Hogy fognak szavazni a magyarok?

2017.11.03. 15:45

Robert Fico kormánypártjának a győzelmét várják a szombati szlovákiai megyei választásokon, de a meglepetést sem lehet kizárni, mivel a helyi ügyek és politikusi támogatottságok sok esetben felülírhatják az országos szimpátiákat. Várhatóan súlyos vereséget szenved Marian Kotleba szélsőséges megyeelnök Besztercebányán. A magyar pártok most sem tudtak közös nevezőre jutni, így folytatódik a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd versenyfutása.

A 2016-os parlamenti választás után először tartanak országos megmérettetést Szlovákiában. November 4-én a megyei képviselőkről és elnökökről szavaznak a választók. A mostani választás a korábbi évektől eltérően csupán egyfordulós lesz, és öt évre szól majd a megválasztott képviselők mandátuma. A megyei választásokkal egy hosszú választási menetelés indul el északi szomszédunkban, mivel jövőre a helyhatóságokról döntenek, majd 2019-ben európai parlamenti és elnökválasztást, majd 2020-ban újra parlamenti választást tartanak majd.

A mostani választás a helyi politikusok alkalmasságának a megítélése mellett természetesen a hárompárti (Smer-Szlovák Nemzeti Párt-Most-Híd) kormány megítélésről is szól. Az előzetes felmérések azt mutatják, hogy Robert Fico pártja lesz a választás nyertese, és a legtöbb megyeelnököt ők adhatják majd. Négy évvel ezelőtt is a Smer nyert, második helyen a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) végzett, míg a harmadik helyre a Magyar Koalíció Pártja futott be. Az alakulatot azóta Magyar Közösség Pártjára nevezték át, de a magyarokról később ejtünk még szót.

Robert Fico pártjának áll a zászló a megyei választásokonForrás: AFP/Aurore Belot

Óriási küzdelem Pozsonyért

A korábbi évekhez hasonlóan a megyeelnök-jelölteket támogató koalíciók idén is sokszínűek. Pozsony és a körülötte lévő néhány járás alkotta megyét általában jobboldali bástyának tartják, 2013-ban még Pavol Freso is fölényesen győzni tudott, habár pártja, az SDKÚ már a szétesés előtt állt. Freso most függetlenként indul, esélyei is jóval kisebbek. A jelenlegi ellenzéki, jobboldali pártok jelöltje Juraj Droba, aki az SaS (Szabadság és Szolidaritás)–OLANO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek)– NOVA (Új Többség)–MKP (Magyar Közösség Pártja)–OKS (Polgári Konzervatív Párt)–Zmena zdola (Változást Alulról) koalíciót tudhatja maga mögött. Ugyan indul Milan Ftácnik, aki korábban a Smer támogatásával lett polgármester Pozsony-Ligetfaluban, és ugyancsak smeresként Pozsony főpolgármestere is volt, jelenleg azonban függetlenként indul. A felmérések szerint neki van a legnagyobb esélye a győzelemre.

Magyar-magyar verseny

Nagyszombat megyében, ahol az egyik legnagyobb arányban élnek magyarok, sem sikerült összefognia a Hídnak és az MKP-nak. Habár egyeztetések voltak, a Híd számára elfogadhatatlan volt Berényi Józsefnek, a párt volt elnökének a támogatása. Az MKP járási szervezetei sem támogatták közös lista létrehozását, így végül mindkét párt teljes listát állít majd a képviselő-választáson. A Smer idén is Tibor Mikust támogatja, az MKP is maradt Berényi mellett, a Híd viszont a kulturális minisztérium államtitkárát, Rigó Konrádot indítja. Rigó egyben a párt választási kampányának a vezetője is.

Berényi Józsefet nem akarta támogatni a HídForrás: MTI/Krizsán Csaba

Nyitra megyében magyar szempontból ugyanolyan fonákhelyzet állt elő, mint Kassa megyében: ugyan indul magyar nemzetiségű jelölt a megyeelnöki posztért, ám nem támogatja mindkét magyar érdekeltségű párt – ezúttal fordított felállásban. A megyét a kezdetek óta Milan Belica irányítja, akit az évek során számos kritika ért a magyar politikusok részéről, hogy nem foglalkozik a megye déli járásaival – s aki korábban annak a szlovák nagykoalíciónak a jelöltje volt, mely a megyei magyar többség megakadályozására jött létre.

Belica ismét elindul a választáson, és ismét a legnagyobb esélyes: ezúttal a Smer mellett az SNS és a Híd támogatását is sikerült megszereznie. A Híd sokáig nem döntötte el, ki mögé sorakozik be: eleinte az MKP-val tárgyaltak, ám háttér-információk szerint már hónapok óta benne volt a levegőben, hogy az országos koalíciót másolva Nyitra megyében is összefognak a Smerrel és az SNS-szel – s ez augusztus végén be is igazolódott.

Kiüthetik Kotlebát

Az elmúlt időszakban egyértelműen Besztercebánya volt a legtárgyaltabb megye a sajtóban és a politikai színtéren is – elsősorban Marian Kotleba, illetve a szélsőséges megyefőnök lehetséges kihívója miatt. A Besztercebánya megyei választásnak szimbolikus jelentősége van: meg tudják-e akadályozni a demokratikus politikai erők az előretörő szélsőségesek politikai hatalomszerzését. S bár az ideális az lett volna, ha a Kotlebának kedvező egykörös választási rendszer miatt minél kevesebb jelölt indul, mégis több mint tízen pályázták meg a megyefőnöki posztot. Mindezek ellenére a felmérések azt mutatják, hogy Kotleba súlyos vereséget szenved majd.

Véget érhet a szélsőséges Marian Kotleba megyeelnöksége BesztercebányánForrás: AFP/Vladimir Simicek

Kassán sincs nyugalom

A magyar szempontból fontos Kassa megye élén biztosan változás lesz november 4-én. A megyét 12 éven, azaz három választási cikluson keresztül vezette Zdenko Trebula, a Smer jelöltje – ám úgy döntött, 2017-ben nem indul újra. A Smer ezért helyi erős emberét, Richard Rasit indítja a posztért. Rasi, aki korábban egészségügyi miniszter is volt, jelenleg Kassa főpolgármestere. Nemcsak a Smer áll mögötte, hanem az MKP is, mely már korábban is közösen kormányozta Kassa megyét a Smerrel és a Híddal, a most véget érő választási ciklusban is volt megyei alelnökük Zachariás István személyében. Rasit ugyanakkor nem támogatja a Híd, mely a Smer országos koalíciós partnere. A párt elfogadhatatlannak tartja a kassai főpolgármester személyét, és saját megyeelnök-jelöltet indít, Pataky Károlyt, Királyhelmec jelenlegi polgármesterét. A helyi Híd és az MKP közt ugyan folytak tárgyalások, de azok nem vezettek eredményre.

Ez lehet Észak-Szlovákiában

Az észak-szlovákiai megyékben a magyar jelöltek hagyományosan nem rúgnak labdába, a harc így egyértelműen a szlovák koalíciós és az ellenzéki pártok között zajlik majd. Trencsén megyében a korábbi védelmi miniszter, a jelenlegi megyefőnök, a smeres Jaroslav Baska tűnik a legesélyesebbnek. Zsolna megyében ugyanakkor nem lesz koalíciós egység. Juraj Blanár jelenlegi smeres megyefőnök ellen az SNS Ján Mikolajt, a Fico-kormány oktatásügyi miniszterét indítja el. Az ellenzék jelöltje Erika Jurinová, az OLaNO képviselője lesz, akit az SaS és a KDH is támogat. Eperjes megyében Peter Chudík smeres megyefőnök hegemóniáját akarják megtörni. Chudík 2001 óta irányítja a megyét, a Smer pedig ismét őt indítja. Az ellenzék jelöltje Milan Majersky, akinek jelölését a parlamenten kívüli KDH fő prioritásának tartotta – őt az SaS és az OLaNO is támogatja.

Előzné a Hidat az MKP

A mostani választáson természetesen folytatódik tovább a versengés az MKP és a Most-Híd között. A korább megyei választásokon, 2009-ben és 2013-ban egyértelműen az MKP győzött a Híddal szemben. Azonban az MKP-nak sem a 2010-es, sem a 2012-es, sem a 2016-os parlamenti választáson nem sikerült bejutnia a törvényhozásba. Menyhárt József 2016-ban vette át az MKP vezetését, a mostani országos voksolás lesz az első megmérettetés a számára. Célja természetesen az, hogy 2020-ban sikerüljön bejuttatnia a pártját a parlamentbe, de az a megmérettetés még meglehetősen messze van.

Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnökének a mostani választás lesz az első országos megmérettetéseForrás: MTI/Krizsán Csaba

Menyhárt azt mondta, az önmagában is nagyon szép eredmény lenne, ha ugyanennyi megyei képviselői mandátumunk lenne az elkövetkező öt évben, mert akkor a Magyar Közösség Pártja képviselői továbbra is bele tudnának szólni a regionális ügyekbe, különösen a magyarlakta vidékek sorsába. De ha ennél több mandátumot sikerülne szereznünk, az nemcsak az MKP sikeres politikája szempontjából, hanem a szlovákiai magyarság sorsát illetően is nagy siker lenne – tette hozzá.

A legutóbbi országos felmérés azt mutatta, hogy a Most-Hídnak hat százalékos választói támogatottsága van, míg az MKP-nak csak 4,2 százalék. Ennek ellenére nem lehet biztosra venni, hogy Bugár Béla pártja több mandátumot szerez majd, mivel 2013-ban is egyértelműen erősebbnek mutatták a kutatások a Hidat az MKP-nál, mégis az utóbbi alakulat tudott sokkal több mandátumot gyűjteni.