Negyvennégy ellenzékit engedtek ki a börtönből Venezuelában

Image provided by Venezuela's Presidency shows Venezuelan President Nicolas Maduro (C) reacting during a march in Caracas, Venezuela, on Aug. 14, 2017. Supporters of Venezuela's government on Monday rallied in the capital Caracas and other cities to protest the threat of a military intervention by the United States. (/Venezuela's Presidency) ***-*** ******

Az ellenzékieket a legfőbb venezuelai végrehajtó hatalom, a szinte kizárólag Nicolás Maduro államfő híveiből álló alkotmányozó nemzetgyűlés javaslatára engedték el - közölte hétfőn Alfredo Romero, a Foro nevű venezuelai emberi jogvédő szervezet vezetője.

A szervezet által politikai foglyoknak nevezett ellenzékieket december 23. és 25. között engedték szabadon.

Romero ugyanakkor emlékeztetett, hogy a nagylelkűnek tűnő lépéssel a hatóságok akkor is csak a venezuelai politikai foglyok 16 százaléka nyerte vissza szabadságát,

227-en még mindig rabságban vannak.

Közölte azt is, hogy a kormány valójában azért "kegyelmezett" meg az ellenzékieknek, mert drágállja ellátásukat.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés eredetileg 80 bebörtönzött kormányellenes aktivista szabadon bocsátására tett javaslatot. Köztük vannak olyanok, akiket 2014-óta, a 43 halálos áldozattal járó kormányellenes tüntetések nyomán tartanak fogságban, valamint olyanok is, akiket a

125 halálos áldozatot követelő 2017-es tavaszi megmozdulások során vettek őrizetbe.

A politikai ellenzék múlt héten fordult azzal a kéréssel Maduróhoz, hogy jóindulatának jeléül engedjen szabadon politikai foglyokat még karácsony előtt.

Nicolás Maduro államfő Forrás: AFP/Xinhua/Avalon/NurPhoto/Venezuela's Presidency

Venezuela az ország történek legsúlyosabb politikai, gazdasági és társadalmi válságát éli. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olaj árának esése miatt

gyakorlatilag összeomlott,

az ellenzék pedig elsöprő többséget szerzett a parlamentben a legutóbbi választásokon. Ennek ellenére az elnök és a hozzá hű igazságszolgáltatás fokozatosan, de szinte teljesen megvonta a népképviselet minden jogkörét, augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része a választás körüli visszásságok miatt

nem ismer el legitim testületnek.

Az ellenzék pedig népszavazást szervezett, amelyen a 7,6 millió résztvevő 98 százaléka a nemzetgyűlést összehívása ellen foglalt állást. Április óta folyamatosak a gyakran erőszakba torkolló utcai tüntetések a dél-amerikai országban.

Maduro állítása szerint tavaly március óta folynak megbeszélések a kormány és az ellenzék között, hogy valamely módon kiutat találjanak az országot fojtogató válságból. A Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) nevű ellenzéki pártszövetség azt követeli Madurótól, hogy adjon biztosítékokat a 2018 végén esedékes elnökválasztás megtartására, engedjen szabadon több mint 500 politikai foglyot, tartsa tiszteletben a parlamentet és jogköreit, és függessze fel a népszerű ellenzékieket sújtó szankciókat, hogy azok indulhassanak a választásokon.