A jelentést szerdán hozták nyilvánosságra egy eseményen a Vatikánvárosban található Társadalomtudományok Pápai Akadémiáján.
A WHR 2015 és 2017 közötti adatokat felhasználva 156 országot rangsorolt lakosainak "boldogságát" tekintve, amelyet egyebek között
olyan életminőség-mutatók mentén vizsgált, mint az egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP), a szociális támogatások, az egészségben eltöltött várható élettartam, a társadalmi szabadság, a nagylelkűség és a korrupció hiányának mértéke.
A 170 oldalas jelentés egyik fejezete olyan egészségügyi problémákkal foglalkozik, mint az elhízás, a depresszió és az – Egyesült Államokat különösen sújtó – opiátválság. A WHR szerint e három probléma előfordulásának gyakorisága gyorsabban nőtt az Egyesült Államokban, mint a legtöbb országban.
A kemény, durva telekkel mit sem törődő finnek azt mondták, hogy a legjobb dolgok közé országukban a természethez, a biztonsághoz, a gyermekgondozáshoz, a jó iskolákhoz és az ingyenes egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés tartozik.
Finnország tavalyi ötödik helyéről ugrott a lista elejére, megelőzve Norvégiát, amely idén a második lett. Utána a szintén korábbi listavezető Dánia áll, amelyet Izland, Svájc, Hollandia, Kanada, Új-Zéland, Svédország és Ausztrália követ az első tíz helyezett között.
A 2012 óta minden évben megjelenő jelentés az idén először vizsgálta 117 ország bevándorlóinak boldogságát is, eszerint a "migránsok" is Finnországban a legboldogabbak. "A legfigyelemreméltóbb a jelentésben a szembetűnő összhang a bevándorlók és a helyiek boldogsága között" - mondta John Helliwell, a kanadai British Columbia-i Egyetem professzora, a tanulmány társszerkesztője.