Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A lengyel hadsereg modernizálása több célt szolgál a hagyományos orosz veszély elhárítása mellett.
Varsó meg akarja erősíteni geopolitika pozícióit Közép-Kelet-Európában, és tovább akarja építeni kapcsolatait az Amerikai Egyesült Államokkal.
Mint a legtöbb közép-európai állam, Lengyelország is jelentősen visszanyeste a haderőfejlesztésére szánt összegeket a szovjet megszállás megszűnése után, bízva a NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) és Washington jelentette védelmi garanciákban.
A 40 milliós Lengyelország azonban nem építette le teljes mértékben a hadseregét, ez pedig lehetővé teszi a viszonylag gyors újjáépítkezést.
A legtöbb NATO-tagállammal ellentétben,
Lengyelország a hadereje fejlesztését már a Krím-félsziget 2014-es Moszkva általi annexiója előtt elhatározta.
2012-ben bemutatták a hadikapacitások bővítéséről szóló tervet, amely a 2013-2022-es időszakra szólt, érintve a szárazföldi, a légi és a tengeri erők modernizációját.
A legfontosabb cél az, hogy megszabaduljanak a régi, még szovjet időből származó felszerelésektől,
amelyek amúgy is elavultak, sokba kerül a fenntartásuk és nem kompatibilisek az észak-atlanti szervezet technológiai követelményeivel.
Az Oroszország jelentette fenyegetettség és a NATO keleti határvidékének destabilizációja persze új lendületet adott a projektnek.
A fegyverek beszerzése azonban hosszú folyamat, mert a vásárlás menete az amerikai vagy az európai cégektől szigorú szabályokhoz kötött, a szállítás időszak pedig sok évig elnyúlhat.
Lengyelországban 2013-ban még csak 4 milliárd dollárra írtak ki közbeszerzéseket a honvédelemmel összefüggő felszerelések megvásárlására, tavaly viszont az erre fordított összeg a duplájára emelkedett.
A korszerűsítési folyamat hatásai 2021 körül fognak érződni, amikorra megérkeznek az első szállítmányok, de a folyamat véglegesen 2030-ban fog lejárni.
A következő 15 évben várhatóan 55 milliárd dollárt fognak költeni a hadsereg modernizációjára,
ami évente átlagosan a GDP 2,5%-át jelenti.
Az újrafelfegyverzés még gyerekcipőben jár, de az amerikai, a brit, a német és a francia cégek már versenyeznek a minél több megrendelés érdekében. Varsó jelenleg tárgyalásokat folytat repülőgépek, harci helikopterek, rakétákkal felszerelt hajók és tengeralattjárók vásárlásáról.
Lengyelország és az Egyesült Államok érdekeltségei túlmutatnak a hadiipari megrendeléseken. Az amerikai hadifelszerelés megvásárlása szükséges, de nem kizáró oka annak, hogy az USA részt vegyen Oroszország törekvéseinek a megfékezésében.
Washington szemszögéből Varsó a „jó tanuló", mert a GDP-je több, mint 2%-át honvédelemre költi.
Geopolitikai elhelyezkedésének köszönhetően Lengyelország az ideális bázisa lehet a NATO keleti részének megerősítéséhez. 2018-től ugyanis áthelyezték Németországból az egyik amerikai logisztikai-katonai központot a nyugat-lengyel nagyvárosba, Poznanba.
Poznan ennek köszönhetően kb. 5700 amerikai katona támaszpontja lett.
A Mateusz Morawiecki vezette új lengyel kormány elhatározta, hogy létrehoz egy 50 ezres létszámú területi védelmi egységet, amely hozzá fog járulni a 100 ezres hadsereg ütőképességének a jelentős növeléséhez.
Az új egységet 2020-ig kell felállítani,
ezt kizárólag lengyel gyártmányú fegyverekkel fogják ellátni
és a Honvédelmi Minisztériumnak rendelik alá.
Varsó annak ellenére, hogy csak most fog neki korszerűsíteni a haderejét, elmondhatja, hogy első helyen áll a NATO-n belül a szövetségesi kötelezettségek teljesítésének a területén.
