Továbbra is bizonytalan, hogy létrejön-e egy újabb nagykoalíció

Angela Merkel német kancellár abban bízik, hogy legkésőbb február közepéig megállapodnak a nagykoalícióról.

Miközben Angela Merkel kancellár, a kereszténydemokrata CDU vezetője a puhatolódzó tárgyalásokon elért eredményeket "klasszikus kompromisszumnak" nevezte, Martin Schulz SPD-elnök pedig kiemelkedő eredményekről beszélt, a szociáldemokrata pártbázis részéről inkább a kritikus hangoktól volt hangos a média. Kiss. J. László, a Corvinus Egyetem tanára az MTI-nek értékelte a koalíciós pártok közötti egyeztetések utáni helyzetet.

A nagykoalíció elutasítóinak táborában élen állnak az SPD ifjúsági szervezeteinek a tagjai, a jusók, akiknek vezetője országos ellenkampányt kezdett. Az SPD szász-anhalti szervezete pedig - ha csak egyetlen szavazati többséggel is - elutasította a nagykoaliciót. A szociáldemokraták legnagyobb, észak-rajna vesztfáliai szervezetében is inkább a csalódottság uralkodó. Ennek nagy a jelentősége, mivel az SPD küszöbönálló, mintegy 600 delegátus részvételével lezajló pártkongresszusán az észak-rajnai vesztfáliai szervezetnek

van a legnagyobb, 144 főt számláló delegációja.

Az SPD vasárnapi bonni rendkívüli pártkongresszusán a tét annak eldöntése, többségben vannak-e azok, akik ellenzik, hogy a puhatolódzó tárgyalások eredményei alapján felhatalmazást adjanak az immár harmadik nagykoalíciós kormányzásra és ezzel az azt lehetővé tevő formális koalíciós tárgyalások megindulására.

Az ellenérvek egy irányba mutatnak.

A pártban számosan arra utalnak, hogy a tavaly szeptemberi parlamenti választások eredménye egyértelműen a nagykoalíció leváltása melletti "népszavazás" volt és a "vesztesek" megújítandó nagykoalíciója különösen az SPD esetében hitelességi kérdéseket vet fel. Martin Schulz pártja ugyanis a kategorikus nemtől jutott el az ellenkező álláspontig.

Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke bizakodóan nyilatkozik a sajtó képviselőinek az első megbeszélés után Forrás: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Az ellenérveket megfogalmazók egy másik csoportja azt hangsúlyozza, hogy az SPD-nek a puhatolódzó tárgyalások során egy sor kérdésben nem sikerült megvalósítania céljait. Elég csupán utalni a kétosztályos - állami és magán - egészségbiztosítási rendszer egységesítésére, az

oltalmazotti státuszú menekültek családegyesítésére

és az úgynevezett atipikus munkaszerződések megszüntetésére, nem kevésbé a szegények és a gazdagok közötti különbségek mérséklésére irányuló szociáldemokrata célkitűzésekre.

Többek szerint meg kellene akadályozni azt is, hogy az ellenzék vezetése - annak minden parlamenti előnyével - a legerősebb ellenzéki párt, a radikális jobboldali, bevándorlás ellenes Alternatíva Németországnak" (AfD) kezébe kerüljön.

A puhatolódzó tárgyalásokon az érintett felek arról egyeztettek, hogy megvan-e a formális koalíciós tárgyalások megkezdéséhez szükséges közös álláspontok "kritikus tömege". A tulajdonképpeni formális koalíciós tárgyalások feladata az egyes kérdésterületek részletező finomhangolása lesz.

Csak ezt követően lehet pontos mérleget vonni

arról, hogy mennyiben sikerült a CDU/CSU-nak és az SPD-nek a koalíciós kormányprogramban érvényesíteni saját álláspontját. A puhatolódzó tárgyalások után jól látható, hogy a konzervatív pártoknak sikerült elsősorban a gazdagok megadóztatását célzó adóemelést megakadályozni, továbbá a bevándorlás , illetve a családegyesítés programját érdekeiknek megfelelően határok között tartani. A tárgyaló felek az évi bevándorlást évi 180-220 ezer és a családegyesítést évi 12 ezer főben korlátozták. Emellett a programba bekerült, hogy Németország az Európai Uniónak megnövelt pénzügyi támogatást nyújt annak érdekében, hogy megfelelhessen feladatainak, ám a Martin Schulz által szorgalmazott európai szövetségi állam 2025-re előirányzott programja nem került a közös elképzelések közé.

Martin Schulz Forrás: AFP/Patrik Stollarz

Az SPD hétvégi bonni rendkívüli pártkongresszusán ugyanakkor Schulznak lehetősége nyílik arra, hogy a tárgyalások néhány olyan "trófeáját" a delegátusok elé tárja, mint a bevándorlási törvény, a munkaadókat és a munkavállalókat egyenlő hányadban terhelő paritásos egészségügyi hozzájárulás, az oktatás korszerűsítése és az iskolák szanálása érdekében az állam és tartományok közötti kooperációs tilalom megszüntetése, valamint az

ingyenes napközis ellátás és a nyugdíjszint 48 százalékos szinten történő megőrzése 2025-ig.

Ugyanakkor a tárgyaló felek konszenzusát tükrözte annak a programnak a megfogalmazása, hogy 2020 helyett csak 2030-ban kerülhetne sor a szén-dioxid kibocsátásának az 1990. évi értékhez képest 40 százalékkal történő csökkentésére és ezzel a párizsi klímacélok megvalósítására. A közös akaratot jelezte a családi pótlék havi 25 euróval történő növelése, valamint 15 ezer további rendőr szolgálatba állítása.

A szakértő szerint nem valószínű, hogy az SPD bonni kongresszusán a párt többsége szembefordulna a puhatolódzó tárgyalások eredményeként megszületett 28 oldalas nagykoalíciós programmal. A formális koalíciós tárgyalások esetében azonban

visszatérhetnek azok a feszültségek,

amelyeket a puhatolódzó tárgyalásokon megszületett program kevéssé egyértelmű megfogalmazásai elfednek.

Ha az SPD kongresszusán leszavaznák a megállapodást, akkor Martin Schulznak le kellene mondania, de Angela Merkel CDU- és Horst Seehofer CSU-elnök pozíciója is megrendülne. Ez pedig súlyos válsághoz vezethet, ami felgyorsítaná a politikai nemzedékváltás folyamatát.

Ha nem jönne létre a nagykoalíció, feltételezhető, hogy Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök a parlamenti választások újbóli kiírását csakis egy ultima ratio lehetőségnek tekintené. A kisebbségi kormány opciója Németország centrális szerepe miatt nem tekinthető valódi alternatívának. Ily módon lehetőségként újra felmerülhet egy négypárti, úgynevezett Jamaika-koalició lehetősége, adott esetben Angela Merkel nélkül is.