pahor, szlovén államfő nem tudott az első körben nyerni, így november 12-én újráznia kellForrás: AFP/Anadolu Agency/Kemal Zorlak

Mi lesz Pozsonyban?

Mindezek a választások azt mutatják, hogy egy általános változásigény van azokban az országokban, ahol a régi pártok nem tudtak idomulni az új idők kihívásaihoz. Ausztriában a kormányzó ÖVP nagyon ügyesen tudott változni, így meg tudta nyerni az előrehozott választást. Csehországban mindez nem sikerült a szociáldemokratáknak. November elején Szlovákiában a megyei tanácsokról döntenek. Kiderül, hogy ott folytatódik-e ez a tendencia, majd pedig november 12-én újra dönthetnek a szlovénok az évtizedek óta hivatásos politikus és a komikus között. Izgalmas hetek jönnek.