A törökök szerint az oroszok és az irániak kordában kell tartsák a szíreket

2018.01.10. 15:20

Moszkvának és Teheránnak eleget kell tennie a szíriai konfliktus rendezésében vállaltaknak, és meg kell akadályoznia, hogy a szír kormányerők megsértsék az Idlíb tartományban kialakított feszültségmentesítési övezet határait - szögezte le Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter ma Ankarában az Anadolu nevű török állami hírügynökségnek adott interjújában.

Cavusoglu emlékeztetett rá, hogy Oroszország és Irán Bassár el-Aszad szíriai elnök csapataiért, Törökország pedig a mérsékelt felkelőkért vállalt felelősséget a rendezési folyamatban.

Mevlüt Cavusoglu, török külügyminiszterForrás: AFP/2016 Anadolu Agency/Turkish Foreign Ministry/ Ahmet

Vasárnap 21 civil vesztette életét az orosz és a szíriai légierő bombázásában az északnyugati Idlíb tartományban. Az ügy miatt tegnap bekérették a török külügyminisztériumba az iráni és az orosz nagykövetet.

Idlíb az egyetlen országrész, amely teljesen a felkelők uralma alatt áll. A térséget részben mérsékelt milíciák ellenőrzik, de részben a Haját Tahrír as-Sám (HTS) nevű katonai ernyőszervezet élén a korábban an-Nuszra Frontként ismert Dzsabhat Fatah es-Sám nevű szélsőséges csoporttal.

Emellett október eleje óta egy kis területen a török haderő is jelen van a tartomány északi részében. Törökország a szeptember közepén Asztanában kötött feszültségmentesítési megállapodás keretében megfigyelő tornyokat állít fel a térségben, a tervek alapján összesen tizenkettőt. Cavusoglu beszámolója szerint jelenleg a negyedik építésénél tartanak.

A tárcavezető nyilatkozatában egyúttal hangsúlyozta: amennyiben az Egyesült Államok "nem hozza helyre hibáit", és nem állítja le az észak-szíriai kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű milíciának jutatott fegyverszállítmányokat, valamint nem adja ki a 2016-os puccskísérlet fő felelősének tartott Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot, a kétoldalú kapcsolatok még nagyobb károkat szenvednek. Ankara mind az YPG-t, mind Gülen nemzetközi mozgalmát terrorszervezetnek tartja.

Binali Yildirim török miniszterelnök ma, az államfői palotában tartott igazságügyi fórumon reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a bíróságoknak az év végéig az összes olyan perben sikerül döntést hozniuk, amelyben a puccskísérlet közvetlen résztvevői érintettek. A kormányfő ugyanakkor bejelentette: "az igazságszolgáltatásba vetett bizalom növelése, továbbá az eljárások felgyorsítása érdekében" a kormány a közeljövőben reformcsomagot terjeszt a parlament elé.

Az Európai Unió több vezető politikusa szerint a 2016-os puccskísérletre adott török válasz túlzó, a kormányzati fellépés az összes kritikus hang elhallgattatására irányul, ami által Ankara egyre inkább távolodik az európai értékektől.

Cavusoglu szerdai interjújában arról is beszélt, hogy Törökországnak és a török embereknek elfogyott a türelme az évtizedek óta húzódó európai uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban. Ne várassanak még 50 évet - hangoztatta a külügyminiszter.

Törökország 1963 óta társult tagja az Európai Gazdasági Közösségnek, amelyből az Európai Közösség, majd az Európai Unió lett. 1995-ben lépett vámunióra az EU-val, amely Törökország csatlakozási kérelmét 1999-ben ismerte el hivatalosan. A tárgyalások 2005-ben kezdődtek.

A 35 megvitatandó fejezet közül a felek eddig csak egyet tudtak lezárni, a tudományos és kutatási fejezetet.