Máig törékeny a gerillákkal kötött béke Kolumbiában

2017.11.24. 05:31

Egy évvel ezelőtt írta alá a kolumbiai kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) a több mint öt évig tartó fegyveres konfliktust lezáró békemegállapodást, amelyről pénteken ünnepélyes keretek között emlékeznek meg a fővárosban, de az első évforduló keserű szájízt is hagy maga után.

A bogotái Kolombusz Színházban ünnepélyt rendeznek, amelyen részt vesz Juan Manuel Santos államfő és Rodrigo Londono (mozgalmi nevén Timochenko), a szélsőbaloldali gerillaszervezet legmagasabb rangú vezetője.

Tavaly november 24-én ők írták alá a békemegállapodást. Addigra mintegy hétezer gerilla az ENSZ felügyelete alatt beszolgáltatta fegyverét. Az egyezmény arra hivatott, hogy lezárja a dél-amerikai országban több mint fél évszázadig elhúzódott véres viszályt, amely miatt mintegy 220 ezer ember halt meg, 60 ezren tűntek el és csaknem 7 millióan hagyták el az otthonukat.

A megbékélés útja korántsem volt akadálymentes. A Norvégia és Kuba védnökségével megszületett békemegállapodás első változatát tavaly szeptember 26-án írták alá, s azt nem kötelező erejű népszavazásra bocsátották. Csakhogy az október 2-án rendezett referendumon a voksolók szűk többsége (52 százaléka) nagy meglepetésre elutasította. A békeszerződés ellenzői szerint az eredeti egyezmény túlságosan is elnéző volt a fegyveresekkel szemben, ezért annak újratárgyalását követelték. A referendumon viszonylag alacsony volt a részvétel, a 34,9 millióból 13 millióan mentek el.

A kormány és a FARC november 12-én fogadta el az új békemegállapodást a kubai fővárosban, Havannában, de az nem tér el jelentősen az első változattól, sőt annak vitatott pontjai közül több továbbra is szerepel benne. Ezek egyike, hogy 2026-ig tíz mandátumot biztosítanak a FARC-nak a kolumbiai parlamentben, vagyis a szervezet indulhat a választásokon.

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök, Börge Brende norvég külügyminiszter, Raúl Castro kubai elnök, Mauricio Macri argentin elnök és Rodrigo Londono Echeverri, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű szélsőbaloldali gerillaszervezet parancsnokaForrás: MTI/EPA/EFE/Mauricio Duenas Castaneda

Sokan sérelmezték, hogy emberrablások és gyilkosságok elkövetői nem börtönbe kerülnek, hanem parlamenti képviselő válhat belőlük. A FARC 1100 gerillája a fegyverleadás után néhány héttel pártalapító kongresszust tartott, amelyen egyebek mellett megválasztották az új politikai szervezet vezetőit és képviselőjelöltjeit.

A FARC az említett hétezer gerillán kívül sok ezer más "közkatonát" is maga mellett tudnak, akik nem tudnak beilleszkedni. A "szociális reintegrációs" programba a szervezetnek több mint 12 ezer tagját vonta be az állam, de sokan közülük nem találják a helyüket. Ezeknek több mint a fele kénytelen volt továbbállni a békés életbe való visszatérésükre kijelölt "békefalvakból", mert a helyi lakosság bizalmatlanul, ellenségesen viszonyult hozzájuk.

Az állam mindenesetre pénzalapokat is elkülönített arra, hogy a társadalomtól évtizedekig elszigetelten élő egykori fegyveresek visszatérhessenek a civil életbe. Az EFE spanyol hírügynökség szerint 10 733 ember részesült egyszeri, 672 dollárnak megfelelő segélyben, 10 065 volt gerilla számára biztosítanak havi jövedelmet, amely a minimálbér 90 százalékával egyenértékű, s körülbelül ugyanennyi FARC-tagra terjesztették ki az egészségbiztosítási rendszert.

Mindezek ellenére sokan maguk is képtelenek együtt élni a békével. A lefegyverzett gerillák nagy része nem ért semmi máshoz, csak a fegyver kezeléséhez, és hozzászokott ahhoz, hogy a kábítószer-kereskedelem révén nagy pénzekkel "dolgozott" egykor. Életmódjukról képtelenek leszokni, és nagy a kísértés számukra, hogy továbbra is erőszakos cselekmények által folytathassák korábbi, kétségtelenül jól jövedelmező életmódjukat. Kábítószeres bandák előszeretettel toborozzák soraikba őket.