NATO-iroda nyílt a Moldovai Köztársaságban

2017.12.27. 13:49

Az Euronews televíziós hírcsatorna szerint a Moldovai Köztársaság az információs hadviselés színterévé vált az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) és Oroszország között, miután a NATO december 8-án megnyitotta irodáját az ország fővárosában, Kisinyovban (Chisinau).

Az irodát már 2015-ben meg kellett volna nyitni, de a sorozatos belpolitikai válságok miatt erre csak most került sor.

Az avatási ünnepségen jelent volt a NATO főtitkárhelyettese, Rose Gottemoeller, és Pavel Filip, az ország EU és Amerika-párti miniszterelnöke is. A felmérések szerint a moldvaiak mindössze 15,9%-a szeretne csatlakozni az észak-atlanti katonai szervezethez,az alacsony arányhoz valószínűleg az is hozzájárul, hogy a nyugatos kisinyovi kormány kerüli ezt a kényes témát.

Rose Gottemoeller, a NATO főtitkárhelyetteseForrás: AFP/NurPhoto/Sergii Kharchenko

Az oroszbarát pártok természetesen határozottan elleneznek minden közeledést a NATO és a Moldovai Köztársaság között, annak ellenére, hogy ez számos előnnyel járhat a nyugatosok szerint.

A leghevesebben a Szocialista Párt fejezte ki felháborodását emiatt, több tüntetést is rendeztek, de a politikai tömörülés volt vezetője, Moldova jelenlegi oroszpárti elnöke, Igor Dodon, nem tudta megakadályozni az iroda megnyitását.

Hogyan profitálhat Moldova a NATO iroda megnyitásából?

Rose Gottemoeller arról beszélt, hogy ennek köszönhetően a helyiek jobban meg tudják ismerni az észak-atlanti szervezet működését és tevékenységét, ez pedig erősíti majd a bizalmat a két fél között. A főtitkárhelyettes kezeskedett arról, hogy a NATO tiszteletben tartja a Prut menti ország függetlenségét, szuverenitását és semlegességét, a moldáv alkotmánynak megfelelően.

A Fejlődés és Társadalmi Kezdeményezések nevű kisinyovi nyugatos think thank ügyvezető igazgatója, Igor Munteanu szerint potenciálisan nagyon sok lehetőség van Moldova és a NATO közötti kétoldalú kapcsolatok fejlesztése területén, mint például a katonai együttműködés, a civil szféra erősítése, és az oktatásban rejlő lehetőségek kihasználása.

Igor Dodon kormányfő aggodalmának adott hangot az iroda megnyitása kapcsán, amely szerinte aláássa Moldova függetlenségét, szuverenitását, semlegességét és egyértelműen veszélyt jelent a nemzetbiztonsági érdekekre. Továbbá kijelentette, hogy az észak-atlanti szervezethez való közeledés az ország területi integritását sem erősíti meg, amelyre nagy szűkség lenne a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság különállása miatt.

Igor Dodon, a Moldovai Köztársaság államfőjeForrás: Sputnik/Alexei Druzhinin

Leonid Litra, a kijevi Új Európa nevű nyugatbarát think thank szakértője azon a véleménye van, hogy Dodon a NATO-ellenes kijelentéseivel csak az oroszpárti szavazóit akarja mozgósítani a jövő évi parlamenti választásokra. Ha valóban Moldova függetlenségéért és nemzetbiztonságáért aggódna, akkor a Dnyeszter Menti Köztársaság területén állómásozó orosz katonai egységek miatt is tiltakozna, de erről szó sincs.

A kisinyovi NATO-iroda tulajdonképpen nagykövetségként fog működni, csak civil missziókat teljesítő diplomaták dolgoznak majd őt, tehát katonai szakértők, az ígéretek értelmében nem.

Andrey Devyatkov orosz biztonságpolitikai elemző szerint a NATO célja, hogy továbbra is konfrontálódjon Oroszországgal, ezt szolgálja a kisinyovi iroda megnyitása, valamint Moldova és Georgia katonai potenciáljának a megerősítése, amely az ukrán válság kitörése, azaz 2014 óta tart. Jelenleg a moldáv hadsereg NATO kompatibilissé tétele zajlik.

A semlegesség jó választás a Moldovai Köztársaság számára?

A kis ország alkotmánya értelmében Moldova semleges állam, tehát az észak-atlanti szervezethez való közeledés ismét felveti a régi kérdést, hová is tart a kisinyovi vezetés?

Andrey Devyatkov szerint formálisan nem sérti Moldova semlegességét a NATO-iroda megnyitása, mert az ország területén nem fognak a szövetség csapatai állomásozni, de sor kerülhet közös hadgyakorlatok megtartására, és információk megosztására, amik arra utalhatnak, hogy a Prut menti köztársaság a NATO hátországának a részévé válhat.

Egy helyi nyugatos politikai szakértő, Mihai Popsoi szerint más semleges országok is működnek együtt az észak-atlanti szervezettel, mint például Ausztria és Finnország, de egyik állam sem vált a NATO hátországának a részévé, ez a nézőpont csupán az oroszbarát pártok kommunikációs hadviselésének az eszköze.

Moldovai KöztársaságForrás: Origo

Az elemzők szerint Moldova és a NATO közeledése érdemben nem fogja befolyásolni a kis országnak az Európai Unióval kialakított kapcsolatait. 

Dodon közben az orosz medve kegyeit keresi

Igor Dodon moldovai elnök hétfőtől hivatalos látogatáson vesz részt Moszkvában, ahol a Független Államok Közösségének (FÁK) a csúcstalálkozója zajlik. Természetesen Vladimir Putyin orosz elnökkel is találkozott, és kijelentette, hogy támogatja jelöltségét a jövő évi államelnök választásokon.

Dodon elítélte a nyugatos kisinyovi kormány tevékenységét, megköszönte Putyinnak a Moldovai Köztársaság támogatását és biztosította őt hűségéről.

Ma a moldáv államfő az Orosz Kereskedelmi Bank (Sperbank) igazgatójával, Gherman Greffel is tárgyalt, akit meghívott Kisinyovba. Dodon kijelentette, hogy hazája és Oroszország között mindig szorosak voltak a történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatok, a jövőben pedig még több orosz befektetést szeretne a moldáv gazdaság erősítésének a céljából. Szerinte Moszkva segítsége nélkül hazája nem tud fejlődni.