Így döntött Trump a titkos Kennedy-dossziékról

Nyilvánosságra hozzák a még titkos Kennedy-akták kilencven százalékát - jelentette be csütörtökön, magyar idő szerint éjjel a Fehér Ház. A maradék 300 aktát a következő hetekben még vizsgálják és szerkesztik.

A Fehér Ház csütörtök esti közlése szerint az Országos Levéltár a honlapján

nyilvánosságra hoz 2800 dokumentumot, 300 feljegyzés, hangfelvétel és egyéb dokumentum továbbra is titkos marad

A The Hill című lap információi szerint az elnök elrendelte, hogy az elkövetkező 180 napban alaposan vizsgálják át a visszatartott dokumentumokat, és valószínűleg majd csak ezt követően teszik őket hozzáférhetővé.

Donald Trump múlt szombaton, Twitter-üzenetben jelentette be, hogy nem szándékozik fenntartani az iratok titkosságát, de már akkor hozzátette, hogy a döntést "további információk még befolyásolhatják". Csütörtökön helyi idő szerint a kora esti órákban a Fehér Ház memorandumot adott ki, amelyben Donald Trump leszögezte: "a mai nappal elrendelem, hogy a fátyol végre lebbenjen fel. Ugyanakkor minisztériumok és szervezetek azt javasolták nekem, hogy bizonyos információkat nemzetbiztonsági okokból, törvényi és külpolitikai megfontolásokból nyilvánosságra hozataluk előtt meg kell szerkeszteni. Nincs más választásom - ma -, mint ezt inkább elfogadni, semmint visszafordíthatatlan károkat okozni nemzetünk biztonságának". Amerikai sajtóhírek szerint

Trump elsősorban az FBI és a CIA nyomására tartott vissza dokumentumokat.

A The Washington Post című lap Roger Stone politikai tanácsadóra hivatkozva csütörtökön este a honlapján azt közölte, hogy elsősorban Mike Pompeo, a CIA igazgatója lobbizott Trumpnál egyes dokumentumok átmeneti visszatartása érdekében. Maga Stone egyébként a Kennedy-gyilkosságról könyvet is írt, amelyben azt vetette fel, hogy Lyndon B. Johnson, Kennedy alelnöke, majd utódja gyilkoltatta volna meg Kennedyt.

Csütörtökön járt le a határideje a dokumentumok nyilvánosságra hozatalának, amelyet a kongresszus által még 1992-ben megszavazott törvény írt elő. Történészek és elemzők arra számítanak, hogy az újonnan megismerhető feljegyzésekből fény derül a Kennedy elnök egyedüli gyilkosaként számon tartott Lee Harvey Oswald utazásaira és kapcsolatrendszerére, a gyilkosság előtt két hónappal Mexikóban tett látogatásának részleteire, ahol kubai és orosz tisztségviselőkkel találkozott. A szakértők ugyanakkor arra nem számítanak, hogy a dokumentumok teljességének nyilvánosságra hozatala alapjaiban változtatná meg a gyilkosságot vizsgáló Warren Bizottság jelentésének megállapításait és következtetéseit.