Megindította az Európai Bizottság az európai uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben az igazságügyi reform miatt. A mostani eljárást névleg a lengyel igazságügyi reform miatt indítják el, de a döntésben nagy szerepet játszott az is, hogy Varsó egyetlen illegális bevándorlót sem akar befogadni. Magyarország vétózni fog. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta a M1-nek, hogy példátlan és elképesztő az Európai Bizottság döntése, amellyel megindította az eljárást Lengyelország ellen a vitatott igazságügyi reform miatt.

Ez az első alkalom, hogy valamely tagállammal szemben aktiválják az "atomfegyverként" is emlegetett, eddig példa nélküli eljárást.

Megvédjük lengyel barátainkatFotó: Mudra László - Origo

A szakembereket ugyanakkor nem lepte meg a bejelentés, bennfentes források ugyanis nemrég arról számoltak be, hogy Varsónak mindössze napjai vannak rá, hogy a kifogásolt intézkedések visszavonásával vagy módosításával elkerülje a szankciókkal is fenyegető eljárást.

Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke arról számolt be, hogy csaknem két év után szerdán megállapították: Lengyelországban egyértelműen fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata. Mint közölte, két éven belül tizenhárom olyan törvényt fogadtak el a lengyel hatóságok, amelyek veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.

A Varsó elleni eljárás mögött az húzódik meg, hogy a lengyel kormány többször jelezte, hogy nem kíván illegális migránsokat befogadni, így most a brüsszeli testületnek kapóra jött az igazságügyi reform ügye. Ezzel persze Magyaroszágnak is üzentek, hogy érdemes lenne feladni a szigorú bevándorláspolitikát.

Szuverenitás versus egységes Európa

Lengyelország ugyanúgy ragaszkodik a jogállamisághoz, mint az Európai Unió - mondta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. A Brüsszel által kifogásolt igazságügyi reform nélkülözhetetlen Lengyelországban - hangsúlyozta Morawiecki. A Varsó és az Európai Bizottság közötti párbeszédben nyitottságra és becsületességre van szükség - tette hozzá. Mint írta, bízik abban, hogy Lengyelország szuverenitása összeegyeztethető az egységes Európa eszméjével.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint országa ugyanúgy ragaszkodik a jogállamisághoz, mint az EUForrás: MTI/PAP/Pawel Supernak

Egyoldalú döntést hozott a bizottság

Politikai indíttatású döntést hozott az Európai Bizottság, és egyoldalúan megszakította a párbeszédet, amelyre pedig a varsói kormány készen állt. Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter rámutatott: a lengyel igazságügyi reform Brüsszel által kifogásolt megoldásai más uniós tagállamokban is léteznek, ezért "a döntés politikai jellegű". Aláhúzta: Lengyelország akkor lesz az EU számottevő tagja, ha jól működő bíróságai lesznek.

Politikai, nem pedig jogi jellegűnek minősítette a lépést a lengyel külügyi közlemény, mely szerint az EB döntése "szükségtelenül megterheli a kölcsönös kapcsolatokat". Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő kabinetfőnöke és külügyi államtitkára úgy vélte: az Európai Bizottság "gyakorlatilag elszánta magát arra, hogy egyoldalúan beszüntesse a párbeszéd jelenlegi szakaszát, melynek folytatására a lengyel kormány készen állt".

Semjén: Elképesztő ez a lépés

Példátlannak és elképesztőnek nevezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Európai Bizottság döntését. Semjén Zsolt azt mondta: a döntés súlyosan sérti Lengyelország szuverenitását. Elfogadhatatlan - folytatta a politikus -, hogy Brüsszel nyomást gyakorol szuverén tagállamokra, és önkényesen megbüntet demokratikusan megválasztott kormányokat. Igazságtalannak nevezte, hogy a bizottság semmit nem tesz akkor, amikor egyes európai tagállamok nem tartják be az európai szerződéseket, majd "politikai alapon eljárást indít" a lengyel kormány ellen.

Semjén Zsolt: Magyarország vétózni fogCsudai Sándor - Origo

Ez a kettős mérce tipikus esete, és amit most az Európai Bizottság tesz, az ellentétes az európai értékekkel - jelentette ki a kormányfő helyettese. Azt is kiemelte, hogy Közép-Európa és benne Lengyelország ma az európai gazdasági fejlődés motorja, Európának szüksége van Lengyelországra.

"A lengyel-magyar barátság és a magyar kormány elkötelezettsége a szerződések mellett egyaránt arra kötelez minket, hogy minden fórumon ellenezzük a bizottság lépését" - mondta Semjén Zsolt, hozzátéve: a magyar kormány ma és a jövőben is határozottan kiáll Lengyelország mellett, "megvédjük Lengyelországot egy igazságtalan, koncepcionális politikai eljárással szemben". Arra a kérdésre, miszerint ez jelentheti-e azt, hogy Magyarország megvétózza majd a lengyelek elleni döntést, a miniszterelnök-helyettes igennel válaszolt.

"Brüsszel büntetni akar"

A Fidesz szerint az Európai Bizottság elképesztő bejelentése, miszerint az EU történetében először elindítják a hetes cikk szerinti eljárást Lengyelországgal szemben, bizonyítja azt, hogy Brüsszel meg akarja büntetni a bevándorlást elutasító országokat és politikai nyomásgyakorlásra használja a jogi eljárásokat. Lengyelország hazánkkal együtt a brüsszeli bevándorláspolitika leghangosabb bírálója, és hazánkhoz hasonlóan elutasítja Európa migránsokkal való betelepítését és a kötelező kvótát. Ezért Brüsszel meg akarja büntetni, ahogy Magyarországot is, hiszen az Európai Parlament már májusban elfogadta azt a határozatot, miszerint elkezdik előkészíteni hazánkkal szemben is a hetes cikk szerinti eljárást - vélekedett a bizottság bejelentéséről a nagyobbik kormánypárt.

Ez a hetes cikk alkalmazásának a menete

Az eljárás szempontjából a bizottság javaslattevő szerepet tölt be, döntéseket az EU-tagországok kormányait képviselő Tanácsnak kell hoznia.

A jogszabály szerint a 7. cikk alkalmazása a következők szerint valósulhat meg: Először is az uniós kormányokat képviselő Tanácsnak - a tagállamok négyötödös többségével, vagyis jelenleg legalább 22 tagállam egyetértésével - meg kell állapítania, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Lengyelország súlyosan megsérti az Európai Unió - az uniós szerződés 2. cikkében említett - értékeit. Ehhez szükség van arra is, hogy az Európai Parlament egyetértsen a bizottsági javaslattal.

Az Európai Bizottság példát statuálna LengyelországgalForrás: SOOC/Alexandros Michailidis / SOOC/Alexandros Michailidis

Ezt követően a Tanács felkéri Lengyelországot észrevételeinek benyújtására, majd egyhangúlag megállapíthatja, hogy Varsó ténylegesen súlyosan és tartósan megsérti a 2. cikkben említett értékeket. Amennyiben erre a megállapításra jut - bár erre nincs szinte semmi esély - a Tanács úgynevezett minősített többséggel (a tagországok összlakosságának legalább 65 százalékát képviselő 20 tagállam egyetértésével) akár úgy is határozhat, hogy felfüggeszti Lengyelországnak az uniós szerződések alkalmazásából származó egyes jogait, beleértve a varsói kormányt a Tanácsban megillető szavazati jogokat.

A Tanácsnak a későbbiekben - szintén minősített többséggel - kell határoznia arról, hogy visszavonja a tagállam jogainak felfüggesztésére vonatkozó döntését, amennyiben az elrendelésükhöz vezető körülményekben változás következett be.

A 7. cikket eddig még soha nem alkalmazták az Európai Unió történetében.