Elveszítették a kétnyelvű nagyváradi utcanévtáblákért indított pert

Marosvásárhely, 2015. március 27. Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) vezetője nyilatkozik abból az alkalomból, hogy mozgalma és a Kétnyelvű Utcanévtáblákat Marosvásárhelyen! csoport aktivistái felszerelték az ötvenedik kétnyelvű utcanévtáblát az erdélyi Marosvásárhelyen 2015. március 27-én. A civilekből álló két csoport 2014 májusa óta küzd Marosvásárhelyen a kétnyelvű utcanévtáblákért. A hatályban lévő törvények értelmében a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése a polgármesteri hivatal feladata lenne, de Dorin Florea polgármester szerint a román közigazgatási törvény nem teszi lehetővé kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését. MTI Fotó: Boda L. Gergely

Első fokon elveszítette a nagyváradi önkormányzat ellen a kétnyelvű - román és magyar - utcanévtáblák kihelyezése érdekében indított pert a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO).

A román bíróságok honlapján közzétett bejegyzés szerint az ügyben eljáró Bihar megyei törvényszék végzésében részben megalapozatlannak, részben tárgytalannak ítélte a CEMO keresetét, perképességét azonban elismerte.

Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom ügyvezető igazgatója Forrás: MTI/Boda L. Gergely

Szigeti Enikő közölte:

a szervezet Szatmárnémeti esetében jogerősen, Marosvásárhely és Nagyvárad esetében pedig első fokon elvesztette a kétnyelvű utcanevekért indított pereket,

amivel immár nemzetközi fórumok előtt is bizonyítható, hogy Románia nem érvényesíti a ratifikált nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit.

A CEMO a 43 százalékban magyarok által lakott Marosvásárhely, a 38 százalékban magyarok által lakott Szatmárnémeti és a 24 százalékban magyarok által lakott Nagyvárad polgármesteri hivatalát perelte be a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének elmulasztása miatt.

A 2001-ben elfogadott romániai közigazgatási törvény

csak a településnevek és az intézménynevek kétnyelvű feliratozását írja elő azokon a településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot.

Románia 2008-ban ratifikálta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja.

A charta szakértői a 2012-ben készített Románia-jelentésben külön kitértek arra, hogy

az utcák nevét is ki kell írni a kisebbségek nyelvén.

A CEMO a perek során azt tapasztalta, hogy a bíróságok a nemzetközi jogot többnyire választható lehetőségnek tekintik, és arra hivatkoznak, hogy

a romániai közigazgatási törvények nem írják elő kifejezetten az utcanévtáblák kétnyelvűségét.

A marosvásárhelyi kereset elutasításának indoklásában például a bíró arra hivatkozott, hogy az "utca" és "tér" szó magyar nyelvű kiírásával az egyébként román nyelvű megnevezés alá az önkormányzat eleget tesz a kétnyelvűségi követelményeknek.

Az indoklás azt is megemlíti, hogy

Marosvásárhelyen léteznek magyar személyiségekről elnevezett közterületek,

mint például a Bartók Béla, Arany János vagy Budai Nagy Antal nevét viselő utca.

A nemzetközi egyezmények ratifikálása nem hozott változást a helyi törvények szintjén, a kisebbségvédelmi keretegyezmény és nyelvi charta becikkelyezése semmit sem változtatott a romániai belső joggyakorlatban

- állapította meg Szigeti Enikő.

A CEMO fellebbezni készül a marosvásárhelyi és a nagyváradi utcanévperben.