Parlament vagy börtön vár a lázadó katalán politikusra

Barcelona, 2017. szeptember 11. A „függetlenség” szót alkotó betűket viszik résztvevők a katalán függetlenség napi felvonuláson Barcelonában 2017. szeptember 11-én, öt nappal azt követően, hogy Carles Puigdemont katalán elnök aláírta a Spanyolországtól való elszakadásról szóló katalán függetlenségi népszavazást kiírását engedélyező dokumentumot. A referendumra október 1-jén kerül sor. (MTI/EPA/Marta Pérez)

Indul a spanyol kormány által kíirt előrehozott katalóniai választásokon a térség leváltott elnöke, Carles Puigdemont, aki Brüsszelbe menekült tisztségéből történt eltávolítása után - jelentette az El Punt-Avui katalán televízió. A spanyol állami főügyész többek között lázadás, zendülés és hűtlen kezelés miatt kezdeményezte büntetőeljárás megindítását a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. Puigdemont, ha elítélik, akár 30 év börtönt is kaphat. 

Puigdemont közölte, hogy jelölteket válogat, akikkel a december 21-re kiírt választásokon indulna Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) név alatt. A jelöltlistán pártja, az Európai Katalán Demokrata Párt (PDeCAT) tagjai és független, politikai háttérrel nem bíró személyek fognak szerepelni - mondta a menesztett katalán elnök.

A PDeCAT közölte: jóváhagyta Puigdemont kérését, hogy külön jelöltlistát állíthasson. A szakadár katalán elnök Brüsszelből tervez kampányolni. A Belgiumban tartózkodó

Puigdemont és volt kabinetjének négy tagja ellen a spanyol hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki,

de egy belga bíró feltételes szabadlábra helyezte őket, miután a katalán politikusok feladták magukat.

Az illetékes bíróság viszont még nem zárta le az ügyet, nem hozott döntést arról, hogy kiadják-e a szökött szakadár vezetőket Spanyolországnak. Az öt katalán engedély nélkül nem hagyhatja Belgiumot, és pénteken meg kell jelenniük a bíróságon. Megfigyelők szerint még ha a törvényszék engedélyezi is kiadásukat, annak folyamata hónapokig is elhúzódhat.

Függetlenség napi felvonulás Barcelonában, 2017. szeptember 11-én Forrás: MTI/EPA/EFE/Marta Pérez

A spanyol állami főügyész lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt kezdeményezte büntetőeljárás megindítását a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. A spanyol büntető törvénykönyv a zendülést közrend elleni bűncselekményként nevesíti, szemben a magyarral, amely katonai bűncselekményként tartja számon.

Puigdemontot és volt kormányának 13 tagját (köztük a Belgiumban tartózkodó 4 kabinettagot)

Spanyolországban akár 30 évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik.

Azt a 9 politikus, aki Spanyolországban maradt, előzetes letartóztatásba helyezték.

A belga fővárosban sokan arra számítottak, hogy politikai menedékjogot fog kérni a volt katalán elnök, miután Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár azt mondta, ha kérelmezné, meg is kaphatná. A leváltott elnök akkor azonban azt közölte: nem kér politikai menedéket, viszont nem is tér vissza Katalóniába, amíg nem kap "világos biztosítékokat" a spanyol hatóságoktól a tisztességes eljárásra.

Katalóniában október 1-jén tartottak függetlenségi népszavazást, amelyen a résztvevőknek, a választásra jogosultak 42,3 százalékának mintegy 90 százaléka szavazott az elszakadásra Spanyolországtól. Madrid a szavazást alkotmányellenesnek minősítette.
A katalán parlament október 27-én kiáltotta ki a függetlenséget, Mariano Rajoy spanyol kormányfő még aznap menesztette a katalán kormányt, feloszlatta a parlamentet, és december 21-re előrehozott tartományi választásokat írt ki.