Most az Európai Unió sorsa is eldőlhet

A view of European Union (EU) comission building in city center of Brussels, Belgium on January 13, 2014. Dursun Aydemir / Anadolu Agency

Az Európai Unió jövőjét is nagyban meghatározó választásokat is tartanak az idei évben. A legnagyobb nemzetközi figyelem az olaszországi és az egyesült államokbeli voksolást kíséri, de érdemes lesz figyelni, a számunkra legfontosabb, magyarországi választások mellett, hogy mi történik majd Brazíliában, Mexikóban, vagy éppen Svédországban.

A sok izgalmat rejtő 2017-es választási év után várhatóan 2018-ban sem kell majd unatkoznunk. Az európai kontinensen legnagyobb érdeklődéssel a márciusi olaszországi voksolást várják, mivel az ottani eredmény az Európai Unió idei évét is teljes mértékben meghatározhatja. Az öreg kontinensen kívül a világ legnépesebb országai közé számító Egyesült Államokban, Brazíliában, Pakisztánban, Mexikóban és Oroszországban is választani fognak idén. Nyilvánvalóan különösen nagy figyelmet kapnak a bizonytalan kimenetelű választások.

Nagy küzdelem lesz Prágában

Az első érdekesebb választást idén Csehországban tartják, mivel január 12-13-án az elnök személyéről döntenek majd. Prágában meglehetősen kusza a politikai helyzet, mivel a tavalyi parlamenti választást megnyerő Andrej Babis vezette ANO által felállított kormányról nem döntött a parlament.

Ha ott nem sikerül többséget szereznie Babisnak, akkor új parlamentet is kell majd választania idén a cseheknek.

Nehéz dolga lesz Milos Zemannak az elnökválasztáson Forrás: AFP

A januári elnökválasztás várhatóan a most is hivatalban lévő Milos Zeman és Kiri Drahos, a Cseh Tudományos Akadémia korábbi elnöke között fog eldőlni. Az első fordulót várhatóan Zeman fogja megnyerni, de mivel a szavazatoknak körülbelül csak a 31-34 százalék gyűjti majd be, így második körre lesz szükség. A kutatások azt mutatják, hogy Zeman és Drahos gyakorlatilag fej-fej mellett áll, így a mozgósításnak és a kampány utolsó hetében elhangzott bejelentéseknek óriási jelentősége lesz.

Politikai káosz árnyéka

Március 4-én az olaszok választanak új parlamentet. A voksolás kimenetelét egyelőre meglehetősen nehéz megjósolni, mivel 2017-ben új választási rendszert léptettek életbe a taljánok. Az új rendszer a vegyes német modellt vette alapul: részben többségi, részben arányos. A választókerületek számát a korábbi több mint háromszázról 225-re csökkentették.

A 630 képviselő közül például mintegy negyven százalék egyénileg, majdnem hatvan százalék pedig listáról jut be a római alsóházba.

A bejutási küszöb öt százalék.

Silvio Berlusconi pártja és szövetségesei a márciusi olasz választás esélyesei Forrás: AFP/Filippo Monteforte

Éppen emiatt nagyon sok múlik azon, hogy a kisebb erők melyik nagyobb párttal kötnek majd szövetséget, mivel egy-egy kisebb erő önálló indulása esetén a politikai blokkok értékes százalékokat veszíthetnek el. A mostani helyzet alapján három nagy blokk rajzolódott ki: a kormányzó balközép, a baloldali-populista és egyben euroszkeptikus Öt Csillag Mozgalom és a jobbközép. A legfrissebb kutatások szerint a kormányzó blokk 25, az Öt Csillag Mozgalom 27-29, míg a jobbközép erők a szavazatok 33-36 százalékára számíthatnak.

Annyi világosan kirajzolódik, hogy a mostani balközép kormány politikájából a biztos szavazók körülbelül 70 százaléka nem kér, de a választási rendszer sajátosságai miatt könnyen lehet, hogy valamilyen ügyes koalíciós taktikázás révén hatalmon tud maradni a baloldal. Az arányosításra törekvő választási rendszer miatt az sem kizárt, hogy egyik blokknak sem sikerül többséget szereznie, így pedig Németországhoz hasonlóan

Olaszországban is a politikai bizonytalanság hosszú hónapjai következnek.

Putyin simán nyerhet

Március 18-án elnökválasztást tartanak Oroszországban. A voksolásnak az egyetlen kérdése, hogy mekkora fölénnyel választják meg majd Vlagyimir Putyint, akinek ez lehet a negyed győzelme. Az utóbbi hónapokban készült felmérések mind azt mutatták, hogy Putyin a szavazatok több mint 60 százalékát szerezheti meg, így nem lesz szükség második körre sem. Persze az is nagy kérdés, hány jelölt áll majd rajthoz, de ezzel kapcsolatban csak a következő hetekben tisztázódik le a kép.

Vlagyimir Putyin orosz elnök jó esélyekkel várja a voksolást Forrás: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Július 1-jén a 130 millió lakosú Mexikó választ új elnököt és parlamentet magának. A katasztrofális közbiztonságú helyzetű közép-amerikai országban

tavaly majdnem annyi embert gyilkoltak meg a különféle bűnszervezetek, mint ahányan a szíriai polgárháborúban meghaltak,

így a választási kampány legfőbb témája sem lesz kérdéses. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a főbb pártok kiket indítanak majd, mivel az ország alkotmánya szerint egy személy csak egyszer, hat évre töltheti be a legfőbb közjogi méltóságot.

Mi lesz Amerikában?

Szintén júliusban döntenek a 210 millió lakosságú Pakisztánban az új törvényhozásról. A nyertes a konzervatív Pakisztáni Muszlim Liga lehet. Brazíliában októberben választanak új törvényhozást és elnököt. A korrupciós botrányokba és gazdasági válságba süllyedt országban egyelőre lehetetlen megjósolni, hogyan döntenek majd a választók. Szeptemberben Svédország választ új törvényhozást, a bevándorlásellenes erők előretörését nehezen fogják tudni megakadályozni.

Fontos mérföldköve lesz Trump elnökségének a novemberi amerikai választás Forrás: MTI/EPA/Michael Reynolds

Az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt választás november 6-án lesz Egyesült Államokban, ahol a képviselőházról és a szenátusi helyek egyharmadáról döntenek majd. Ez lesz Donald Trump elnökségének egyik legfontosabb tesztje, mivel ciklusának hátralévő idejét nagyban megnehezítené, ha mindkét házban elveszítené a többségét.

A kutatások egyelőre demokrata sikert jeleznek, de november még nagyon messze van,

és 2016-ban sem sikerült eltalálnia sokaknak az elnökválasztás végeredményét. Az pedig egyértelmű, hogy Trump sorra teljesíti ígéreteit és nagyon jó évet zárt.